Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-31 / 35. szám

esö y3 erejéig, mindenkor esperességi gyűlésen történend meg". Az esperességi gyámintézet megalapítása céljából tegnapi napon tartott gyámintézeti ünnepély olTertoriuma 80 frt 25% kr, tehát mindjárt egy harmadrész erejéig a gyűlés szine előtt ajánltatott fel a ceglédi ev. templom tornyának építésére. Jutott tehát Ceglédnek 26 frt 75 kr. Gyámintézeti perzselyek kiállítására minden, még a fdiális templomokban is, valamint gyűjtések rendezésére felhívattak a gyülekezetek. Olvastatott végre e tanácskozmányban a némethoni Gusztáv-Adolf-egylet levele, melyben e. e. e. gyámintézetünk vele való egyesülésre felhivatik. Erre nézve határoztatolt, hogy hazai gyámintézelünk célban és eszközökben egy kiván lenni a Gusztáv-Adolf-egylettel, hogy gyűléseire követeket és szeretet adományt küldeni szent kötelezettsége leend; de címéről és önállóságáról, sajátságos viszonyainknál fogva, le nem mondhat. Ezen véleményt képviselendi az esperességi gyámintézet az egyetemes gj^ .gyűlésen. Láng Adolf, tápió-sz.-mártoni ev. lelkész, a kecskeméti iskolajárás körlelkésze. GÖMÖR-PANYIT, julius 28. 1862. Nagytiszt, szerkesztő űr! Becses lapja hasábjain a nöi-gyámegyletekröl több jelentést olvastam, mely egyleteket én s velem együtt minden józanok a család erkölcsi és az egyház hitéletére nézve oly nagy horderejűnek találtam, hogy az üdvös eszme tanszerü hirdetésével hiveim között mindaddig föl nem hagytam, mig csekély falusi egyházam vallásosabb és lelkesebb asszonyai között az egyletet fölállítottam. Csak kevéssel is ezelőtt ugy vélekedtem, hogy e drága csemege csak holmi nagy urak asztalára s mint gondos és költséges kertészkedést s még jobb humust igénylő finnyás plánta csak előkelő városi egyházakba való; azonban féléves tenyészeti ^létéből, — s Istennek hála — már kora gyümölcséről is ítélve ugy találom, hogy ez a csemege a szegény ember asztalán is jó eledel, s a falusi egyházak nem épen kövér mezein is aránylag csak ugy díszlik, tenyészik és gyümölcsözik, mint akárhol másutt. De mint minden uj eszme s idegen éghajlati növény, mig meg nem honosodott s a kedélyek vele meg nem barátkoztak, ugy ez is folytonos gondos és éber ápolást, mivelést és kertészkedést igényel, — mi nem is lehet a természet örök törvényeinél fogva se máskép, — hol a fáról, melyet oltunk, rögtön zamatteljes gyümölcsökkel nem kínálkozhatunk, — de ha van türelmünk, páli hitünk, apollosi kertészkedésünk, Isten után e nemes oltvány is meghozza áldott gyümölcseit. Csak tűlzók, követelők és türelmetlenek ne legyünk, de érjük be egylöre a kevéssel is, — minden nagyobb dolognak kicsiny és nehéz a kezdete, — de azután, mint a mustármag, nevekedik ; — én részemről a mi egyletünk féléves tenyészeti korának zsenge gyümölcsével 20 ftal beérem, melyet kamatozás végett azonnal kiadtunk. A megapadt pénztárba ha cseppenként is — mert 30 falusi szegény asszonytól sokat kívánni nem lehet — mindazonáltal folytonosan szivárog, s a tőke növekedik. Azonban, hogy az egyletek ephemeron életűek ne legyenek, egyszersmind ugy a családoknak mint az egyházaknak a kívánatos sikert megteremjék, üdvös lenne, ha ez egyletek a fillérek gyűjtése mellett a nő hivatása s az erkölcsök javításával is foglalkodnának, mely célból, azt hiszem, nem mívelek egészen felesleges és szükségtelen dolgot, ha a nt. szerkesztő űr szives beleegyezésével a g.panyiti női gyámegylet alapszabályait, a mint azok következnek, közlöm : 1. G. Panyiton az egyházgyülésileg megerősített női gyámegylet ezennel megalakultnak kimondatik. 2. A mennyiben mind a polgári, mind az egyházi társadalom alapja a családélet s a család egyik feje, söt napja a nő, világos, hogy a nevelés, hitélet, egyháziasság, s igy az Isten országának hatalmas tényezői a nők. A nevelés első csiráit anyjától kapja a gyermek, az első eszméket és igazságokat tőle szivja be, s a mint azokat hallja és tettben kinyomva látja, akként vésődnek jóra ésroszra egyaránt fogékony szivébe. A gyermekekből pedig lesznek teljeskorű emberek, kik a polgári és egyházi társadalom tagjaivá leendnek. Világos tehát, hogy a nők a társadalom szellemének hévméről, vagy, ha ugy tetszik, e szellem vezetői,minden esetre a jó szellem hatalmas tényezői. Célja tehát nöegyletünknek egyrészről a hiveink közt meggyöngült hitélet, vallásos buzgóság és egyháziasság élesztése, — továbbá a családélet titkos mételyeinek irtogatása, a józan vallásos nevelés, tiszta erkölcsöknek nem csak javítása, hanem meghonosítása is, — a női erények és pedig a háziasság, nőiség, gondos takarékosság hivatáshüségnek nem csak fenntartása, hanem mind nagyobb és nagyobb mérvbeni terjesztése: más részről az egyház szükségeire való áldozatkészségnek élesztése, név szerint pedig a templom belsejének oltár, keresztelő medence és szószéknek részint kicsinosbitása, részint egészen újbóli átalakítása, valamint az iskolának kellő belcsinnel és szükséges tanszerekkel való ellátása, egyletünknek szintén egyik fontos feladata. Legfontosabb célja azonban a szegényebb hitrokonok, erőnk és tehetségünkhözi segélyezése. 3. Tagjai ezen női gyámegyletnek minden helyben és anyaegyházunkhoz tartozó vidéki filiáinkban lakozó nagykörű nők, söt leányok is lehetnek. 4. Ki mint rendes tag a nöegyletbe be akar lépni, az tartozik ebbéli világos szándékát az egylet elnöknője előtt kijelenteni. 5. Rendes tagja az egyletnek az, a ki 40 kr belépti dijon kivül a folytonos filléres adakozást kötelességeül ismeri, s fogadja, hogy ebben nem fog megrestülni. Rendkívüli tag az, a ki egyszer mindenkorra, vagy ha kivételesen is, néha teszi le a pénztárnoknénál áldozatát. 6. A folytonos filléres gyűjtést pedig egyedül a keresztyén szeretet önkénytes áldozatai által kívánjuk létesíteni, 7. Egy elnöknőt és egy pénztárnoknöt az egylet közmegegyezés és megállapodás után gyülésileg választ.