Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-08-31 / 35. szám
8. Minden tag, az egylet alapszabályainak, mint törvényeknek engedelmeskedni tartozik. Azért ha az elnöknő gyűlést hirdet, mindenki tartozik megjelenni, s a ki háromszor egymásután bejelentés nélkül kimaradt, gyülésileg meghatárzott 1 frtnyi büntetést szenved, tnely a pénztárba fizettetik. Többszörös kimaradás teljes kirekesztést vonz maga után. 9. A pénztőke mig bizonyos összegig nem szaporodik, illetetlenül marad, s csak kamatja fordittatik egyházi célokra. Mihelyest gyűlik annyi, hogy ki lehet adni, elegendő biztosíték mellett azonnal kiadatik, melynél a kamatlábat nem fogjuk meghatározni, hanem a kivevő buzgóságára bízzuk. 10. A pénztárnokné tartozik évenkint az egylet gyűlése előtt számadolni. Bevételekről és kiadásokról rendes naplót visz, azonfelül rendes jegyzőkönyv is vitetik, melybe a gyűlés határzatai iratnak. 11. A kamatnak hova leendő fordításáról a jog az egylet gyűlését illeti. Kétharmada mindenesetre kiosztatik, egyharmada pedig a tökéhez csatoltatik. 1*2. Minden szabados és illő alkalmakat fölhasználunk, hogy a tőkét gyarapitsuk. És pedig a lakodalmakat, keresztelőket és torokat erre rendelt és megválasztott tagok meg fogják látogatni, s az egylet számára filléreket gyűjteni. 13. Évenkint kétszer gyámegyleti istenilisztelet tartatik, mely alkalommal ofiertoriuintartása alapíttatott meg. S mivel az egyetemes, kerületi gyámintézetekre is olfertorium van határozva, e célból a templom ajtainál, gyámintézeti pcrzselyek lesznek kitéve. 14. Egyletünk az iskolára is, mint a gyermekvilág veteményes kertjéről nagy gondot visel, s azon lesz hogy u férfiak fiókgyámintézete segedelmével a tanoda hova elébb taneszközökkel kellően fölszereltessék. 15. Felügyel egymás közt és a híveknél, otthon és házán kivül az erkölcsök tisztaságára, és a valódi kegyes házias nő példájára egymást serkentik. Ép azért legyen templom minden jóra való ker. asszony háza, legyen ö annak szent életű papnője, kinek ugy fényljék az ő világossága, hogy egyebek is lássák az ő jó cselekedeteit, s dicsőítsék a mennyei atyát. 16. Kajta lesz az egylet hogy a házi asszonyok igazán jó házi nők, férjeiket boldogítók, gyermekeiket józanon szerető s vallásosan nevelő anyák legyenek, hogy haszontalan összejövetelek, házalások ne történjenek, vagy ha történnek, mint télben a fonók, azoknak hasznos tanulságos irányuk legyen. Midőn ezen alapszabályokat kozleném, kérek mindenkit, hogy azok megítélésénél a falusi népet, annak igényeit és miveltségi fokát szeme előtt tartsa. Isten velünk, áldása hazánkra, egyházunkon 1 Jeszenszky Pál, g.-panyili ev. lelkész. MEZŐ-BERÉNY (Békésmegye). Reménylem, nem veszi rosz néven a t. olvasó, ha az aug. 12. ós 13. itt tartott békési esperességi gyűlés tanácskozási tárgyai közül néhányat kiemelek. Még a gyűlést megelőző estve tanácskozmány tartatván, ebben a tárgyalások rende megállapittatott. Egyúttal felhasználtatott ez alkalom egy kellemetlen ügynek békés kiegyenlítésére, a nélkül, hogy nyilvánosságra kellene hozatnia. És ez mindnyájunk örömére a panaszos fél engedékenysége folytán sikerült is. Másnap az elnökség (báró Podmaniczky Frigyes és Torkos Károly) az ülést megnyitván, a tanácskozások a templomban folytak. — Az előfordult tárgyak nevezetesebbjei a következők : 1) Előfordult alkalom következtében az egyházmegye megújította azon határozatát, mely szerint a lelkészi és tanítói fizetéseket azon szín alatt, mintha az egyházak a terményeket pénzzel váltanák meg, csonkítani nem szabad. Protestáns lelkészeink és tanítóink különben is szerényen levén díjazva, nem akarhatjuk, hogy mig a mindig értékkel biró termények létüket biztosítják, a valuta ingadozásai következtében sanyaruságnak legyenek kitéve. 2) Hasonlókép egy egyházban a lelkésztől és tanítótól a legelői illetőség megtagadtatván, az esperesi hivatal megbízatott, hogy — mint már azt előbb is kellett volna tennie — a legelői illetőség kiadását sürgesse. Azokra, kik e megtagadásnak okozói, az ily szűkkeblűség nem a legszebb fényt deríti. 3). Gondoskodott továbbá az egyházmegye, hogy valamennyi népiskolájában egy tanterv fogadtassék el, melynek inár a jövő évben foganatba vétele elhatároztatott. Egyébiránt a nevelésügy esperességünkben — mint arról a szinte felolvasott körlelkészi jelentések tanúskodnak — meglehetős lábon áll, s az egész gyülekezetekben a tanulók száma a lelkek számához ugy áll, mint 10 — 14 a 100-hoz. Másfelől azonban nem minden gyülekezet gondoskodik kellőleg uj iskolák állításáról. Igy Szarvason van egy iskola, melyben 321, Orosházán egy, melyben 416, egy másik ugyanott' melyben 454 a gyermekek száma. — Ez utóbbi állitolt ugyan legközelebb egy uj iskolát; de ez még mind kevés : mert ha a fentebbi két számot háromfelé osztjuk is, jut egy iskolára és tanítóra 290 növendék! mikép lehet aztán ott célszerűen tanítani, nem értjük. 4)ArróI is gondoskodott az egyházmegye, hogy valamint eddig, ugy ezután is tegyenek a belépő uj lelkészek és tanitók a szarvasi főgymnasiumra alapítványokat. És ez helyes is ; de elvárjuk, hogy az e határozat által nem kötelezett tisztesb rendűek is kötelességüknek fogják tartani e virágzásnak indult intézet létét biztositaui. Mert valóban szomorú volna, ha csak a lelkészeknek és tanítóknak volna hivatásuk a művelődés eszközeiről gondoskodni. Vagy az ügyvédnek és orvosnak nem áll ez szinte ugy érdekében ? Annál szükségesebb ez, ha azon óhajtás teljesülését várjuk, hogy a mármeglev ő teljes 8 osztályhoz még egy ujabb csatoltassék, noha nekünk az meggyőződésünk, hogy inkább ügyekezzünk a már meglevőt jól ellátni, mint szélesebbre terjeszkedve, az intézetet lengeni engedni. Ezek voltak a gyűlés főbb tárgyai, mig a többiek leginkább egyes gyülekezetek viszonyaira vonatkoznak. (P. N.) 70