Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-08-24 / 34. szám
első pillanatra nehéznek látszatott: — de e látszólagos nehézségnek leküzdésével egy oly körben igenis könnyűnek s kivihetőnek nyilvánult, melynek tagjai megértvén — ugyanis a gyámintézel nagy jelentőségét, üdvös céljait s magasztos teendőit, — már vallásos benihletüknél fogva is, a szegény elhagyatott prot. egyházak szíves gyámolitására, sajgó sebeinek, a nagy nyomor és inség mely sebeinek megenyhitésére, az esdeklők kérelmeinek meghallgatására, s a siránkozók könyeinek letörlésére , — egyszeri szívélyes felhívásnak készséggel engedve, tisztes neveiket az e célra kibocsátott ívre vetekedve feljegyezni iparkodtak, óhajtva várván azon vasárnapot, melyen készségüknek e nemes célra szánt kegyes adóját az adakozásnak kegyeletes oltárára megviendik. — Alólirt maga nyitotta meg első értekezletüket, s a szenvedő egyházak nehéz állapotának felemlitésekor nem egy köny rezgett a lelkes nők és hajadonok szemében , mely tagadhatlanul a szegény egyházak nyomasztó sorsán való meleg részvétnek eléggé nem méltányolható könye vala. — Ez első értekezlet alkalmával a kibocsátott női ev. gyámintézeti tervezet szerint elnöknének Horetzky Gedeonné, alelnöknének Veréb Mihályné, pénztárnoknénak Valkó Györgyné, s jegyzőnek az alólirt, közbizodalommal megválasztatván, hivatalukban alkalmi eskü szerint megerősíttettek. E női ev. gyámintézet igy teljesen megalakulván, — az e. e. e. gyámintézeti mozzanatokból, a női gyámintézetet érdeklő pontoknak felolvasása s megmagyarázása után, nőink s hajadonaink az értekezlet teremét oly nagy lelkesedéssel hagyák el, a mily lelkesedés hü prot. magyar hölgyeinket mindenütt egyaránt élesztendi; ugy a női gyámintézetnek szép jövőjét bizton lehet reményleni, s a nagy Teremtöt, mint a női érzékeny szíveknek kegyes alkotóját, vezetőjét s tanácsadóját, ama legháladatosabb lelki érzésnek szent ihletében áldani, dicsőíteni s nagy nevét egekig magasztalni. — Berekesztem közlésemet azon őszinte kívánattal, hogy a midőn prot. lelkes hölgyeink e korszázadnak felhívó szózatát eléggé megértvén , vajha mennél számosabb helyeken egy, oly tényállás megerősítésére a női gyámintézetek megalakulhatnának, a minőt a lefolyt évszázadok s évezredek felmutatni nem képesek, értem azon tényállást, hogy a lelkes nők önként, egy vallásos érzületnek bensugallatánál fogva járulhattak volna annyi idők óta sokat hányattatott s szenvedett protestáns egyházak gyámolitására. Horetzky Gedeon, száki ev. lelkész. PÁR SZÓ A TISZÁNINNENI REF. EGYHÁZKERÜLETBEN GYAKORLATBA JÖTT SZIGORÚ LELKÉSZKÉPESSÉG I VIZSGA TÁBGYÁBAN, S ÜDVÖZLET N. T. DR. HEISZLEB J. TAiVÁB ÚRHOZ SÁROSPATAKON, JUL. 12. 186 2. Mióta prot. egyh. életünk terén, — vallásos kegyelettel ápolt nemzeti alkotmányos törvényeink s prot. autonómiánk aegise előtt, a tévesztett irányú absolutismus szülte baljóslatú, parancsolt egyház-igazgatási rendszer — mint intensiv erő nélküli, hajótörést szenvedett, — oly sok üdvös eszme foganzott s érvényesült, hogy a haladás zászlója, melyet kizárólag miénknek a viszonosság elvénél fogva nem nevezhetek, — hova-tovább elközelít ama célra, mely egyházi ügyeink buzgó vezérei előtt kijelölten áll, s mely a jelen ivadék egyház-társadalmi életének bizonyára bázisa, kezdőpontja leend. Mellőzve azonban minden közérdekű határozatok méltó magasztalását avagy fölemlitését, híven soraim cimjéhez, egy szintén kor igényelte elvül kimondott s közakarattal elfogadott rendszer életbeléptetésére vonatkozólag az eszmetársitásnál fogva — szerény őszinteséggel — koránsem itészi modorban — akarom nyilvánitni figyelemre méltó rövid megjegyzésemet. Ha hasonló munkakörben működőknek hasonló képzettséggel, hivatással bírni lényeges kellékül s a kivánt siker egyedüli föltételeül tartatik, melynél fogva az egyén az egyetemes érdekének megbízott s felavatott képviselője-, ügyvivőjéül tűnik fel: — bizonyára a prot. lelkész álláspontja az, hol tudomány, erényes élet, szakértelem, benső buzgalom, — mint az elméleti és gyakorlati képesség főtényezői, — együttesen kell, hogy meglegyenek az evangyéliom szolgáiban. E szempont vezérlé egyh.kerületi kormányunkat, midőn már tettleg életbelépteté az eddigitől különböző s egyenesen saját hatáskörébe emelt, méltán szigorúnak nevezhető kápláni vizsga letételét. S ez eddig, tagadhatlan, ugy a vizsgát adandóra, mint a közvéleményre nézve szükségessé vált fontos intézkedés; — mert mig egyfelől csak is a kellő tulajdonokkal birók bocsáttatnak be az Úrtól nyert örökségbe, — addig az utóbbi meggyőződve leend a próbatét részrehajlatlan szigorú voltáról; — s igy megszűnik amaz előítéletes gondolkozásmód, mely a lelkészi pályára lépők szellemi tehetségét ez vagy amaz egyházmegyében történt megvizsgáltatástól mérlegezé. De bár a haladó kor kívánalmainak megfelelő modorban alakult s a közhelyeslést kiérdemelt légyen is ezen, az egyh.kerületi küldöttség színe előtt történendő vizsgaadás, — mindazáltal lagadhatlan, mikép végeredményében az eddig gyakorlatban volt rendszerrel ugyanaz marad, vagy kategorice szólván : az is, ez is : egyoldalú intézmény. — Mert vájjon a küléletben , illetőleg a lelkészség folytatásában, tapasztalható-e csak parányi lendület is az egyházi hivatalnok érdem szerinti méltányos dijazásszabályozása iránt?.. Nem látjuk-e folytonosan, miként evangyélmi szolgálatunkban a jutalom a tehetséggel s tevékenységgel, fájdalom ! sokszor megfordított viszonyban áll? .... Közel kilátásban van-e már ama sociale beneficium positiv létezése, melynek alapját annyi nemeskeblü jeleseink példás buzgalommal tevék le; — hogy ha tökéletes egyenlőség e tökéletlenség honában a lelkészi fizetésre nézve sem lehel; a jog, méltánylat és osztó igazság elve szerint nyujtassék annyi jótékony segély az önfentartás nehéz gondjaival küzdő szegény ref. lelkésznek, hogy legalább az Urnák szentelt napon, midőn kisded egyházának könnyen megszámlálható hívei templomba gyűlnek az életnek beszédét 68