Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-24 / 34. szám

hallgatni, - ne toluljon fel keblében a letűnt hét fárasztó napjainak utóérzete, még akkor is, mikor az életigazságok székébe megáll - e tompa sohajokban: „a lélek kész, de a test erőtelen" ? Bizony, bizony, ideje volna már nemcsak a papokat, hanem az ekklézsiákat is megcenziálni, s a mely a mérté­ket meg nem ütné, azt kielégítőbb készület tételére komo­lyan utasitni. — Mert hol van kín ahoz hasonló, melyet érez egy jól képzett s dicséretes vizsgát tett ifjú lelkész, ha bölcsesége által mérsékelt reménye dacára is oly mun­kakörbe lép, hol tettszomjas buzgalma, korlátolt anyagi helyzetében — mint sivár homok laukadt folyama —elvégre is megsemmisül — elenyész ? Nem hasonlithatlan lelki fájdalom-e, magát szegénysége miatt megfosztatva éreznie az önképzés azon eszközeitől, melyek előhaladt korunkban minden osztály számára készen állnak, söt a lelkészi testület érdekében különösebben is iratvák, s me­lyeknek nélkülözésében kell-e tolmácsolnom ama közta­pasztalati tényt, miszerint az egyszerű mindennapiságban saját s övéinek táplálásaért tenni kénytelen lelkész, mig önlelkében soha ki nem pótolható kárt vall, — mennyiben csak a korban, nem pedig a korral halad, — addig egyrészt saját híveitől kell tiszteletlenséget, felsemvevést szenvedni, — másrészt a föranguaktól — kik magukat patronusoknak nevezgetik — kevés kivétellel — lenézést, sértő megvetést érezni s tapasztalni..?...?.. így van pedig tagadhatlan, s épen ide vág a hajdankor fölkent látnokának tapasztala­ton épült emez önmagát ősidőktől fogva elégszer igazolt mondata : ,,a szegénynek bölcsesége utálatos, és az ö be­szédit nem hallgatják meg'- Pred. IX: 18. Vajha azért mielőbb elközelgetne ama sokak által várva-várt, s a létesített intézmények alapján biztos Ígéret­ben birt hálásabb jövő, mely lehetőleg kiegyenlitendi a satyricus aránytalanságot, mely eddig s jelenben lelkészt lelkész mellett kiáltó ellentétben tüntet föl; — pedig min­denik egyenlő rigorózumban adta jelét külső- s belső hiva­tásának (részletekre ezúttal nem szállok), s mindenik ön­kéntes szabad elhatározásból ajánlá magát Krisztus hívei­ért az evangyéliom szolgálatára ; — mégis egyik az élet minden szükséges eszközeinek — anyagi és szellemi te­ki ntetben — csudálatos szerencsével birtokába jut s leg­fellengzöbb vágyai reménye felett valósulnak, — másik pe­dig, ki tán méltóbb igényekkel s önérzetteljes bizalommal lép ki a gyakorlat terére, magasztos ihletű lelkesedésében az érdemméltánylat iránt ferde- vagy érdekszabta fogalom­mal biró egyedek részéről meghiúsulva, önsorsán tapasz­talja meg e keserű igazságot: „nem a bölcseké a kenyér, nem az okosoké a gazdagság." .... Ily gondolatok közt juték én is barátim társaságában a próba helyére, S.-Palakra, hol fent címzett n. t. dr. Heisz­ler tanár urat, kit már müveiben szeretni s feltétlenül tisz­telni tanultam, fölkeresvén, — az ifjú szív szent őszintesé­gével nyilvánitám örömüdvözletemet azon, hogy egy oly férfiút, kit minden igazak ugy magas tudománya mint ne­mes tulajdonainál fogva elismerő méltánylattal dicsőítnek, személyesen tisztelhetni szerencsém vala. Megbocsát ne­kem a tisztelt férfiú, hogy én egy szerény kör embere bá­torkodtam róla e téren is megemlékezni. Dixi et salvavi.. . Nagy Menyhért, szalókai s. p. ESPERESI JELENTÉS, mely mint a folyó év tavaszán végzett es­peresi látogatás eredménye, Mező-Túron jul. hónap 22-i k napján tartott heves-nagy­kunsági e.megye gyűlésén felolvastatott. (Folytatás.) Baj, fájdalom azoknál mutatkozott, a kiknek azon kel­lene lenni, hogy az egyházban semmi baj ne legyen, hanem abban mindenek ékesen és jó renden legyenek, — a lel­készeknél. A visitatio anélkül, hogy egyik vagy másik lel­készt inegróvta vagy dorgálta volna, csak a köztök lévő háborúság igen csekély okaira figyelmeztetvén őket, mind­kettőjöket kérte a barátságos kibékülésre, alaptalan gya­núk távoztatására, kölcsönös bizodalomra, csekélységeken fel nem indulásra, és a lelkészeket egyenlően illető joguk­nak tiszteletben tartására, melylyel azonban azt nyerte, hogy a lelkésztársa irányában türelmetlen és felsöbbséget igénylő idősebb fél a visitatiót házától az egyház vendégei jelenlétében és hallatára indulatos szemrehányásokkal bo­csátotta útra, hogy neki igazságot nem telt sem most, sem máskor a visitatio. 8. Földvár, 1. sz. 3659. Az egyháznak birtoka nincs. Epületei, templom, paplak, iskolaházak, temető jó karban, csak a leányiskola tantermének egyik szeglete el­fogásával a tanitó számára szükségből készült kamara volna onnan más helyre teendő, a mire az elöljáróság már máskor is figyelmeztetve volt. A torony teteje most javiltatik fazsindelylyel 870 o. forintért. Az egyházi hivatalnokok legelő-illetéköket egy tag­ban kikapták a classificatio szerint. A 24 tagból álló presbyterium, mely rnég 1859-ben a nép által választatott 3 évre, leköszönvén, újra megvá­lasztatott a nép által és megerősíttetett. Gondnoki száma­dás, csak a mult évről nincs megvizsgálva, most a kasszá­ban van 300 frt, a magtárban semmi. Az iskolai tanitás meglehetős állapotban van, az 1-ső fitanitó jó, a leánytanitó kielégítő, a most beállolt elemi ta­nitó nem nagy reményekre jogosít, már most is nyughatat­lan természetűnek mutatja magát. Egyházi különös baj nem adta magát elő. 9. Dévaványa, 1. sz. 6259. Az egyház birtoka 250 hold; — a dévaványai hajdani nemesség, mintegy 100 családból álló, mind reform, a maga nemesi községházát, mely épen a parochia mellett van, mely egy ideig csendőr­kaszárnya volt, mint sajátját, örök tulajdonul a ref. egy­háznak adta és ajándékozta, melyről való adománylevél az egyház levéltárába tétetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom