Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-27 / 30. szám

bátviz-Fehérviz egyesült egyházak, az elsőben iskolaház és tanítóval, ez utóbbiban a lelkész lakásával, Nagy-Restyén-Klopotiva, az elsőben lelkész tanítási kötelezettséggel, ez utóbbiban tanitó és iskolaházzal; Hátszeg és ó-boldogfalvi lelkészet, az elsőben lelkész és iskolahely, az utóbbiban két gyermektelen ref. háznál több nem lévén, csak leányosilva lesz az elsőhöz. Ezen lelkészet fölállítása, miután a boldogfalvi alapítvány fölötti rendelkezés joga a jelen nem volt mélt. egyh. főtanácsot és a Kendeffi örökösöket illeti—akkorra hagyatván, ha az illetők ez ügyben megkérdeztetnek. — Ezen nagy fontosságú értekezleti gyűlésnek jelentőségét azonben a jelen volt gr. Kun Gotthárd szászvárosi gymn. főgondnok urnák a gyűlés előtt bemondott s ott jegyzőkönyvbe vett szép alapítványa adta meg. A nemes gróf t. i. mélyen meghatva hátszegvidéki ref. egyházaink elhagyatottságán, igy szólt: ,,Adok három iskolának fenntartásához — mindenikhez külön külön 1000 forintot a. é. alapítványul. Adok ezenkívül hatezer forintot a. é. alapítványul a szászvárosi gyrnnásiumban, hogy annak évenkinti kamatjából hat olyan gyermeknek taníttatása eszközöltessék, kik a hátszegvidéki iskolából kikelve, szászvárosi iskolába kívánkoznak további tanulásra, de abban szegénység miatt gátolva vannak. A főt. püspök űr megható szavakkal köszöné meg a nemes grófnak a nevelés oltárára tett hazafias áldozatát, mit a gyűlés szűnni alig biró éljenekkel viszhangzott. Az éljenzésben az emberek sehol sem szegények. I)e itt néhány percig temetői csend állt be. — Reméljük azonban a gr. Kun példája másokat is tettre lelkesitend. Hiszen arról van szó, hogy a pusztulásnak indult — édesanyai nyelvét elfeledett — magyar elem Hátszeg paradicsomi szép völgyében a végenyészettől megmentessék! — Egy másik adományozás is — mely még a gyűlés megnyitása előtt, mint köztudomásu dolog beszélgetés tárgya volt — jelentetett be: t. Haber űr — ámbár nem reform, vallására nézve — Hátszegen épített emeletes ujdon és érdekes házát a hátszegi ref. ekklézsiának adományozza 20 év múlva leendő birtokba vétellel, oly föltétel mellett, hogy az ekklézsia bormérési jogát husz évig évenkinti 600 forint haszonbér fizetése metlett bírhassa. Mivel a bormérési jog haszna évenkinti 600 o. é. forinttal méltányosan van fizetve; mivel a kitűzött évek leteltével az ekklézsia bormérési jogát ismét visszakapja, s azon felül egy jövedelmező háznak birtokosává lesz, a t. Haber űr ajánlata elfogadtaték. — Az értekezleti gyűlés ezután bizottmányt nevezett ki, mely a hozott határozatokat foganatosítsa, és további adományokat eszközöljön s begyújtson. A gyűlést díszebéd követte, mely után a ft. püspök Dévára a közzsinat folytatása s berekesztése végett visszajött. Ilyen episodja vala Hátszegen a dévai közzsinatnak, melyről magában is sokat lehetne megírni, hanem a helyi és személyi érdekeket mellőzve, csak a nevezetesb és közérdeküebb dolgokra szorítkozunk. Főtiszt, mélt. püspök űr utja Tövistől kezdve — hol a fehérvári egyházmegye nevében Elekes György főjegyző s égeni lelkész jeles beszédével fogadtatott — egész Déváig diadalmenethez hasonlított. Junius 27-én Szászvároson fogadtatott, hol az eddig szászpüspöki hatóság alatt állt szászvárosi és tordasi ref. egyházakat saját hatósága alá fogadván, junius 28-án P is ki-ben, az emlékezetes Sztrigyhidon fölállított diadalkapunál, gróf T o 1 d a 1 a g i Victor v.-hunyadzarándi ref. fögondnok űr szózata mellett, a vidékből egybesereglett nagyszámú örvendező néptől fogadtatván, délutáni 6 órakor Déva végén a város közönségétől a róm. kath. vallású Márkus űr hazafias beszédével fogadtatott, és a vár magaslatáról érkezését jelentő örömlövésektöl, a nép éljeneitöl kisérve a kizöidágazott utcákon szállására vitetett, melynek küszöbén egyfelől az egyházmegye esperese, másfelől a dévai ref. egyh. lelkésze és a presbyteriumtól üdvözöltetett. Más napon a kezdő ülésen a közzsinati tagok (egyházfőtanácsi küldöttek, egyházmegyei esperesek, jegyzők) létszáma vétetett számba, a fölszentelendő ifjú lelkészek bizonyítványait egyházaiktól hozott fölszentelést kérő levelei olvastattak föl, mire a harangok a közzsinatot a templomba hivák, hová ft. püspök űr a közzsinattól kisérve belépett. Főtiszt, püspök űr — elhangozváu a szászvárosi éneklő karnak szép éneke — a szószékre lépett s megható szép buzgó imával áldást könyörgött az egybegyűlt közzsinatra, annak tanácskozásaira stb., s a szószékről leszállta után szászvárosi első lelkész nt. Pap István űr tarta jeles egyházi beszédet amaz igékről: „Tiszta mag vettetik a földbe, honnan van közötte a konkoly? — Az ének újra zeng s ismét a főpásztor lépett föl, és zsinatnyitó beszédet tartván lelkesedésének szép tüzével ezen igék alapján." „A betű megöl, lélek az, a mi megelevenít," beszéde végén elöszóütá a felszentelendő ifjú lelkészeket, és inegbizá nt. Hegedűs János nagyenyedi érdemes theologiai tanár urat, kérdezze ki az ifjú lelkészeket az istenészeti tudományokból. A derék tanár űr szószékébe lépvén, rövid, de lelkes és buzgó ima és bevezető beszéde után magkezdé az ifjú lelkészek nyilvános vizsgálatát, s azokat negyed napig — egyik délután egyházi beszédet íratván velők — nyilvánosan kérdezte az istenészetböl, erkölcstanból, zsidó régiségtanból, egyháztörténelemből, a mit végezvén, vizsgálata eredményét — mely igen örvendetes volt — a közzsinat ülésén bejelenté. A vizsgálatot kiállott ifjú lelkészek mindenike fölszentelésre bocsáttatott, mely julius 2-án d. e. 11 órakor a ft. püspök urnák lelkesítő beszéde után szokott módon — a vének kezének az ifjak fejére tétele s a szent lélek Isten segédülhivó imájának éneklése közben végbement. A szent ünnepély, reform, egyházunknak ezen egyszerű de lélekemelő szertartása, a „hiszekegynek" az egész gyülekezet és jelen volt lelkészi kar általi buzgó éneklése, az ifjú lelkészeknek apostoli hivatásra lett fölesketése mély hatást gyakorolt az egybegyűlt templomi nagy közönségre, a keblekben mély érzelem rezgett, a szemekben örömkönyek csillogtak. Mivel mind e leirás messze elmaradna a valóságtól, melynek tanúi valánk, abbanhagyom azt, hanem szerencsésnek mondom erdélyi ref. anyaszentegyházunkat, hogy ősz hajak alatt ilyen ifjú lelkesedés, és nemes tűz ve-60