Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-20 / 29. szám

évről, melyből értesülünk: hogy az eddig csak 4 osztályú gymnásiumban a jelen évben az V. osztály is megnyílt; jö­vőre, ha a körülmények engedik, a VI. is megnyittatik. A könytár és muzeum is gyarapodott, s hogy jövőben még in­kább gyarapodjék, azon üdvös határozatot hozták, mely szerint ezután minden belépő növendék a rendes dijakon felül, a gyűjtemények gazdagítása végett, 1 frtot fizetni le­gyen köteles. Az ösztöndijak is szaporodtak. A tantárgyak, mind a terjedelem, mind a beosztásra nézve, lehetőleg az egyet, gyűlés határozataihoz voltak szabva. A rendes ta­nulók ez évi száma 158, még pedig vallásra nézve: 79 ág. hitv. 5 helv. hitv. 1 gör. n. e. és 73 móz. hitv ; nyelvre nézve: 96 magyar, 61 német, 1 angol. — A nyári köz­vizsgálatok jun. 23 — 27. napjain tatattak. A jövő tanév megnyílik sept. elején. könyvismertetés MAGYAR NYELVTANI KATEKIZMUS, a nemzeti is­kolák alsóbb osztályainak számára tan, — felsőbbéinek pedig ismétlő könyvül. Kér­dések és feleletekben irta Fischer Náthán, elemi fő tani tó. G y ő r, 1862. K i a d j a H ennie ke Rezső. 8-adrét, 88 lap. Mint a szerző előszavából is kitetszik, e katekizmus az 1859-ik év végével ugyancsak általa kiadott és „a ha­zai magyar ós német sajtó által egyhangúlag kedvezően fogadott" ily cimü müvecske : ,,A magyar nyelv rövid tan-és ismétlő könyve" után készült és annak kérdések és fe­leletekbe öntött kivonatát képezi. Szerző azon véleményen van, hogy az ily módon szerkesztett könyv a nemzeti is­kolák alsóbb osztályaiban tan, — felsőbbjeiben pedig is­métlő- és kikérdező-könyvül sikerrel leend alkalmazható. Nem akarjuk e vélemény helyességét egyáltalában kétségbe vonni; mi csak azt szeretnők tudni, hogy akár a tan, — akár az ismétlő és kikérdező könyveknek miért kellen*5 ' épen kérdések és feleletekbe öntve lenniök, annyivalis inkább, mert olyan kegyetlenséget egy jó lelkű tanítóról sem teszünk fel, hogy egy ilyen könyvet a gyermek ke­zébe adna — kivált népiskolában ? — s abból hagyna fel leckét; a tanítókra nézve pedig felesleges, ha csak azt nem kívánjuk, hogy ez a katekizmusból kérdezze fel a magyar nyelvet, mint a vallást. Nem akarjuk azt sem állítani, hogy az ily szerkezetű könyvek teljesen haszonnélküliek; a ta­nítás és kikérdezésre nézve az ilyenekből is lehet okulni; hanem ha már csakugyan kérdésekben és feleletekben tár­gyalunk valamely tant, akkor oly modorban kell azt szer­keszteni, a mint a tanítás folytán a tanítónak beszélni és tárgyát fejtegetni, nem pedig csak kérdeznie kell. Azonban ez észrevételünkben nemroszalástakartunk e mü felett kifejezni; csak alfelől kívántunk nyilatkozni, mikép szeretnők s tartjuk célszerűbbnek az ily nyelvtani tan- és kézikönyvet: ugy a mint van, semmi kifogáson k sincs ellene, söt szíves készséggel ismerjük el, hogy szerző sok ügyességgel oldotta meg feladatát s tárgyát dicsére­tes alapossággal és jártassággal dolgozta fel. Meghatáro­zásai elég világosak ; a felosztás és tárgyberendezés he­lyes ; a tartalom, a kiszabott körhöz képest, teljes és ki­merítő. Az egész mü XVII. fejezetből és egy függelékből áll. Az I —XIII. fejezet a beszédrészekröl, a XIII— XVII. pedig a mondatról, a mondatjelekröl (írásjelek), a szóalko­tás és helyesírásról, a szókötésről és a szócsaládok képe­zéséről szól. V égül a függelék olvasmányokat, üdvözlete­ket és imádságokat tartalmaz. Az olvasmányi darabok kissé gyengék, különösön nyelv tekintetében, a helyes és ma­gyaros kifejezés ellen sok vétséget találunk bennök; az üdvözletek csinosak, az imák jók és szépek. K. • _ belföld. PEST, julius 10. (—v.—k. —) Az egyetértés, a test­véri szeretet, a vallási türelmesség ünnepéről jövünk. Kecskeméten, az épülő félben levő ágost. ev. egyház alapkövének letételét ünnepeltük meg. 8-án este a pályaudvaron várták az érkezőket az egyház elöljárói, és közöltök — a bár nem ez ágostai egy­házhoz tartozó, de minden jóért és nemeséri buzgó — or­szággyűlési volt képviselő Kiss Miklós. Az érkező vendé­gek szívesen lettek fogadva és különböző uriházaknál el­szállásolva. 9-én a reggeli vonattal érkezett meg a bánáti kőrút­jából visszatérő superintendens, főtisztelendő Székács József, ki is a különböző hitfelekezetek lelkészei és elöljá­rói által, a városi hatóság és más testületek részéről üd­vözlő küldöttségekkel tiszteltetett meg. Az isteni tisztelet 9 órakor reggel kezdődött és kö­vetkező rendben ment véghez: 1. ,,Erős várunk nékünk az Isten" karének: énekelte a dalárda. 2. A helybeli lelkész Torkos István imát mondott. 3. Nagytiszteletü Torkos Károly, orosházi lelkész s békési esperes, szónokolt. 4. A fenntebbi ének 4-ik versét éneklé a dalárda. 5. Nagytisz­teletü Juhász Ferenc alberti lelkész s pestmegyei es­peres felolvasta az alapba teendő okiratot. 6. Főtisztelendő Székács József pesti lelkész s bányakerületi superin­tendens, az alapkövet felszentelte s helyére illeszté. 7. Az egyházkerületi, esperességi és helybeli egyházi és világi elöljáróság, egymásután a követ megütötték. 8. Nagy tisz­teletű Fördős Lajos helybeli ref. lelkész s egyh. ker. tanácsbiró. zár-imát mondott. 9. Főtisztelendő superinten­dens áldással elbocsátá a gyülekezetet. 10. a hymnust éneklé a dalárda. N. t. Torkos Károly békési esperes, » jelenlegi ágost. evangy. lelkész Torkos István testvér­bátyja , előzte volt meg ezt mostani kecskeméti állomásá­ban ; visszaemlékezése régi működési idejére a kedélyes­ség hangján szólott; evangyélmi szerénységében nem em­lékeztetett érdemeire, miszerint annak magvát, hogy most

Next

/
Oldalképek
Tartalom