Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-19 / 3. szám

89 49-ik számában közlése utóján irt, az csak boldogabb jövőre számított óhajtás, mert még most ahoz, hogy „egy kiképzett s hitbuzgó káplánt nyerhessenek, ki az Isten igéje hirdetése mellett egyszersmind gyermekeik nevelésére is vállalkoznék" — se pénz- se gyermek nincs! Nekünk lassan és fokozatosan kell haladni; a rohanás visszaesést szülne. Be kell várnunk, mig minden pénzünket megszámithatjuk; vajha a begyülendö kegyes adomány összegén templomot építhetnénk ! lelkészi és iskolatanitói állomást alapithatnánk ! ez legyen s ennek kell lenni nemcsak az egri, hanem minden magyarhoni igaz prot. ember szívbeli óhajtásának ! Egyházi magasztos célunk kivitelére a kegyes jóltevö egyesek és testületek adakozásából eddigelé, kerekszámot ir\a, három ezer o. é. forintunk kamatozik részint hevesmegyei takarékpénztárunknál, részint biztos helyekre kiadva. Minden begyült és begyülendő segély adományt ujságlapilag fogunk nyilvánosság elé bocsálani; és ez szolgáljon nyugtául s a kézhezvétel hálás elisrneréseül a beküldőknek, kik tek. Vasváry Károly helyettes gondnok- és pénztárnok úrhoz szíveskedjenek postai bérmentes uton küldeményeikkel fordulni. Az eddig befolyt adományozások részletei közt méltó dicsőítéssel kell kiemelnünk jelenlegi főgondnok tek. Zsoldos Imre űr ezerszáz o. é. frt alapítványát — és Debrecen városának nyolcszáz huszonegy o. é. frt 4 kr s három ezüsttizes küldeményét. A kálvinista Kóma dicső nevéhez méltólag fogta fel ügyünket s nyitotta meg erszényét; vajha e két fárosi toronyként fénylő példára tekintenének a dűsabb anyagi tehetséggel biro prot. egyesek és testületek ! ! hogy áldozatkészségük tanujeléül 1862-ben és igy épen háromszáz év múlva, kiadhatnánk egy második egri confessiót, melyben nagy lelki örömmel elmondhatnánk a világnak felvilágosult századunk dicsőségére, hogy Isten atyai kegyelméből a Verancz Antaléval épen ellenkező természetű- és jellemű Bartakov i c s Béla egri érseksége alatt a magyar és erdélyi öszszes protestáns liitrokonok buzgó segélyezése által az egri prot. evangyéliomi egyház csakugyan létre jött ! ! Isten megáldó kegyelme legyen velünk és a ti buzgó adakozástok ! Prágay Lajos, m. k. Maklár-egri ref. lelkész. A ROZSNYÓI ÁG. MTV. EGYHÁZ TEMPLOMSZENTELÉSENEK HÁROMNEGYEDSZÁZADOS EMLÉKÜNNEPÉLYE. Mult évi advent első vasárnapján lélekemelő válláhisos ünnepély seregelteté össze az Urnák házában a rozsnyói egyház híveit. A gyülekezet templomszentelésének 75-ik emléknapját ünnepié. Az egyházi elöljáróság t. i. azon meggyőződéstől levén áthatva, hogy a félszázados öröm-nap óta ismét letűnt 25 ev méltó arra, miszerint szokottnál fényesebb istentisztelettel Ünnepeltessék meg, — elhatárzá, hogy mind az, mi a lelki épület eszközlésére és a vallásos buzgóság előmozdítása és érlelésére üdvös, mind pedig, a mi az egyház anyagi jóllétének emelésére kívánatos, foganatosittassék. 100 A kellő intézkedések megtétettek s miután a várva várt nap ránk viradt, nemcsak az egyház nagyja és kicsinye sietett az Ur dicsőségének ezen alkalomra egészen kimeszelt, újonnan márványzott és aranyozott oltár és szószék által díszített s lehet mondani, a buzgóság filléreiből egészen uj fénynyel elárasztott s kellemesen meglepő hajlékába lelki eledel és az örök élet itala után sovárogva, hanem a vidékről is szép vendégkoszoru szerencsélteté az ünneplő egyházat. Két ének között a liturgiát oltár előtt két paptársától környezve H őrnek Nátán nagy-szlabosi lelkész és első alesperes végezvén, a szent beszédet 1. Mózses 28, 17-ik verse alapján Mikola György sajó-gömöri lelkész és esperességijegyzö tartá, ki, minekutána igen épületesen bizonyitá be azt, „hogy a templom az Úrnak háza és a mennyeknek kapuja," oly áthatott kebellel buzditá a híveket a templom szorgalmas látogatására, az Isten igéjének buzgó hallgatása és cselekvésére, az egyházszeretet és áldozatkészség gyakorlására, hogy a szívek táblájára nemcsak szavai vésettek be örökemlékül, hanem neve is a szeretet betűivel íratott fel arra. E szent beszédet karének váltá fel, melyet Kaim á r Imre űr nagy fáradsággal szerkesztett össze és tanított be és közmegelégedésre sikerült. Ennek végeztével Kramma r c s i k Károly gymnásiumunknak 26 év óta buzgó és lelkes tanára lépett szószékre, felolvasandó az egyház régibb és 25 évi ujabb eseményeit s az egyház régibb viszontagságainak felmelengetése, az ujabb kor részletes ecsetelése, valamint kellemes előadása állal oly hatást idézett elő, mely által a hitbuzgóság s egyház iránti szeretet szikráit lángra lobbantania s a vallásos buzgóságot szent feltételekre fokoznia minden nemesen érző egyháztag keblében sikerült.*) Az egyház történelme felolvasását egy énekvers után keresztelés követé, melyet Sztehlo András segédlelkész és gymnásiumi tanár végezett s miután ez befejeztetett, alulírott lépett az oltár elébe, hogy két aranylakadalmi párt és az egyház többi véneit az Úrnak nevében megáldja. Az első pár P o 1 c z P á 1 csizma diamester és neje Gosztonyi Judit volt, kik közül az első 76, a másik 75 évet számit s már 53 év óta élnek együtt boldog házas&>ágban. E házaspárt az Urnák oltára előtt nemcsak unokák, hanem unokáik gyermekei is környezék s istenfélelem, becsület és egymás iránti szeretetben őszülvén meg, mint Dávid egykor azt hirdeté : „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de soha nem tapasztaltam, hogy az igaz elhagyatott volna:" ugy ők is még mindig jó egészségnek örvendve, azért adtak forró hálát Istennek, hogy különös betegség, szerencsétlenség vagy csapással egész életök folyamán sohasem sujtolta őket, hanem mindig atyai gondviseléssel őrködött fölöttök. Legyenek tovább is áldottak és boldogok ! Második pár Czibula Mihály szinte csiz*) A jeles miivet a „Házi kincstár" ban közlendjük. Sz.