Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-13 / 28. szám

ha a szükség kívánja, beszélni és fogalmazni is képesek legyenek: mellözhetlenül szükségesek az ily forditási gyakorlatok. Az ilyenek által szokja meg a nüvendék a nyelvtani és szófüzési szabályok helyes alkalmazását; a beszéd és irály pedig, — ha elegendő szóböség is járul hozzá — a nyelv szabályainak helyes és gyakorlati alkalmazásában áll. A mennyire csodálnunk kell léhát, hogy prot. tanféríiaink mindeddig eltudták tűrni az ily kézikönyvek hiányát, vagy hogy a korábban (mint a mi gyermekkorunkban Döring gyakorlatai), használtakat az ujabb időben heverni engedték : épen oly őszintén üdvözöljük az előttünk fekvő müvet és kívánunk teljes sikert a jó szándéknak, melylyel szerző, habár nem is eredeti, de egy különben jeles idegen mii meghonosítása által, rég érzett szükséget igyekszik pótolni. E könyv, az eredetiben foglalt 151 helyett, két szakaszban 132 feladatot tartalmaz. Az első, 1 — 54 lapon, az igék módjainak használatára irt, számszerint 101, öszszefüggö feladatot foglal magában, következő tanmenet szerint: Az igék módjai. Jelentő mód. Kapcsoló mód. Módvonzó kötszók. A visszahozó névmás és ilyféle kötszók viszonyai. A kérdőszók és ezek viszonya az igék módjaihoz. Kérdések és feleletek. Enyhébb és keményebb parancsoló (jussivus — imperativus). Az infinitivus és gerundium. A „hogy" kötszó különféle kifejezése. Az „obliqua oratió." Az egyenes beszéd mellékessé változtatása. A supinurn. A részesülök. A második szakaszban, 74—96. 1. vegyes feladatok vannak, mindössze 31. A tanulók könnyítése végett továbbá minden gyakorlat alalt kisebb nagyobb mennyiségben a nehezebb és szokatlanabb magyar szók latin jelentései vannak közölve, néhol magyarázattal is ; hanem ebben már nagyon takarékos volt szerző. A mint már e tartalomból is látszik, nem hiányzik e miiben a kellő lanmódszer, — csakhogy nézetünk szerint egy kissé hiányos. Mi részünkről tovább terjesztve szerettük volna azt látni. Jelesül kívánatos lett volna, hogy szerző a jegyzetekben, a mint az S ü p f 1 é ben is van, alkalom szerint egy krssé több irály- és nyelvtani magyarázatot és észrevételt közöljön ; vagy ha már a nyelvtani szabályok ismétlését és az azokra való szüntelen utalást az oktatás e magasabb fokán feleslegesnek tartjuk, mindenesetre célszerű lett volna legalább a szófüzési ssabályokat közölni, még pedig egy-két példával felvilágosítva, és csak azután az azok alkalmazására szolgáló feladatokat. Az igaz, hogy igy terjedelmesebb és drágább is lett volna a könyv ; de meg is érdemelte volna, mert a mellett hogy szófüzéstant is pótolna, használhatóbb is lenne. Azt nem kívánjuk, csak óhajtjuk, hogy ez igénytelen észrevételünket szerző egykor tekintetbe vegye: hanem azt már megvárjuk, hogy egy leendő második kiadás alkalmával, azon számtalan sajtó-, nemkülönben többrendbeli oly hibák, melyekre példákat részint számos helytelen kifejezésekből, részint helyesírás tekintetében hozhatnánk fel, kijavíttassanak. A sajtó- és kifejezésbeli hibák felsorolását nyugton mellőzve (szólni fog helyettünk e mű), csak a helyesírásra nézve tett kifogást akarjuk igazolni; ugyanis következetlenségnek látjuk, hogy a görög nevek minduntalan máskép iratnak, mint: Clearchos és lejebb már: Klearchos ; thebeiek és Thebae ; Thermopiláktól és Thermopylaek; Philoxenos és Philoxenus ; Paulus ésPauIlus; samniumiak és Samnisziek stb.; valamint nem helyeseljük, hogy az interpunctio néhol - példa gyanánt csak a 12. sz. feladatra hivatkozunk — oly hiányos, hogy a mondatot alig lehet megérteni. Pedig a fordításnál az nagyon lényeges. K. Énekészi vezérkönyv a helv. hitvallású magyar énekészek, iskolatanitók és orgonisták számára az önképzés, tanulmányozás és az énektanítás könnyebb módú kivitele végett kalauzul és segédül készítette Ivánka Sámuel képezdei énektanár. Sárospatak. Nyomtatta F o r s t e r R. a ref. főiskola betűivel 1862. 88 1 a p. Első füzet. Ara 50 k r. E vezérkönyv célja és feladata az, hogy azoknak, kik az egyházi énekügy terén küzdenek és küzdeni fognak, az előrelörekvésben, a tanulmányozásban s az önképzésben kalauz és segéd legyen. Áll e vezérkönyv négy főrészből : Az I. részben tisztán énekészt és énekügyet illető, de élettani s az énekészi hivatalos eljárásokból merített tapasztalásokon nyugvó dolgok állanak, az ismeretesebb körülmények és viszonyok túlzás nélküli lerajzolásával; ezeken kivül jőnek elő jóakaratú s tiszta indulat szülte tanácsok is, miknek irányadó dolgozatokból kimaradni nem lehet. A II. rész egy fokozatos egyházi énektanmódszert mutat föl, mely tanít az egyházi éneklés népiskolákbani lépcsőzetes tanításáról. A III. részt alkotja a zenetan, különös tekintettel egyházi énekeinkre, melynek átdolgozásában a szerző nem kötötte le szorosan magát a zsoltárzenéhez, hanem kiterjeszkedett a mai zene egyes részeire is. A IV. részt a khorál-tár teszi, mely magában foglalja egyházi énekeinket az önkéntesen becsempészett vagy akaratlanul becsúszott hibáktól kiigazítva s azokat eredeti hangszerkezetükre visszavive. Ezek eddig kevés módosítással mind az illető szerzőnek szavai, melyekhez, illetőleg a munka tartalmához addig nem szólunk, mig az egész mü be nem leszen fejezve; — mert eddig csak az első füzet jelent meg. Addig is azonban fölhívjuk rá a közönség figyelmét, mert tudtunk szerint ez az első mü, mely prot. egyházi zenészetünkkel szélesebb mértékben ígérkezik foglalkozni. —s.