Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-06-22 / 25. szám

tudása után azonnal megmutatja s olvasni meg is tanítja a nyomtatásbeli betűket is." Tudomásom szerint első ízben 5, másod izben 4, tehát összesen 9 pályamű érkezett be a kitűzött kérdésre, s a kilenc közül egyetlen egy Ítéltetett jutalomra, ez is másodrangura, és csak oly feltétel alatt, hogy szerzője a bírálatban kimutatott hiányokat kellő gonddal kijavítsa, s a kijavított munka az egy. tanügyi bizottmány megbízottai által megvizsgáltatván, ha a felülvizsgálók a kijavítás alaposságára nézve egy véleményben nem lennének, a pályamunka további határozatig felfüggesztetik, stb. Hogy vagy véleményegység a felülvizsgálók, vagy kijavítás az észrevételek értelmében szerzők részéről nem történhetett, onnan következtethető, hogy szerzők művöket visszavevék. így tehát azon nem épen kedvező helyzetben vagyunk, miszerint, mindamellett, hogy szakférfiaink az egy. tanügyi bizottmány által munkára szólittattak, kétszeri kihirdetés nem birt oly müvet előteremteni, mely a pályakérdés pontjainak ha nem teljesen is, de legalább annyira megfeleljen, hogy e tekintetben az első és legsürgetősebb szükség kielégíttessék. — Bármely okból származott legyen az egyesült törekvésnek ily meddő sikere, annyi bizonyos, hogy ily eredménynyel nincs mit dicsekednünk. De a mily sajnos lett volna e helyzetben tovább maradni, annyira megörvendeztető, hogy akadt szakértő, ki az egy. t.ügyi bizottmány által elfogadott olvasástanítási módot tartva szem előtt, oly müvet bocsát közre, mely a fent idézett pályakérdésnek pontról pontra megfelel. E mü Gönczy Pál urnák a fentebbi cim alatt megjelent, 72 lapra terjedő ABC-je. A tanitók számára irt vezérszón és utasításon kivül áll ezen ABC két részből, első ,,a kis betűk írása és olvasása'' második ,,a nagy betűk írása és olvasása, kapcsolatban a kis betűk gyakorlásával. — Vezérszavában szerző megemlítvén, hegy ezen ABC-hez készített vezérkönyvet is, melyben a. tanitó minden teendője részletesen le van irva, de a melyet csak akkor szándékozik kiadni ha legalább százan jelentkeznek — mint aláírók — kik e vezérkönyv megjelenését óhajtják: — tömött rövidségben, egy pár példán utasítást ad a tanítónak, miként kezdje és vezesse az irás és olvasás együttes tanítását, miként vezényelje az írást, miként alakittassa a belüket, mi tanmenetet tartson minden egyes betű tanításánál és begyakorlásánál. Ezen egy pár lapra szorított utasítás oly világos s annyit foglal magában, hogy ennek nyomán gondolkozni szerető tanitó, ha talán ismeretlen ország volna is előtte az irva olvasás tanitásmódja, magát nagyon tájékozhatja, e módszerinti tanításhoz hozzá kezdhet, s nem tarthat attól hogy labirintba téved. Az ABC alaki szerkezete következő : az első részben az első gyakorlat kezdődik az „i" rnint legegyszerűbb betű ismertetésével; ebből van származtatva a második gyakorlatban az n a harmadikban az u ü s igy tovább a többiekben az m, t, r, v, e, é, stb. betűk. Minden egyes gyakorlatnak két szakasza van; egyiket teszik az Írásbeli, másikat a nyomtatási betűkből alkotott gyakorlatok. A rend ez: minden egyes gyakorlat első szakaszában felül állanak a megismertetendő írásbeli betűk; ezek alá vannak hozva a megismert Írásbeli betűk értelmes szókká, az egyes szavak értelmes mondatokká, majd a megismert betűk köre engedvén rövid leírásokká s elbeszélésekké alakítva. Ugyan ezen rend van megtartva a gyakorlatok második szakaszában nyomtatott betűkkel. E szerint az írásbeli betűk ismerete, értelmes szókká kapcsolása, a szóknak mondatokká alkotása, igen helyesen, mindig megelőzi a nyomtatásbelieknek ily modorbani alakítását s keresztülvitelét. Ugyan ezen rendet találjuk, de a fokozatos haladáshoz képest már nagyobb terjedelemben a második részben is. A nyomtatásbeli betűk alá hozott gyakorlatok jóval terjedelmesebbek az írásbelieknél. Az Írásbeli betüalakok majd nagy, majd kicsiny folyó, de mind egy jellegű, a nyomtatásbeliek majd nagy kompakt, majd kissebb nagyobb ciceró betűk. Az irott belük meglepően szépek s egyszerűségüknél fogva igen alkalmasok és használhatók a kezdő tanításra. Az első részben arra van különös figyelem fordítva, hogy az újonnan megismert betűk a már megismertekkel költessenek egybe, hogy igy a sok ismétlés által a már megtanultak a gyermek maradandó sajátjaivá lehessenek ; a mondatok és apró elbeszélések ugy vannak szerkesztve, hogy tartalmok elmondatásával a tanítvány előadási képessége már kezdetben gyakoroltathatik. — Minden gyakorlat következő tanmenetre van alapítva : 1. Megmagyarázza a tanító, miként származik a betű az előzőleg megismertekből. 2. Mi a hangja. 3. Megmutatja a betű részeit s alakítása módját. 4. Vezényelve írja a táblára s vezényelteti a gyermekekkel is, azután velek íratja. 5, az ismeretes betűkkel egybefoglaltatva íratja s olvastatja. 6. Az irott betűk olvastatása után megtanítja a nyomtatásbeli betűket s olvastatja a szókat, a mondatokat s értelmezteti. 7. Az elbeszéléseket elolvastatja, azután a tarlalmát a gyermekekkel elbeszélteti. A mi az olvasási anyagot illeti, ez általában a gy. ismeretköréből van véve, annál fogva igen alkalmas arra, hogy a gy. hosszas magyarázgatás nélkül értse a mit olvas. E tekintetben csak a nagy betűk ismertetésénél van kifogásom, hol az Írásbeli nagy betűk kedveért a magyar történelemből veit ily féle kivonatok fordulnak elö : „István osztotta országunkat vármegyékre, azóta vannak országunkban főispánok, alispánok" stb. — ,,A magyarok Muszkaország felöl jöttek be Magyarországba. Munkácsvárát szállották meg. Innen elvezette őket Árpád Miskolc vidékére. Mikor megverték Zolán bolgár fejedelmet lementek egész Nándorfehérvárig, azután megszállották Mohács vidékét, Csepel szigetét" stb. — A hazafias irányt becsülni kell; de a történelmi s földrajzi anyag kelletinél messzebb terjeszkedett. A második részben — s ez egyik jeles oldala e műnek — a beszéd és értelem gyakorlására fordíttatni szokot tárgyak vannak elbeszélésbe szőve, hogy igy a gy. a t. előadásából szerzett élőisinereteit mintegy summázva lássa, könyvből is olvashassa, és ismételhesse. Az elbeszélésbe felvett tárgyak gyermeknek érdekesek, kedvesek. Az anyag összeválogatásában figyelem van fordítva a vallásos érzelem ébresztésére, élesztésére ; alkalmilag s ügyesen vannak beszőve az olvasmányokba gy. el-