Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-19 / 3. szám

78 100 gyen, mely személyének teljes megelégedést biztosítson, s a vidéknek tiszteletet parancsoljon ! A porosz kormány ez igazságot egészen megérté s a mi tőle telt, mindent megtett, hogy a tanítók jellemét s társadalmi állását lehetőleg emelje. Minthogy e törekvések a tartományi kormányoktól s a néptől szívesen segittettek, az eredmény jelentékeny és megfelelő lett. A kormánynak első törekvése egészen a tanítói hivatal értelmi és erkölcsi jellemének emelésére volt fordítva, oda irányozva, hogy a „tanító" névnek tisztelete legyen s már ebben magában minden szüle, azon férfiú jelleme és képzettsége felöl, ki azt viseli, kezességet lásson. E célból a tan. hivatalhoz való járulást megtagadták mindennek, ki arra méltónak nem találtatott. Senkisem lehet Poroszországban, Némethon valamely részében, Franciaországban, Schvveicban vagy Hollandban tanító, inig szigorú és meghányó vizsgálaton nem ment keresztül s míg jó ismerőseitől erkölcsi élete és jelleme feddhetlen voltáról bizonyítványokat nem mulatott elő. E vizsgálatot, mely értelmi és erkölcsi minőségre egyenlőn kiterjed, pártatlan és alkalmas egyének vezetik, kik közt vannak papjelöltek, az illető képezde tanárai s egy azon kerület növelési tisztviselői közül, a melyben született. Ki a tűzpróbán keresztülment, az tanító, akár növelték a képezdében, akár nem. A hivatal rangja nyitva van a növelt és jó erkölcsű egyénnek, akárhol és bárki növelte, csak az kell, hogy növeltnek és jó erkölcsünek bizonyiísa magát. Nem csoda, hogy azon férliakat, kik a vizsgán sikerrel átestek, minden honosai tisztelettel, nagyrabecsüléssel, mint nagy tanultsági! s magas jeliemu embereket tekintik. Előkészület a képezdébe való lépésre. Ha valamely fiu tanítói hivatalra szándékozik, a népiskolában marad, mig az oltani egész tanfolyamot be nem végezte, azaz, mig meg nem tanult írni, jól olvasni s mig a számtan főszabályait, a földrajz és honi történelem alapvonásait, természetrajzot és szent történelmet nem tanult. Ez ismeretet 15 éves koránál előbb meg nem szerzi. Ezen kortól fogva 18 éves koráig, — eddig egy ifjat sem lehet képezdébe venni, — azon ifjak növelése, kik városi fiuk, különbözik azokétól, kik vidéken laknak. A városi fiuk 15 éves korukban a városi felsőbb k o z i s k o 1 á k b a lépnek, melyekben mindenkor bizonyos számú segélyezett helyek tartatnak fen oly szegény fiuk számára, kik magukat az elemiiskolákban kitüntették. Az itt adott növelés magasabb jellemű annál, mely a népiskolákban adatik. Magába foglalja a mértant, a classicusoknak legalább elemeit, történelmi olvasmányokat, természettani földrajz és rajzot. E felsőbb köziskolákban maradnak 18 éves korukig, midőn a t. képezdébe való fölvételért folyamodhatnak. A vidéki születésű fiuk nem élvezik mindazon előnyöket, miket a városi gyermekek, minthogy ritkán van felsőbb népiskola szomszédjukban, melyben tanulmányukat folytathatnák. Ha valamely foldmives fija tanítói hivatalra vágyik, miután elhagyta a népiskolát, a helybeli tanítót szerzi meg, hogy neki adjon oktatást esténként, jelen van a tanító óráin délelőtt, délután, segít neki a kisebb gyermekek vezetésében. Ily módon mind addig tökélyesiti magát, mig azon kort elérte, melyben a képezdébe való fölvételért folyamodhatik. Minden ifjú, ki képezdébe akar lépni. — ha vannak évi üresedések, — köteles magát vizsga alá vetni, mely a képezde tanáraitól vezettetik a kerületi növelési tanácsos*) jelenlétében. Midőn a vizsgának vége, a legtöbbet igérö jelöltek közül annyin választatnak, a hány üres hely van a képezdében ; s miután jellemök, eddigi életök felett szigorú vizsgálat tartatott, mindenik tartozik egy kötvényt aláírni, melyben ígéri, hogy a képezdét elhagyván annyi évig mint tanitó működni fog, a hány évig a kormány az intézetben ingyen növeltelte. Ekkor fölvétetnek s csak az kívántatik, hogy magukat lássák el ruhával s évenként körülbelül 30 forintot fizessenek. Növeltetésök minden egyéb költségeit az állam viseli. A képezdében 2-3 évig maradnak. Itt folytatják azon tanulmányokat, miket a nép-és felsőbb iskolákban teltek. Tökélyesitik magukat az Írásban, számtanban, történelem-, földrajz és szent történetben, gondos növelést nyernek a természeti tudományokban, különösen a mér-és növénytanban. Némely tanitóképezdékben az ifjak tanulnak latint s ujabb nyelveket is. Ezek mellett mindnyájan tanulják a hegedűt, orgonát, zongorát. Láttam egy képezdében 100 hegedűt, 3 orgnnát és 3 zongorát. Folytatják az éneklésbeni gyakorlatot, melyet a falusi iskolákban kezdtek ; s ha az intézet vidéken fekszik s falusi tanítókra van számítva ; a tanulók tanulnak kertészetet és földinivelést. Bonnban ismeretségbe jöttem a legszegényebb iskola tanítójával a városban. Meglehetősen beszélt franciául, egy keveset angolul; az első angol írók egynémelyikével ismeretes volt, tudta a latin nyelv elemeit, mindez járulékul a tanítónak szükséges tudományokhoz. Hanem a kormány és a nép nem érik be azzal, hogy mivel valamely taniló a növelőintézeten keresztülment, tehát alkalmas is a falusi iskola vezetésére. Koránsem ! Midőn a képezdei tanfolyam be van végezve, az ifjak kötelesek másik vizsga alá vetni magukat, mely a képezde tanáraitól vezettetik a tartományi iskolatanács egyik tagjának, a kerületi szék egyik tanácsosának és a kerület superintendense megbízottjának jelenlétében. Végül ha az igazgató és tanárok az iljaknak képezdei volt viseletével meg vannak elégedve s nincs okuk kétkedni erkölcsi jellemök kitűnő volta s vallásos hitök orthodoxiája felett, az ifjú jelöltek a vizsga sikeréhez képest 1, 2, 3, számmal jelölt, az igazgatótól, a tanároktól s a tartományi iskolatanács tagjától aláirt diplomát nyernek. Azok, kik 1 jegyű diplomát nyernek, törvényesen föl vannak hatalmazva működni mint tanítók, minden további vizsgálat nélkül; hanem azok, kik 2 vagy 3 jegyüeket kap*) Poroszországban a növelési rendszernek politikai szervezete lévén, tudnunk kell, hogy az ország politikailag felosztatik 8 tartományra; mindenik ismít 2 — 3 kerületre; mindenik kerület isinét járásokra s mindenik járás gyülekezetekre vagy parochiákra.