Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-06-08 / 23. szám

raint a mi gyülekezetünk népessége. Csak magokuakja községi tanintézeteknek fenntartási biztos alapja 615,532 frank, ezeken kivül vannak a városnak a felsőbb és az egész cantonra szóló igen számos tanintézetekre fordilott költségei. A egész canton, melynek népessége öszszesen 243,928 ref. s 6690 r. kath. lélek, a községi népiskolák mellett fenntartja a gymnásiumokat, tanitóképzö intézetet, állatorvosi s gazdasági iskolát, s az európai hirii virágzó zürichi egyetemet, felsőbb leányiskolákat; a fiúiskolákkal párhuzamosan már a gyermekeknél és serdiiltéknél külön oktatók által vezeteti fegyverforgatási gyakorlatokat s efféléket. Ezen cantonban, melynek népessége egy harmadrésznyi, mint a tiszántúli egyházkerületé, s mely természetadta világi jólléttel nem igen dicsekedhetik, fordittatik évenkint a népiskolára mintegy 312,467, a felsőbb tanintézetekre 191,458, összesen pedig 520,898 frank; mely utolsó összegbe már más mellékes, de szinte nevelésügyi költségek is befoglaltatvák. Általában ezen cantonban rendes dolog az, hogy az állam évenkinti összes kiadásának egy ötödrésze minden évben nevelési célra fordittatik. Jámbor olvasó! ki valaha e lapokra szemeidet veted, hidd el, hogy én, valamint minden irodalmi működéseimben biztos forrásokra, valódi alapokra szerelek és szoktam támaszkodni, ugy ezen előterjesztésembe fektetett adatokat is a lehető legbiztosabb forrásokból meritettem. Azonban feltétlenül hinni sem ezt, sem mást nem tartozol: jelölök tehát meg a magam igazolására s a te kényelmedre némi forrásokat. A Debrecenre, a tiszántúli ref. egyházkerületre s a hozzánk legközelebb eső hazai dolgokra vonatkozó adatok forrásait magában a szövegben akként kijelöltem, hogy nagy fáradság nélkül utánkeresheted, s egyszersmind látni fogod, hogy az alapadatokból én munkáltam ki a számtan igen biztos és kérlelhetlen, tehát nem hizelgő törvényei szerint a combinatiokat. Némely általános hazai viszonyokra nézve keresd föl a már emiitetteken kivül a „Budapesti Hírlap" azon számait, melyekben a népnevelés ügye statistiee több oldalról előállítva van. A külföldi igen érdekes adatokra nézve szerezd meg és üsd fel, ha tetszik, a következőket: Die Gegenwart. Leipzig Brokhaus. 1850. stb. 1—12 k. Finsler. Kirchliche Statistik der ref. Schweitz. Zürich. 1854. — Grunholzer, Manli. Das Erziehungswesen der Schweitz. Zürich. 1854. — Roussel Napoleon. Les nations catholiques et les nations protestantes. Paris 1854. 1—2 k. — Willm. Essai sur T education du peuple. Paris. 1847. — Allgemeine Kirchenzeitung. Darmstadt. 1861. Mindezeket, s még mellékforrásokul, felvilágositókul s megerősitökül, ha szükség volt, igen számos egyebeket fel kellett használni e csekély előterjesztésemhez; mert ne hidd azt, hogy valami egyetemes műveltségi statistika léteznék. Ilyen még nincs. Azon se csudálkozzál, hogy köteteket és lapokat stb. itt most oly híven és részletesen ki nem jeleltem, mint másutt szoktam. Szándékkal tettem ezt. Azt akartam nevezetesen, hogy i n q u i r á 1 j te is, mint én inquiráltam, és pedig széles mezőn, s meglásd, hogy ezen inquisitióban, melyet ellenem, vagy az ügy felett indítasz és végrehajtasz, kenyered porba nem esik, mert sokat fogsz okulni, mint én okultam. Egyébiránt légy jó egészségben. (Hortobágy után). könyvismertetés. KONKORDÁNCIA, vagy szentirati szókönyv, mely magában foglalja a Károlyi Gáspár fordítása szerinti ó- és uj szövetségben előforduló nevezetesebb szókat, tárgyakat, szólás módokat és ezek rövid magyarázatát a megfelelő bibliai helyekkel együtt. Készítette Fördős Lajos, kecskeméti ref. lelkész. 2-ik köt. F—I. Kecskeméten. 1861. nagy 8-a d r é t 462 1. Ára 2 frt 30 k r. Egyházi szónoklatunknak szép, de az Isten adományin kivül sok készületet is igénylő pályáján útbaigazító kalauzul alig ismerek biztosabb eszközt egy célszerűen szerkesztett Konkordancia nál. Mert ha azon ezerfelé ágazó vélemények közt, melyek a mostarikor ember lelkét örökös hányattatásban tartják, állandó biztos alapot keresünk, ezt csak azon könyvben találjuk, melynek bölcsesége a századok változó véleményeit túlélve, a keresztyén szíveket örökifjú igazságával egy hitben egyesíti. Azért is mind elejétől fogva az egyházszónoklatot sz. irati vezérigékre szokták alapítani s ha igaz - a minthogy való szent igaz — hogy „dimidium facti, qui bene cepit, habét:" egyházi beszédeink készítésénél a fele dolgot megtette és munkánk sikerét biztosította, ki a vezérige szószerinti ugy mint tárgybeli helyes, s azon világításban való felfogását eszközölte, melyben az az összefüggés és a parallel helyek összevetése mellett mutatkozik. Ha csak is ezt eszközölné a Konkordáncia, már ennélfogva mondhatnók nélkülözhetetlennek minden lelkészre nézve ; de valósággal még jobban szorulunk a Konkordáncia segélyére a kidolgozásnál, midőn a fölvett igazságot magyarázni, okait fejtegetni s az erősségekkel gyámolítani akarjuk. Itt egy találó bibliai hely rendesen többet nyom minden felhozható érveknél; ámde ritka ember oly jártas a bibliában, hogy a szükséges bibliai 1 o c u s t Konkordáncia segélye nélkül feltalálni s annak felvilágosítására szolgáló párhuzamos helyeit is összeszedni tudná. Ezek nyomán, azt hiszem, bátran mondhatom, hogy alig van jelenben prot. irodalmi vállalat, mely közhasznúság tekintetéből a tettleges gyámolitást jobban megérdemelné, mint t. Fördős Lajos urnák szóban levő munkája, melynek immár megjelent első fele (2 kötetben) tanúbizonyságot tesz arról, hogy szerző mindent elkövet, misze-