Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-06-01 / 22. szám
kezetet is véve, nem egyéb, mint a lelencházakról irt alapos értekezés, vagy ha ugy tetszik, röpirat. Különben a cím nem fődolog s nem is helytelen, ha az, mint jelen esetben, az okoskodás alapjából és gondolatok menetéből van merítve, mely is a következő: a társasági életben, melyben mindennek gazdája van már, a mi csak az ember hatalmába eshetik, esetenként és csaknem elkerülhetlenül a tehetetlenségnek oly Ínséges napjai állhatnak elö, mikben az embernek magán segitnie csaknem lehetetlen s mikben maga köreitől sem várhat segélyt. Ez azon esetekben történik, mikben a munkatehetlenség mellé oly nyomasztó személyes vagy családi szegénység szegődik, mely a személyt vagy családot az élet minden kellékeinek, szükségeinek pótlásaitél megfosztja s nyomornak, kétségbeesésnek teszi ki martalékul. Az elszegényedés vagy önhibánkból, vagy rajtunk kivül fekvő okokból következik be. Akármi legyen az ok. az elszegényedés hátrányai és sujtolásai, ugy egyesekre, mint egyes családokra, mint egész nemzetekre nézve nemcsak nyomasztók és ínségesek, de gyakran átkos következményüek is, a miért is nem csodálkozhatni — folytatja szerző — hogy a miveltebb országokban, minden állam — nemzet, annak törvényhozása és kormánya együttvéve — eleitől fogva kiváló gondot fordított azoknak gátlására és elhárítására;. és a legnagyobb államférfiak, államgazdászok minden erejöket kimerítették az e végre szolgálható eszközök feltalálásaiban. Törekvések azonban csak kis részben sikerülhetett, s az elszegényedéseknek emberi keblekben fészkelő okait, — s ezeket mind elősorolja bölcs szerzőnk — mik leginkább évtizedeken vagy félszázadon át követett célszerű nevelési rendv/.er által orvosolhatók, rendeletekkel orvosolhatni nem állott hatalmukban. A mit az állam törvényhozása és kormánya együtt véve maga részéről az elszegényedések gátlására megtehet, az abban áll, ha azon okokat, melyek az emberi keblekben alapszanak, célszerű nevelések, nevelőintézetek felállításai és kellő rendezései által orvosolni törekszik ; a kebleken kivül fekvőket pedig célszerű intézkedései által elhárítani igyekszik. Nevezetesen : ha a szorgalmat, ipart elősegíti ; az iparágakat felszabadítja, a kereset forrásait felnyitogatja, az adózást tűrhetővé teszi, arányos felosztás által könnyíti, a pénz értékét szilárd lábra rfllitja, a takarékpénztárakat, mint az elszegényedés fő óvszereit, s a biztosító- és hitelintézeteket, mint az ipar emeltyűit, pártolja, segiti; a kereskedést közlekedési eszközök, kulszerződések és kedvező vámviszonyok által emeli; a fényűzés azon ágait, mikre nézve az állam visszapotló forrásokkal nem bir, telhetően akadályozza; a zsarolást, csalást, lopást, szigorú törvényei által gátolja és bünteti, az elemi esapások ellenében intézkedik: egy szóval: az egésznek és lakosok többségének jóllétét előmozdítani törekszik. Ha mind ezen intézkedések után is valamely egyes, vagy család, akár önhibájából, akár kivülötte fekült okok miatt, oly végelszegényedésre jut. hogy az élet első szükségeit maga számára kiteremteni nem képes, s maga körében sem számolhat segélyre: az állam rendelkezése, s illetőleg ápolása alá esik. Az ily végkép elszegényedettek azonban — szerző szerint — három osztályra oszlanak. Elsőbe tartoznak azok, kik szegénységük mellett szellemi vagy testi munkatehetőséggel bírnak, mint a tanult és hivatalképes, de vagyon nélküli egyének, szegény iparosok, — továbbá a vakok, siketnémák, a tömlöcözletésre, fenyítő- vagy javitó-házakra Ítélteknek nagyobb száma. Ezek irányában az állam teendője csak abból állhat, bogy nekik a munkálkodásra módot, alkalmat, eszközöket nyújtson s velők önmagokkal szereztesse meg, az állam további terhelése nélkül, az élet első szükségeit. Tehát a szellemi munkaképeseknek nyisson foglalkozási tért, a szegény iparosoknak adjon kölcsönt, a szegény- és börlönintézeteket pedig kösse össze dologházak, dolgozó termekkel stb. — Második osztályba jőnek az ideiglenesen munkatehetlenek, úgymint felgyógyulásig a betegek és bizonyos életkor eléréséig a gyermekek. Ezekre nézve is csak az ideiglenesség idejére köteles az állam ápoltatássa!. A harmadik osztályt végre azok képezik, kik teljesen munkatehetlenek, milyenek : a nyomorékok, a kórok, vagyis állandó betegségben sinlök, az elgyengült élemedettek, tébolyodottak stb. Ezek már végkép az állam terhei maradnak. Azon elszegényedettek továbbá, kik egészen vagy ideiglenesen nem bírnak munkaképességgel, ismét három osztályt képeznek. Első osztályba tartoznak az é 1 e m ed ettek 70 évkoron felül. Ilyenek számára szegények házáról kell gondoskodni. M á s o d i k osztályba jőnek : a betegek, kórok, nyomorékok, tébolyodottak, vakok, siketnémák és rabok. Ezek számára valók a kórházak, tébolydák, vakok és siketnémák intézete s a börtönök, melyek minden jól rendezett államban elegendő számmal és célszerűen berendezve kell hogy létezzenek. A harmadik osztályt az árva, az elhagyóit és kitett s felfogott gyermekek képezik. Ezek irányában az állam azon köteleztetése áll elö, hogy ezen ártatlanokat, mint az állam és emberiség tagjait nyomornak s olykor bizonyos elhalásnak martalékul ne hagyja. E végre szolgálnak az általános, vagy bizonyos osztályokra szoritolt árvaházak és a lelencházak És itt áttér szerző e humánus intézetekre s azoknak mint egy történelmét bocsátván előre, a lelencházaknak, különösen a franciaországiaknak szerkezetét és eljárásait bőven ismerteti, s végül azoknak — fájdalom, nem naíjy vigasztalásunkra szolgálható — szükségességét és jótékonyságát bizonyítja be, hiteles statistikai adatokkal mutatván meg, hogy az erkölcstelenség — mint már némelyek állítani akarják — a lelencházak felállítása óta nem nagyobbodott, a csecsemők halandósága pedig csökkent. ,,Miután a lelencházakról terjedelmesebben értekeztem — mondja agg szerzőnk végső soraiban — kérdhetné valaki: mi célzásból tettem ezt ? Gondolom-e, hogy itt az ideje hazánkban is állítani fel belölök egy vagy több példányt? megmondom igénytelen véleményemet: igenis, Pest-Buda városára nézve eljöttnek kell tartanom az időt arra, hogy kebelében valamelyik külvárosban innéttova egy szülőházzal ellátott lelencházat állítson fel és alapit-