Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-06-01 / 22. szám
tson meg, természetesen nem pnsztán maga erejéből. Mert Pest-Buda már az európai nagyobb városok sorában áll s évenként mindinkább növekszik. Ennélfogva bir is már mindazon kórjelenségekkel, foltokkal, kihágásokkal, és vétkekkel, mik az egy helyre tódult nagyobb népességekkel járni szoktak, mik Európa nagyobb városaiban otthonosak s mik azokban a lelencházakat szükségessekké tették." A bölcs Nestornak, ki már annyi jót és szükségest inditványozott s segített életbe léptetni, alkalmasint itt is igaza van, s alig ha nagyon korán szól, igy hát ideje, hogy p tárgyról mások is gondolkozzanak s arról helyes felfogással bírjanak. Ezt pedig legsikeresebben magának a munkának olvasása által érhetik el, a miért is annak megszerzését minden gondolkozó hazafinak méltán ajánljuk. Ha rögtön nem kell is tennünk, vagy nem is tehetünk e tárgyban, de hamar el jöhet az idő, hogy tennünk kell ,,mert hiszen a kis munka — mondja maga a szerző — a menynyiben némi részben jelen körülményeinkhez nem alkalmazható, a jobb jövendőnek is Íratott.1 4 K. F. belföld. A DUNAMELLÉKI H. H. EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSÉRŐL MÁJUS 19 — 24. (Folytatás.) Superintendens úr jelentése után tek. Nyári Pál tanácsbirói székét, melybe ö még régebben elnöki kinevezés folytán ültettetett, s melyet ö egy képviseleti alapon szervezett gyűlésbe beilleszthetlennek vél, — s a korábbi és azon határozatot, melynélfogva a tanácsbirák nemcsak a törvényszéknek, de a közgyűlésnek is tagjai, csak sajnálkozásból nyújtott kegyelemkenyérnek nézvén, elhagyá, és csak mint egyszerű protestáns veve részt a tanácskozásokban. Ezen kilépés s nyilvánított elv hosszas vitákra szolgáltatott alkalmat, némelyek sürgeték egyházkerületi közgyűlésünk ezen elv alapjáni szervezésének azonnali kimondását, söt Fördős Lajos választott tanácsbiró is felkelt azonnal közgyűlési székéről, — mások ebből számtalan rosszat s teljes felfordulást következni véltek. Végre kimondatott, hogy maradunk a mult évi határozat mellett. — Ezután olvastatott a papvizsgáló bizottmány jelentése^ melyben többek közt mondatik, hogy az első vizsgára előállt 16 papjelölt közül 12 közmegelégedést nyerve átbocsáttatott 4 gyengébb uj vizsgára utasíttatott. Szabad legyen erre pár szó megjegyzést tennem. Igen fájdalmas dolog, minden jó szívű emberre nézve, midőn 12 évi tanpályát bevégezett, kivált becsületes jellemű ifjak felett kell pálcát törni, — s egyházkerületünk is, melyben az atyáskodó elem nem ritkán túlnyomó szerepet játszik, ritkán is gyakorolja az üdvös szigort; azonban ha meggondoljuk, hogy az atyai lágyság mind némely egyes lelkész jelölteknek, mind általában a lelkésztestületnek minő kárára, gyalázatára szolgál néha, csak helyeselni s ajánlani lehet e komoly igazságos eljárást, — s még inkább pártolni a pesti prot. lelkész-képezdének az egyházker. elé nyújtott azon kérelmét, miszerint bizassék meg az egyházker. által, hogy a theologiai tanfolyam elején utasítsa vissza azokat, kik akár lelki tehetségöket, akár erkölcsi hajlamukat tekintve nem kielégítő sikerrel biztatnak. Olvastatott az egyetemes pénztár ügyében kinevezett bizottm ány jelentése, majd tek. Nyári Pál tarta egy velős s ékes beszédet ez ügyben, mely közgyűlésünk érzelmeit tolmácsolá s mely ennélfogva a hozott határozat zsinórmértékéül szolgált. Felemlité ugyanis azon súlyos körülményeket, melyek e nemes és szent célra zsibbasztólag hathatnak s melyek a 4 egyházker. ez iigybeni bizottmányát e szent terv létesítésének elnapolására vivék, de másrészt felmutatá, hogy azok a sokat emlegetett idők mégsem oly roszak, ha magunk jók, buzgók, kitartók vagyunk; — hogy egyházunk veszélyben forog s még nagyobb bajokba is jöhet, azért mig időnk van tegyünk meg mindent, mit megmentésére, felvirágoztatására megtehetünk. Egy forint nem oly összeg, melyet a legszegényebb család is egyházának ne nyújthatna, s ha ezt teszszük, minden más kéregetések nélkül papjaink, tanítóink, ezek özvegyeik, egyházaink, tanintézeteink tisztességesen ellátva s biztosítva vannak s ezenkívül több nagyszerű cél előmozdítva stb. Halároztatott egy számos tagú bizottmány kinevezése, mely egyházkerületünk részére a jövő octoberig részletes tervet készítene, melynek folytán e nagyszerű eszmét azonnal megtestesitni lehetne. Jött az irodalmi téren mostanában oly sokat vitatott tisztújítás kérdése, melyet a mult octoberi gyűlés, az egyházmegyéknek külde ki véleményezés végett. Elsőbben is az egyházmegyei határozatok olvastattak fel, melyekből kitűnt, hogy egy t. i. a kecskeméti egyházmegye a tisztújítás elvét egyszerűen elvetendönek itéli, — Alsó-Baranya, Tolna, Somogy az elvet helyesnek, üdvösnek véli, de alkalmazását a jelen körülmények közt nem tartja célszerűnek, — Felső-Baranya s Vértesalja kebelökben már korábban foganatositák a tisztújítás elvét, de ennek az egyházkerületbeni alkalmazásáról nem szólanak, csak Pest az, mely Solton kivül ennek keresztülvitelét javalja, az első azzal a megjegyzéssel, hogy vitessék ez ügy a 4 egyházker. egyetemes bizottmánya elé, s ha lehet azután mind a négy egyházkerületben egyformán léptessék életbe. — E határzatok felolvasása után ismét Nyári Pál emelt szót és a restauratio mellett a pesti egyházmegye határzata értelmében ismert szónoki tehetsége igénybevételével egy hatalmas beszédet tartott. A 8 egyházmegye közül hét elismeri, úgymond, az elvet szentnek> csak hogy keresztülvitelét jelenleg nem javallja, — nem kell félni! az igazság keresztül tör minden akadályon, csak bátran! foganatosítani kell; — majd feltünteté a restauratiót mint a reformatio elvével, szellemével teljesen öszhangzót, az örökös hivataloskodást ellenben mint azzal ellenkezőt, mint a vészes stabilismus elvének szüleményét, — felmutatá azon veszélyeket, melyek bekövetkezhető viharos jövőnkben egyhá-