Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-06-01 / 22. szám

tson meg, természetesen nem pnsztán maga erejéből. Mert Pest-Buda már az európai nagyobb városok sorában áll s évenként mindinkább növekszik. Ennélfogva bir is már mindazon kórjelenségekkel, foltokkal, kihágásokkal, és vétkekkel, mik az egy helyre tódult nagyobb népességek­kel járni szoktak, mik Európa nagyobb városaiban ottho­nosak s mik azokban a lelencházakat szükségessekké tették." A bölcs Nestornak, ki már annyi jót és szükségest inditványozott s segített életbe léptetni, alkalmasint itt is igaza van, s alig ha nagyon korán szól, igy hát ideje, hogy p tárgyról mások is gondolkozzanak s arról helyes felfo­gással bírjanak. Ezt pedig legsikeresebben magának a mun­kának olvasása által érhetik el, a miért is annak megszer­zését minden gondolkozó hazafinak méltán ajánljuk. Ha rögtön nem kell is tennünk, vagy nem is tehetünk e tárgy­ban, de hamar el jöhet az idő, hogy tennünk kell ,,mert hiszen a kis munka — mondja maga a szerző — a meny­nyiben némi részben jelen körülményeinkhez nem alkal­mazható, a jobb jövendőnek is Íratott.1 4 K. F. belföld. A DUNAMELLÉKI H. H. EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰ­LÉSÉRŐL MÁJUS 19 — 24. (Folytatás.) Superintendens úr jelentése után tek. Nyári Pál ta­nácsbirói székét, melybe ö még régebben elnöki kinevezés folytán ültettetett, s melyet ö egy képviseleti alapon szer­vezett gyűlésbe beilleszthetlennek vél, — s a korábbi és azon határozatot, melynélfogva a tanácsbirák nemcsak a tör­vényszéknek, de a közgyűlésnek is tagjai, csak sajnálko­zásból nyújtott kegyelemkenyérnek nézvén, elhagyá, és csak mint egyszerű protestáns veve részt a tanácskozások­ban. Ezen kilépés s nyilvánított elv hosszas vitákra szol­gáltatott alkalmat, némelyek sürgeték egyházkerületi köz­gyűlésünk ezen elv alapjáni szervezésének azonnali kimon­dását, söt Fördős Lajos választott tanácsbiró is felkelt azonnal közgyűlési székéről, — mások ebből számtalan rosszat s teljes felfordulást következni véltek. Végre ki­mondatott, hogy maradunk a mult évi határozat mellett. — Ezután olvastatott a papvizsgáló bizottmány jelentése^ melyben többek közt mondatik, hogy az első vizsgára elő­állt 16 papjelölt közül 12 közmegelégedést nyerve átbo­csáttatott 4 gyengébb uj vizsgára utasíttatott. Szabad le­gyen erre pár szó megjegyzést tennem. Igen fájdalmas dolog, minden jó szívű emberre nézve, midőn 12 évi tan­pályát bevégezett, kivált becsületes jellemű ifjak felett kell pálcát törni, — s egyházkerületünk is, melyben az atyás­kodó elem nem ritkán túlnyomó szerepet játszik, ritkán is gyakorolja az üdvös szigort; azonban ha meggondoljuk, hogy az atyai lágyság mind némely egyes lelkész jelöltek­nek, mind általában a lelkésztestületnek minő kárára, gya­lázatára szolgál néha, csak helyeselni s ajánlani lehet e komoly igazságos eljárást, — s még inkább pártolni a pesti prot. lelkész-képezdének az egyházker. elé nyújtott azon kérelmét, miszerint bizassék meg az egyházker. által, hogy a theologiai tanfolyam elején utasítsa vissza azokat, kik akár lelki tehetségöket, akár erkölcsi hajlamukat tekintve nem kielégítő sikerrel biztatnak. Olvastatott az egyetemes pénztár ügyében kinevezett bizottm ány jelentése, majd tek. Nyári Pál tarta egy velős s ékes beszédet ez ügyben, mely közgyűlésünk érzelmeit tolmácsolá s mely ennélfogva a hozott határozat zsinórmértékéül szolgált. Felemlité ugyanis azon súlyos kö­rülményeket, melyek e nemes és szent célra zsibbasztólag hathatnak s melyek a 4 egyházker. ez iigybeni bizottmá­nyát e szent terv létesítésének elnapolására vivék, de más­részt felmutatá, hogy azok a sokat emlegetett idők mégsem oly roszak, ha magunk jók, buzgók, kitartók vagyunk; — hogy egyházunk veszélyben forog s még nagyobb bajokba is jöhet, azért mig időnk van tegyünk meg mindent, mit megmentésére, felvirágoztatására megtehetünk. Egy fo­rint nem oly összeg, melyet a legszegényebb család is egy­házának ne nyújthatna, s ha ezt teszszük, minden más ké­regetések nélkül papjaink, tanítóink, ezek özvegyeik, egy­házaink, tanintézeteink tisztességesen ellátva s biztosítva vannak s ezenkívül több nagyszerű cél előmozdítva stb. Halároztatott egy számos tagú bizottmány kinevezése, mely egyházkerületünk részére a jövő octoberig részletes ter­vet készítene, melynek folytán e nagyszerű eszmét azon­nal megtestesitni lehetne. Jött az irodalmi téren mostanában oly sokat vitatott tisztújítás kérdése, melyet a mult octoberi gyűlés, az egyházmegyéknek külde ki véleményezés végett. Elsőb­ben is az egyházmegyei határozatok olvastattak fel, me­lyekből kitűnt, hogy egy t. i. a kecskeméti egyházmegye a tisztújítás elvét egyszerűen elvetendönek itéli, — Alsó-Baranya, Tolna, Somogy az elvet helyesnek, üdvösnek véli, de alkalmazását a jelen körülmények közt nem tartja cél­szerűnek, — Felső-Baranya s Vértesalja kebelökben már korábban foganatositák a tisztújítás elvét, de ennek az egyházkerületbeni alkalmazásáról nem szólanak, csak Pest az, mely Solton kivül ennek keresztülvitelét javalja, az első azzal a megjegyzéssel, hogy vitessék ez ügy a 4 egyház­ker. egyetemes bizottmánya elé, s ha lehet azután mind a négy egyházkerületben egyformán léptessék életbe. — E határzatok felolvasása után ismét Nyári Pál emelt szót és a restauratio mellett a pesti egyházmegye határzata értel­mében ismert szónoki tehetsége igénybevételével egy ha­talmas beszédet tartott. A 8 egyházmegye közül hét elis­meri, úgymond, az elvet szentnek> csak hogy keresztülvite­lét jelenleg nem javallja, — nem kell félni! az igazság ke­resztül tör minden akadályon, csak bátran! foganatosítani kell; — majd feltünteté a restauratiót mint a reformatio elvével, szellemével teljesen öszhangzót, az örökös hiva­taloskodást ellenben mint azzal ellenkezőt, mint a vészes stabilismus elvének szüleményét, — felmutatá azon veszé­lyeket, melyek bekövetkezhető viharos jövőnkben egyhá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom