Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-05-04 / 18. szám

ha ez azt eléggé nyomós és alaposnak tartja, hogy a kerületre felvigye, utasításul adhatja követeinek, hogy az indítványt a kerületi gyűlésen megtegyék s azt határozattá emelni igyekezzenek. Felszólittatik a pesti szláv egyház, hogy ha ily indítványai vagy kívánságai volnának, azokat a legközelebbi esperességi gyűlésen formulázott alakban adja elö s az esperességi gyűlés azokat tárgyalni, érdemükhöz képest méltatni és ha elég nyomósoknak lalálandja, a kerületi gyűlés határozata alá fogja bocsátani. A csatlakozott tót egyház nagy többségének számára pedig administrator rendeltetett s annak kijelölése főesperes úrra bízatott. Az egyházi javak, szent edények, anyakönyveknek Podhradszky lelkésztől való elvétele a csatlakozott egyházra bizatik. A gyűlés második főtárgyát a pesti magyar és német egyházak e következő s fontossága és közérdekűsége miatt e helyen egész terjedelmében közlött indítványa képezé: „Tudomásul esvén, hogy a katholikus gymnásiumok igazgatóságai, a kellő felsőbb utasítás hiányában, a mi gymnásiumaink irányában még mindekkoráig is azon álláspontot foglalják el, melyet az 186o-ki octoberben lejárt s általunk soha törvényesnek el nem ismert rendszer szabott vala meg, hogy ennek folytán az akkori rendszer alatt nyilvánosságuktól megfosztott gymnásiumainkat mai nap is magán-intézeteknek, bizonyítványaikat érvényteleneknek tekintik, nem különben tisztán csak négy osztályú «1-, meg nyolc osztályú felgymnásiumokat ismernek el: inditványoztatik, hogy az esperesség, melynek kebelében szintén létezik egy ily nyilvánosnak nem tartott gymnásium, e jogsérelem megszüntetésére tegye meg a szükséges intézkedéseket, névszerint, hogy kérje meg a nm. helytartótanácsot, miszerint ez, tekintve országos törvények által biztosított autonómiánkat, melynek teljes érvényessége még az 1860-iki májusi pátens által is elismertetett, a nevezett igazgatóságokat a kath. és protestáns gymnásiumok között 1848-ig fenállott törvényes viszonyok [épen tartására utasítsa." % Ez indítványt az esperesség magáévá tevén, a protestáns gymnásiumok törvényes állásának és jogainak teljes visszaadását az illető hatóságoknál szorgalmazni és eszközölni fogja. (Magyarország). tárca. MISSIOI LEVELEK DR. BALLAGI MÓRHOZ. XXXII. Itt a tavasz, a természet országában mindenütt mutatkozik az uj élet, hogy a föld arculata nemsokára virágszőnyegbe boruljon. Oláhországban már minden nyílni kezd ; s a mezőn járkálván, láttam a szabadba siető kis fűszálat, mint törte át gyenge erejével a kemény rögöt, s lelkemet kedves gondolatok vették karjaikra. Ez a természet országa, itt van a te szerelmed Isten ! reszket a zizegő fűszálon, ragyog a nap erősbülő sugaraiban, mosolyg a megenyhült levegő halk röppenéseiben; imádság száll ajkamról, meleg fohász keblemből, pusztuló romok felett zöldül a repkény, hogy betakarja annak árvaságát; — óh de hagyjuk el ezt; — tavaszi szellő — vidd a fohászt és imádságot szárnyaidon fel-fel; a mennyország gyöngye a nemesen szenvedők imádsága ! Nem akarsz megválni tőlem tavaszi szellő, halvány arcomat csókolgatod, fájó lelkemet érintgeted, kérsz, hogy még mondjak valamit a tavaszról. — Vártak a szegények és szerencsétlenek , az éhezők és ruhátlanok kedves tavasz, évenkénti kijelentése az isteni szeretetnek. Vártunk mindnyájan, oh bár hoznál nekünk minél több virágot; lelkünk mezeje, reményünk hervadt lombja ugy epedi lelked kibocsátását Isten ! Milliók esdik ezt, kérő és kérdő tekintetűk egekbe sir; halld meg a bánat és imádkozásban elfáradt lelkek nyögését; — s ott, ott, honnan az én bánatomnak felhői gyűlnek: bocsásd ki lelkedet, hozz virágos tavaszt a hazának ! A föld és táj fűszálairól fakadó mezeiről felemelvén szemeimet: a keresztyénség életmezején állapodnak meg gondolatim. Itt is bizonyos zizegése hallatszik az életnek, mert nem is lehet megállapodás, tökéletesedés lévén a keresztyénség egyetemes missiója. Tehát nem a vallás, nem a Krisztus vallása tökélyesbül, de az elmék érlelődnek, minél tisztább felfogására az örök igazságoknak. Mint általán véve a világnak még kétharmada nem ismeri Krisztust s idö kell reá, mig megismerendi: idö kell arra is, mig a keresztyénség kebelében egyetemes diadalra jut azon eszmei vallás, melyet Jézus hirdetett. Ez lesz az igének, az örök eszmének visszatérése magához. Ugy látszik, hogy a jelen korban ide van indulás, a mennyiben mindenütt bizonyos forrongásban vannak a vallás és egyházi élet gondolatai. Itt egy szikra pattog, amott már láng mutatkozik; és ki tudja, a keresztyénség terén a kálvin hitfelekezetek közt minő rombolások közt vív magának diadalt az egyházi élet reformatiója. A politikai életben a nép mindenütt szabadságot kér, melyet az ég adott az ember legszentebb kincséül, s ezt csak hasonlatul használva, ugy tetszik, hogy az egyházi élet terén szinte megindult a bucsujárat a Krisztusi egyszerűség felé. Franciaországban erős párt van a klastromok és baráti élet eltörlése ellen. Róma helyzetét tudjuk ; az athenei görög újság legközelebbi száma szinte egy cikket szentel e tárgynak ; a görög szertartású román lapok szintén a baráti élet és klastromok eltörlését sürgetik, attól várván az egyházi élet újjászületését. Külön országokban és nemzetek közt egy gondolat, azonos törekvés a keresztyénség egy ujulási korszaka gyanánt üdvözölhető, és pedig nem uj felekezetek keletkezése, de a meglévők egyházi életének öntökéletesbitése által. Százados gátja a vallási élet elöhaladásának megbomolt; s habár még soká lesz, mig elhordja az áradó folyam, ellenállásra többé nem erős s szellemi fegyverekkel meg nem védheti. Legjobban ismervén azon levegőt, melynek fuvását hallom: íme egy