Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-20 / 16. szám

czay Albert segédgondnok úr meleg szavakkal üdvözlé őt uj hivatalának küszöbén. — Majd a két ülnök, főjegyző, aljegyzők és dékán mondának szíves és hálás köszönetet választóiknak a bizalomért, melylyel megtiszteltettek, — s ezután — t. Kén Lajos úr kivételével — ki szemgyengesége miatt a jegyzőségtől visszalépett — mindnyájan feleskedlettek, megéljeneztettek s székeik elfoglalására felhivattak. Zajos örömének közepette sem feledkezett azonban el egyházmegyei közönségünk lelépett esperese iránti kötelességéről, hanem kegyeletteljes érzelemmel s egyhangúlag hozta ama határozatot, hogy n. t. Dr. Ferenczy József úr érdemei, melyeket egyházunk 10 évi kormányzásában szerzett, — jegyzőkönyvileg örökittessenek, — nála a nagytiszteletü cím élte fogytáig meghagyattassék, s egyházi közúgyeinkbeni bölcs tanácsadása ezután is kikéressék s igénybe vétessék. S valóban jól is esett látnunk, hogy a lelépett esperes mily testvéries készséggel igyekezett útbaigazítani fellépő utódát. E szerint mi szerencsésen túlestünk volna a r e s t a uration, — s elmondhatjuk, hogy zavar nélkül és jól ütött ki. Az érdem, mely a 65 éves uj esperes halántékait köríti, megnyerte régen kivívott koszorúját, s ezzel egyházmegyénk is illő bizonyságát adá a méltó — habár késői elismerésnek s a vallásos indifl'erentismustól irtódzó tiszta prot. jellem iránti kegyeletének. Szóba hozatván, miszerint igen célos lenne, ugy az egyházak belkormányzata, mint a több helyütt küszöbön álló tagosítás tekintetéből, ha egyházainknak főgondnokaik lennének, — a kebelbeli egyházak esperesileg fognak utasíttatni, hogy a hol célosnak mutatkozik, válaszszanak magoknak főgondnokul oly vallásos, buzgó, bölcs és erélyes férfiakat, kiktől szellemi és anyagi felvirágoztatásukat, a rendszeretet és tiszta erkölcs meghonosítását, — az egyházi szolgák iránti kegyelet fentartását s ügyesbajos dolgaikbani pártfogolását, — az iskolák szükséges gondozását, ápolását, szóval mindazt, a mi a felügyeletök alatt álló egyház javára célos, hasznos, üdvös, — méltán és bizton lehet várni és kívánni. Ezek közlését véltem legérdekesebbnek, ha méltóztatnék számára lapjában egy kevés helyet engedni. Fodor Pál, m. s. k. abauj e. m. főjegyző. DEBRECEN, april 13. 1862. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. E közgyűlés folyó hó 8 -án vette kezdetét s tartott bezárólag 12-eig. A közgyűlés előtti két napon a főiskolai tanügyi választmány tartá üléseit, mely már a mult január közepén is több napokon keresztül működött. Igen nehéz, de szükségtelen is lenne a gyűlésnek minden tárgyáról, habár csak röviden is, irni valamit. Csupán a főbb tárgyakról szóljunk tehát. — A főiskolai törvények a tanügyi választmány észrevételei s javallatai alapján, mint szinte a gymnásiumi fegyelem szabályai is megállapittattak, s annak rende szerint ki fognak nyomatni. Lesznek, már csupán magokra a tanárokra tartozó belrendlartási szabályok is, melyek a következő augustusi gyűlésben fognak megállapittatást nyerni. — Célszerű intézkedés által gondoskodva lőn a szegény szolgagyermekekről is, hogy legalább mindennapi kenyere legyen biztosítva mindnyájának. Ez igen humánus és felette szükséges intézkedés. — A főiskolai seniori és contrascribai hivatalok leszállittattak félévre, mint vala a régi időben ; hogy a fiatal ember az iskolában ne vénüljön meg. — A nyilvános közvizsgák visszaállíttattak, de értsük meg jól, nem a régi ámító és képmutató, hanem a tudományhoz és a valódisághoz hü nyilvános közvizsgák. A közönségnek tehát e részben sem lehet panasza. Most a közvizsgálatok vezetőitől és intézőitől függ, hogy e sok tekintetben helyes intézményt a régi hínárba visszasülyedni ne engedjék. Az uj romlás gonoszabb lesz a réginél. — E gyűlésünkön lön nyilvánvalóvá azon nagy csapás, mi főiskolánkat tanár Lugossy úr lemondásával érte. A ritka derék tudós és tanférfiu, egy, hónapokkal ezelőtt öt megrohant szélhűdés s az ennek következtében lett testi elgyengülés, s még inkább az önzésnélküli nemes szilárd jellem, — mely ínég árnyékát is kerüli annak, hogy bárhol és bármi viszonyok közt valaki által terhül és akadályul tekintethessék, — inditák a jeles férfiút, hogy a tanári hivataltól véglegesen visszavonuljon. Minden jók a legőszintébb részvéttel és fájdalommal osztoznak e csapás által főiskolánkra s Lugossyra mért keserűségben. Reményleni lehet, hogy a főt. egyházkerület ünnepélyesen és tényleg is nyilvánitni fogja egy oly férfiú iránti háláját, ki a debreceni főiskolának s a nemzeti tudományosságnak folyvást tündöklő csillaga vala, s ki hogy fényét es erejét teljes mértékben visszanyerje, őszintén óhajtjuk. Be lön terjesztve e közgyűlésre azon pesti jegyzőkönyv is, mely az egyetemes segélyezési pénztár ügyében megalakult választmány nézeteit foglalja magába. A kerületi közgyűlés ez ügyben érdemlegesen nem határozott semmmit, hanem a nevezett jegyzőkönyv egész terjedelmében közölve lesz minden egyes gyülekezetek elöljáróival, hogy nézeteiket ez őket közvetlenül érdeklő, sőt reájok támaszkodó vállalatra nézve az egyházmegyei gyűléseken haladék nélkül nyilvánítsák stb. stb. A rovatos ivek, kiigazítás még pedig ellenőrködés és felvigyázat alatti kiigazítás végett, az esperesi hivataloknak kiadattak. Az előjelek nálunk nem kedvezőleg mutatkoznak e vállalatra nézve. A segélyezések, mint tudva van, már régtől fogva rendszeres gyakorlatban vannak az egyházkerületekbefi, s most sokan nem látják szükségét annak, hogy ez intézmény országossá tétessék s centralizáltassék. A jövő majd megmutatja ennek is életrevalóságát vagy veszendőségét. Önzés vagy korlátolt elméjüség miatt mindenesetre kár lenne a vállalatnak erét metszeni. A testvér kerületek megküldött jegyzökönyvei nemcsak tudomásul vétettek, hanem egy küldöttségnek adattak ki, mely ezekből a közérdekű pontokat kijelölve, közgyűlés elé terjeszté, hol azok több üdvös eszmecseréknek s hatá-