Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-12 / 2. szám

e mellett tanteremeikben naponként 8 órát dolgoznak s tanulják a sz. irást, történelmet, földrajzot, számtant, mértant a tudományok elemeit, zenét és rajzot.u A tanulók, mielőtt e bámulatos intézetbe lépnek, kitűnő növelést kapnak a canton alsóbb és felsőbb népiskoláiban. Mégis két évig- maradnak a képezdében, mielőtt valamely iskola vezetésével megbízatnának. Vlierli ezt mondá : „A tanulóknak 4 vagy legalább 3 évig kellene maradniok a képezdében ; lehetetlen a szokásokat jól idomítani kevesebb idő alatt. Hanem a mi kormányunk nem gondolta szükségesnek megengedni nekem, hogy tanulóimat két évnél tovább tartsam.'* Felette érdekelt mind az, a mit láttam és hallottam, mig Vherlivel voltam. Ö oly férfiú, ki talán nagyobb tapasztalattal bir a földmives gyermekeinek növelésében mint bárki más Európában. 40 évig figyelt Schweieban a növelés haladására és sikerére. 0 közbiró és tanácsos volt. Európa minden részeiből látogatták meg, hogy megkérdezzék rendszere és módszere felöl; hogy lássák az ö képezdéjét, kérdezzék véleményét s elbeszéljék neki saját honi nemzeti növelésök haladását és sikerét. 0 tehát Európában mindenek között a legképesebb arra, hogy véleményt mondjon mind a siker felett, mit a növeléstől várni lehet, mind a mód felelt, mely szerint a növelést adni kell. Ö feltétlenül és határozottan fejezte ki magát a siker felett, melyet a növelés Schweicban aratott. Azt mondta, hogy a pauperismus kisebbedett; a népek okszerű szokásai gyorsan jevultak; izlése emelkedett; kezdett mind jobban jobban öltözködni; jobb házakat építeni, azokat jobban bútorozni, jobban biztositni vészes idő ellen ; szóval kezdett értelmesebb, míveltebb, függetlenebb és boldogabb lenni. Azt mondá, hogy az ö határozott s hosszas tapasztalaton alapuló véleménye ez : mennél értelmesebb valamely nép, okvetetlenül annál boldogabb és erényesebb. Ismét és ismét mondotta nekem: „Nem növelhetik önök a népet, mig előbb tanítójukat nem növelték. Jó tanítót képezni felette gondos, tartós és különös növelést igényel. Egy rosz, vagy együgyű tanitó sokkal több kárt mint hasznot csinál. Mi nem tudjuk megfogni, hogy önök angolok iszonyú pauperismusokkal oly keveset tettek szegényeiknek növelésére, mig Némethon, Schweic, Franciaország és Holland oly nagy erőfeszítést tettek és oly nagyon kielégítő eredménynyel. T a n i t s d a népet gondolkodni és ö gondoskodni fog magáról s nem szorul rá, hogy alamizsnáiddal gyámolitsd." Itt szerző, dr. Kay (szerzőnk testvére, most Sir János P. Kay Shuttleworth, batterseai jeles tan. képezde egyik alapitója) és Tufnell uraknak a Vherli-intézet felett ezelőtt néhány évvel közlött tudósítását közli. Ennek rövid foglalata : az életpálya e képezdében háromféle: 1. Házi körben való élet, vagy családi élet. 2. Tanszobai élet. 3. Az iskola falain kivül való élet a földmivelésben. „Két napot töltöttünk, — mondják a tudósítók, — nagy érdekkel ezen intézetben. Vherlinek mindig ez volt az ajakán, — mi földmives fiuk vagyunk. Nem akarunk tudatlanok maradni kötelmeinkben, de Isten megtiltá, hogy az ismeret életünk egyszerűségét velünk megvettesse. A föld a mi anyánk, élelmünket annak kebeléről gyűjtjük; de midőn mi földmivesek napi élelmünkért dolgozunk, némely leckéket tanulhatunk a mi földanyánktól. Nincs ahoz fogható ismeret a könyvben, melyet a természettel való közvetlen társalkodás nyújts azok, kik a földet mivelik, legközelebb közlekednek vele. Hiszitek, avagy nem, ez azon gondolat, mely a földmivesnek életét kedvessé, s erős munkáját kéjjé varázsolja. Én ismerem azt; nézzétek kezeimet, melyek fel vannak törve a munkától. Az embernek sorsa nagyon egyenlő, s a bölcseség az igazság fölfedezésében áll, az a mi ezen belül van nem szüli a bút, hanem az, a mi kivül esik. Egy földmives boldogabb lehet, mint egy fejedelem, ha lelkiismerete tiszta Isten előtt s nemcsak megelégedést, hanem örömöt is tanul a munka pályáján mely arra való, hogy öt a mennyei életre készítse !' Mindig ez volt a thema Vherli ajkain. Több, kevesebb világossággal kifejezve fögondolata,ugylátszik, ez volt, hogy a szegénységigazán értve nem szerencsétlenség. Mindnyájan egyenlők vagyunk — mondá — Isten előtt; a földmives fija miért irigykednék a fejedelemre, vagy a liliom a tölgyre: nem mind a ketten Isten tereintései-é ? Eddig van az ismertetés. Ebből kitűnik, hogy Schweicban a néptanitóképzés ügyét alaposan, gyökeresen fogták fel és vitték keresztül. A természet kebeléni munka a tanítóképzés egyik legkitűnőbb vonását alkotja. Hogy nálunk az oltogatás, meddő gymnastica elegendő-e, lehetne-e ez oldalról, bár szűk körülményeink között, még többet, és miként cselekedni? ezt azok mondják meg, kik e fontos ügyben nemcsak beszélni és irni, de tenni is hivattak. Engem a kép, melyet felmutattam, nagyon érdekelt S ha Schweic vidékei a természet nagyszerű látványaival szépek és meghatók; azon tájak, melyeken a szabadságra teremtett nép szellemét vezérlik, még szebbek és jobban meghatók. Ezért figyelmünket, midőn a nép javára működünk, teljesen és joggal megérdemlik. Bihari Imre. KÖNYVISMERTETÉS. IDŐSZAKI VEZÉRFONAL az egyetemes történelemhez iskolai és magán használatra. Irta Yámossy Mihály, a pesti ref. gymnásiumban a történelem és magyarnyelv tanára. Pest, 1862. Engel és Mandello tulajdona. 8-a d rét, 224 1 a p. A r a = 1 fr t o. é. Az uj év egyik legújabb irodalmi termékét mutatjuk be ezennel, a fencimzett műben, e lapok olvasóközönségének.