Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-12 / 2. szám

Már e sajátsága elég lehetne, hogy némileg érdekessé tegye előttünk. De bir az az újság fontosabb kellékeivel is. „Időszaki vezérfonal az egyetemes történelemhez," azaz oly történelmi mii, melyben a világtörténelem fontosabb eseményei, a mivelödés és irodalom nevezetesebb mozzanatai s a nagyobbszerü felfedezések időrendben, korok, korszakok szerint s a szereplő egyes országok vagy népek rovatai alatt, igy összeszedve és felsorolva volnának, mint ebben, nyelvünkön eddigelő, legalább tudtunkra, nem létezik; tehát mint e téren első, mint a történelmi irodalom egyik mind ez ideig üresen maradt hézagát pótló mü is, egészen uj vendég az előttünk és irodalmunkban s igy kétszeresen méltó figyelmünkre. Mint cime is mutatja s a szerző az előszóban megjegyzi, célja e műnek: iskolai vagy magán használatul, a történelem tanulásában segédkönyv gyanánt szolgálni. E kettős szempontból kiindulva, a felosztásokat illetőleg az egész munka ugy van összeállítva, „hogy teljesen megfelelő és hasonlatos legyen azon történelmi kézikönyvekhez, melyeket az iskolákban használnak. Az egészben tehát a szokásos és ismeretes korok : ókor, középkor, újkor s ezekben a szokásos korszakok vannak felvéve és megtartva." — Az ó-korban a keleti népeket külön, azután a görögöket és rómaiakat ismét külön tárgyalja. A közép-korban a vándornépek egymás mellett és után, majd pedig az ezek nyomán keletkezett és következett népek eseményei vannak elsorolva az ismeretes korszakok szerint. Az uj korban ugyanily módon következnek egymásután az események 1848-ig; végül külön szakaszban az 1848-ik évben és után Európa szerte kifejlett nevezetesebb mozgalmak. Ezek ulán pedig a függelékben az európai és magyarországi nevezetesebb uralkodó családok származási táblái vannak közölve. A műnek teljes tartalma, ezek szerint, a következő: Előszó 1 — 3 lap. O-KOR. A legrégibb időtől kezdve a népvándorlás kezdetéig, vagyis a római birodalom felosztásáig. Kr. sz. e 2200-tól Kr. sz. u. 395-ig. I. A k e 1 e t i népek: China. Babylonia és Assyria. A héberek vagy zsidók. Phoenicia. Carthago, Egyiptom. Media és Persia. II. A görögök. Makedonia és a makedoniai görög birodalom. — A makedoniai birodalomból alakult nevezetesebb országok. Makedonia. Görögország. Syria. Egyiptom. Parthia. Zsidók. Pergamum. Pontus. III. A Rómaiak. 754-től Kr. e. 395-ig Kr. u. 5—32 lap. - KÖZÉPKOR. A népvándorlás kezdetétől Amerika felfedezéseig. 375—1492. — Első korszak 375 — 768. A népvándorlás kezdetétől Nagy Károly trónra léptéig. Második korszak 768 — 1300. Nagy Károly trónra léptétől a tudományok föléledéséig. Harmadik korszak 1300—1492. A tudományok foléledéséiől Amerika felfedezéseig. Első korszak: Népmozgalmak és római birodalom. A keleti góthok Italiában. A nyugoti góthok Galliában és Hispaniában. A longobárdok Italiában. Az angolszászok Britanniában. A burgondok. A vandalok Afrikábnn. Az avarok. A frankok. A kelet-római birodalom. Az arabok. 32 — 42. I. — Második korszak: Frank birodalom. Németország. Franciaország. Angolország. Olaszország. Schweic. Scandinavia. Magyarország 894 —1301.— A görög császárság. Az arabok Ázsiában. Az arabok Spanyolországban. A mongolok vagy tatárok. A keresztes hadjáratok. 42 — 63. 1. — H a r m a d i k korszak: Németország. Franciaország. Angolország. Spanyolország. Portugallia. Olaszország. Schweic. Scandinavia. Lengyeles Oroszország. Magyarország 1301 — 1526. A görög császárság. A törökök. A mongolok. 63 — 82. 1. — UJIíOR. Amerika felfedezésétől az 1848-iki mozgalmakig. 1492 — 1848. Első korszak 1492—1648. Amerika felfedezésétől a westphaliai békéig. Második korszak 1648 — 1789. A westphaliai békétől a francia forradalom kezdetéig. Harmadik korszak 1789 — 1848. A francia forradalom kezdetétől az 1848-ikig mozgalmakig. — Első korszak: Fölfedezések. A reformatio. Németország. A harmincéves háború és Németország. Franciaország. Angolország. Spanyolország. A németalföldi 80 éves szabadságháboru és Spanyolország. Portugallia, Dánia. Norvégia és Svédország. Svédország. Lengyelországé Oroszország. Magyarország. 1526 — 1649. Törökország. 83 — 107. 1. — Második korszak: Franciaország. Németország. Poroszország. A hétéves (vagy harmadik silesiai) háború. Spanyolország. Angolország. Svédország. Dánország. Oroszország. Lengyelország. Magyarország 1657—1792. — Törökország. — 108—141.1. — Harmadik korszak: Franciaország 1774—1848. — Németország. Angolország. Spanyolország. Portugallia. Poroszország. Hollandia és Belgium. Schweic. Svédország. Dánia. Orosz- és Lengyelország. Magyarország 1790—1848. Törökország. Görög szabadsági harc. Amerika. 142 —192. 1. — M o z g a 1 m a k 1848-ban. Franciaország mozgalmai 1848— 1853. — Olaszország mozgalmai. Németország mozgalmai. Badeni mozgalom. A schleswig-holsteini mozgalmak. A bécsi mozgalom. Csehországi mozgalmak. A keleti háború. — 193 — 221. I. Függelék. 1. A nevezetesebb uralkodók származási táblái: I. Augustus csáládja. II. A Karoling-család. III. Hohenstaufi család IV. Habsburg család I. Maximiliánig.— V. Habsburgház I. Miksától I. Leopoldig. VI. Habsburgház I. Leopoldtól a mai időkig. — VII. Kapet-ház. VIII. Valois ház. IX. Az öregebb Orleans-család. X. A Bourbon-család. XI. Az ifjabb Orleans-család. XII. Hoditó Vilmos és a Plantaganet-család. XIII. A Lancaster és York-család. XIV. A Tudor és Stuart-családok. XV. Stuart és Hannover-családok. XVI. A Váza-család. XVII. A RomanoíT és Holstein-Gottorpi-ház. XVIII. A Hohenzollern-család. XIX. Bonaparte-család. — 2. A magyar fejedelmek és királyok származási táblái: I. Álmos. II. Szár (kopasz) László. III. II. Béla király. IV. IV. Béla király. V. Anna, IV. Béla király leánya. VI. Mária, V. István leánya. VII. Zsigmond király. VIII. Hunyady Oláh Vojk erdélyi nemes. Ha még megemlítjük, hogy ezeken kívül, minden lapon, az azokon tárgyalt eseményekkel egy időre eső, mivelődési és irodalmi mozgalmak vannak elősorolva, hasonlóképen időszaki rendben, — hiven és kellő terjedelemben számoltunk az egész tartalomról.