Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-13 / 15. szám

bek iránti tiszteleltei össze nem egyeztethető. Különösen 2 egyház az iskolákra való ker. adományokat határozot­tan megtagadta, pedig az egyiknek számadó-könyvében a mult évi aratási áldomásért ment kiadás 56 o. é. frt van bejegyezve. Hasonlóan nem teljesité ker. tisztét 8 egyház. Majd egyben a templomépítés számadását a biró kezeli, másikban a tavali gondnok most sem adta be önhatalmúlag kezelt számadását. Szomorú képe van az egyházi életnek kül- és belmunkásság hiánya, majd szánandó cgyetnemér­tés s emésztő versenygés dúlása miatt 6 egyházban. S ezeknek mintegy fejéül emelte föl magát (hajdani minta­egyház s esperesi székhelyül tündöklésének hirét porba ti­porva) egy előkelő egyház, mely több év óta minden köz­rnegrovás nélkül (!) veszélyes példaadólag gyakorolja a Krisztus egyházáróli fogalom és várakozással ellenkező cselekedeteket, függetlenséget mutató eljárást tanúsítván nemcsak az egyházkormányzati s iskolai terhek viselésé­ben, mennyiben ezekre több év óta egy fillért sem adott, hanem saját egyh. szolgáinak kötelezett pénzfizetést is megtagadván. — A nevelésügyről jelentve van, hogy az iskolák közül még egybe sincs teljesen bevive a főt. egy­házkerület áhal megállapított s rendelt tanrendszer. I)e lássuk a főjegyző által 15 egyházban végzett lá­togatásról szóló másik jelentést is; tán sugárzani fog in­nen némi enyhe fénye a vigasznak. Bocsáss meg tisztelt olvasó, ha a keserű pohárt itt is ki kell velem ürítened! E jelentésből feltűnő, hogy mig amott az egyházak, itt ezek életgyökere, az iskolák vizsgálatára fordíttatott kiválóbb figyelem. A nyavalya forrását eredeti kútfejében ügyekvék a látogató fölkeresni, hogy az ellen aztán gyökeres orvos­lást javallhasson a beteg felett tanácskozó consiliumnak. S a nyavalya fészkét, ugylátszik, föl is fedezte; mert kimondja ö is, hogy az összes superintendentiák által elfogadott nép­iskolai szervezet sehol sincs életbeléptetve teljesen, a leg­több helyen pedig nem is tudnak róla. Vannak ugyan is­kolák, melyekben ahoz némi közeledés tapasztalható : de a többiek, úgymond, mit sem érnek, s azon atyafiak, kik cím­zetesen mint tanítók működnek, több hasznot tennének mind maguknak mind a társadalomnak, ha akár önként, akár az egyházmegye által elutasítva, más pályára lépnének ; s ez­zel zárja be észleletét. Hogy a népnevelés ily állása miatt egyházmegyénkben van-e az erély- s buzgósághiány ? vagy pedig a tanitó uraknak kellene még egy kicsit gondolkodni, egy kicsit tanulmányozni, egy kicsit ügyszeretet s jó aka­rattal dologhoz látni, határozottan meg nem mondhatom : de azt kimondom mint szükségességet, hogy iskoláink igy nem maradhatnak, s ha igy maradnak, a felelősség értté mindenesetre egyházmegyénket terhelendi stb. Ez ugyan elég értelmesen van mondva, de az a baj, hogy máskor is mondtak már ilyet és mégis csak ott va­gyunk, a hol vagyunk, t. i. hogy az uj szervezet nálunk 60-j-15=75 iskola közül egyben sincs még ma is életbe­léptetve. Mikor lesz hát? Zsinat kell-e ide is, vagyad graccas calendas halaszszuk az uj tanrendszert is, mint az 1815-kit ? mert hogy ez sem lett életbeléptetve soha, en­nek megítéléséhez népünk műveltségi állásának fokozatá­ból kellő mértéket vehetünk. Mire várunk hát? Ugyanazon oknak ugyanazon okozata, hasonló eljárásnak hasonló ered­ménye leend, leszámítva azt, hogy a tudomány s vele a vi­lág műveltsége óriási léptekkel halad, melynek utján ki nem halad, vagy elmarad, vagy eltiportatik. Miután 48 után az 58-on is jóval túljárunk már, semmi reactio sem képes többé a népet \ isszanegyvennyolcelöttesitni; az általános haladással pedig együtt nem tartó, söt azt gátoló vagy épen ellene dolgozó tanítók nem valóságos szolgái-e a meg­csonlosult reactionak ? Nem lehel-e észrevenni s avagy az elébb ismertetelt, habár kezdetlegességében ferde irány felé hajló állása a föntebb jelölt egyházaknak nem azt mu­tatja-e, hogy a nép természeti józan eszénél fogva, mit fél­reismerni nem lehet, már vizsgál, eszmél, kezdi ismerni hiányait, érezni szükségeit, s csak kevés hija még, hogy az iskolák belsejébe is bepillantson, s kérdem : tűrni fogja-e azon tanítókat, kikről fölismerendi, hogy nem egyebek vol­tak eddig hamis prófétáknál, ámitóknál, kiknek iskoláiról állátaridja, hogy azok nem egyebek a reaclio ármányszövő műhelyeinél, az isteni talentomokat elásó, a nép fiainak eszét bilincsekre verő, lelki tehetségeit az elbulitás kő­sziklájához láncoló sötét barlangoknál ? ! Az egyházak közül keltöt ró meg a jelentés; egyiket azért, mert lelkésze határozottan kimondá, hogy az isko­lákra sem maga, sem gyülekezete nem fog adni egy kraj­cárt sem, másikat azért, mert a segélyezés kérdésében Csurgóra nézve alkudozott, Pápára nézve pedig kijelenté, hogy jövőre kötelezvényét is visszaveszi; a presbyterialis kasszába amellett, a lelkész beleegyezésével is, valamint a segélyezendő egyházak részére egy krajcárt sem adott. Mindezek ulán nem igy kell-e sóhajtanunk: Uram! maradj velünk, mert i m e beesteledik. V i k á r János. (A SZATMÁRI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE) tava­szi képviseleti gyűlését, Csekében meg nem tarthatván febr. 27-én az árviz miatt, egyházmegyénk egyik kisded, de köz­pont körül levő egyházában Vátnos-Orosziban tarlá meg n. t. Kis s Áron esperes és tek. V á 11 y i János segédgond­nok urak iker elnöklete alatt március hó 27-én és 28-án. Buzgó imával megnyitván n. t. esperes űr a gyűlést, felolvastatott főt. Balogh Péter superintendens űr hivatalos köszönő és felhivó szózala a debreceni anyaiskola épülete ügyében, melynek folytán elhatároztatott mindent megkí­sérteni és tenni, hogy az egyházmegyére eső összeg az is­kolai pénztárba jövő évi egyházlátogatáskor beszolgáltassék. Ily részvéttel karolá fel a képviseleti gyűlés a Szat­már és Németi testvér egyházak felkérő nyilatkozatát is a Szatmárt felállítandó leánynövelde ügyében; — lelkes egyének neveztettek ki, kik a szatmárnémetiekkel érte­kezve közös erővel mindent megtegyenek a szükséges in­tézet felállítása körül ; — egyházmegyeileg megkerestetni határoztattak a szomszéd egyházmegyék c fonlos ügyben, és egyházmegyénk minden egyes egyházai, hogy tettleges pártfogásukat nyilvánítsák, ha lehet, nyíltan meghatározzák 30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom