Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-13 / 15. szám

az összegei, melylyel járulni fognak évenkint, vagy egy­szer mindenkorra, a növelde fentartásához. — Óh bár a Szentlélek megszállná a híveket és a jótéteményben buz­o-ók lennének, nem szavak serkentenék a kész szivveli ada­kozásra, melyeket egyházmegyénk egyik buzgó világi ül­nöke igen világosan s érthetően elhangoztatott a jelen volt képviselők előtt. Jelentés tételvén a bejött és felbontott szavazatok eredményéről, általános szavazattöbbséggel egyházi ül­nökké választatott tiszt. Somodi Molnár Ferenc vá­mosoroszi lelkész űr, ki több éveken át buzgó elnöke volt a lelkészi gyámintézetnek, és a n. t. tractus irányában tel­jesített sokszoros fáradalmai által érdemessé tévé magát az ülnöki székre, tartsa meg öt még soká a jó Isten e trac­tusnak, hogy elmondott szép elvét híven gyakorolhassa. — Ezen ülnöki szék belöltésével lehetetlen elhallgatnom, hogy inig az egyházi ülnökök mindkét nap teljes számmal valának jelen, a világi ülnök urak közül hiányzottak, ugy hogy helyeltesittetniök kellett. Betöltetvén a consistorium, következett az ürese­désbe jött lelkészi és tanítói hivatalok betöltése. — Ha egy lelkészi esetet kiveszek — hol a minoritás akart győzelmet vívni a majoritás felelt, — mely ügy is később szépen kie-> gyenlittetelt — azl kell mondanunk, hogy a mult idökbeni zavaros papváltozíatásnak semmi nyoma nem látszott, ör­vendhetett minden jelenlevők szive, hogy minden a leg­sz ebb csendben, békességben és, mondhatom, hirtelen le­folyt. — Az egyházak értelmisége és a tiszta, szivbőleredl jó tanács igen könnyili az ügyek elintézését, a kormányza­tot, mig az erőszak ellenszegülést, a szelid bánás mindig engedékenységet szül. Fájdalmas szívvel kell megemlítenem a n. t. esperes űr hivatalos jelentése folytán, hogy 62 egyház tanítói kö­zül csak 8 kitűnőt, 13 jelest emelhetett ki, a többiek hiva­talok folytatásában gyengék és gyarlók, minek nagyrész­ben oka a hanyag iskoláztatás, miről a körlátogató lelkész urak is panaszolkodtak e gyűlés folyama alatt is, és kérve kérték az egyházmegyei közgyűlést, szigorú fentartására és végrehajtatására a mult évben hozott határozatnak, mely szerint a hanyag szülék pénzbírságot tartoznak adni, mert különben az ö fáradságok is eredménytelen, hálátlan mun­kát pedig nem örömest teljesítenek; Az egyházmegyei látogatás jegyzőkönyve felolva­sása közben két tárgy vonta még különösebben a közgyű­lés figyelmét magára ; először azon némely egyházaknál felmerült lelkészi panasz, hogy az Úrnak napja, a vasárnap, nem szenteltetik meg illő tisztelettel, a községi elöljárók reggeli istenitisztelet alatt larlják tanácskozásaikat, és dél­est az ifjak elébb gyűlnek össze mulatni — kaláka — mint a délesti istenilisztelet megtartatnék; — ez ügyben hatá­roztatott, hogy a lelkész alkalmi beszédben hívja fel híveit a vasárnap illő liszteletbeni megünneplésére, egyszersmind a községi elöljárók is hivatalosan megkerestetnek, hogy jó példával menve elő a vasárnap megszentelésében, meggá­tolják a botrányos idöellötti kalákát, hogy igy a vasárnap rendeltetéséhez hiven ünnep legyen. Másik tárgy volt a templomi székviszály, szomorú maradványa a hajdankor paraszt, nemes és ür rangosztály­nak, mintha az Ur Isten is személyválogató volna, mint az emberek. — Bár némelyek sürgették, hogy a közgyűlés részletességekbe bocsátkozzék, igen bölcsen megmaradt több évekkel ezelőtt hozott határozatánál, hogy az e. m. nem ismer löbbé templomi székosztást, ennélfogva tagla­lásba nem ereszkedik, hanem megvárja az illető egyházak híveinek értelmiségétől, hogy a jézusi szellem őket át­hatva, templomban! elsőbbség miatt sein magoknak, sem az egyházmegyei közgyűlésnek kellemetlenséget nem okoz­nak. — Keresztyén barátim ! ideje már, hogy megértsük Jé­zus eme szavát: A ki köztetek első akar lenni, legyen utolsó, mert a ki megalázza magát, felmagasztaltalik. Végre örvendetes tudomásként vettük, hogy az egy­házmegyei könyvtár nemcsak csirában van, hanem fejlő­désnek is indult, már néhány könyvei vannak, ha szinte lassan hozzák be az illetők filléreiket, az alapszabályok mielőbb elkészülnek és a használatnak a könyvtár átadatik. Ezek voltak képviseleti gyűlésünk nevezetesebb tár­gyai ; lehetetlen záradékul meg nem említenem, hogy a ta­nácskozás folyamát és eredményét igen megkönnyité n. t. esperes urnák azon lapintatteljes előmunkálata, hogy az ügyek állásáról magának hü kivonatot készített, és a gyű­lés ezen tiszta munkálat folytán haladt, az ily célszerű, bár terhes munkálat igen megkönnyíti a jegyző teendőit is, és az ügyek végrehajtását. A BÉKÉS-BÁNSÁGI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE GYŰ­LÉSE. A közelebbi napokban Lónyay Menyhért ur vi­lági elnöklete alatt Szegeden tartolt h. h. egyházmegyei gyű­lés nevezetesebb tárgyait kívánom e lapok olvasóinak tudo­mására juttatni. A volt esperes leköszönése folytán ujonan választott Hajnal Ábel békési lelkész a superinlendentialis gyű­lésen leendő felesketéseig nem hivataloskodván, a leg­idősb lelkész tanácsbiró foglalta el az egyházi elnökiszé­ket; ezután a tanács kiegészítése következett, vagyis az uj lanácsbirák: Szalay István szentesi lelkész, magyar tud. akadémiai tag, T ű r i Dániel berényi, Juhász An­tal makói lelkészek, Szathmári Károly Békésmegye volt főjegyzője, Kovács Ferenc, Vásárhely volt or. gy. kö­vete, a bírói hitet letették, s az elnök Lónyai Menyhért ur­rali kézfogás által hivatalaikba beiglattattak. Tűri Sámuel ur Temesvárról sem meg nem jeleni, sem akadályoztatásá­ról az elnökséget érlesitcni nem tartotta szükségesnek. Pedig a nevezett ur a Bánságból épen azért választatott meg, mert a bánsági és katonai végvidéken levő egyházak keserves helyzete az ö körülményeiket ismerő erélyes fér­fiak buzgósága, pártfogása és támogatása után vajmi ré­gen sovárog már. Különösen a határvidék állapota vallási és növelési tekintetben nagyon sajátságos. A többi bajok természetének, minőségének, forrásainak kiismerésével pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom