Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-12 / 2. szám

Némethont választandja s hogy egy német fejdelem — t. i. a bajor — meg is hivta. Annyival is inkább, mert csak Németország az, melyben helylyel közzel még a pápaság képe magicus varázsfénytől körüllebegve látszik s hol ha a nép nem is, de azon nagy szerepet játszó az u. n. „kis urakból — kleine Herren — alakult párt, melynek fegyverhordozója a „Kreuzzeitung" s mely magában katholicus s prot. tagokat egyaránt számlál, — mindenesetre pápaias, papias s ultramontán érzelmű. E párt katholikusai s katholikus szellemű protestánsai ugy tekintik a pápaságot, mint érdekeik utolsó védbástyáját, mint ezt Gr u i z o t közelebbi röpirata is mutatja. Hiszen a pápaság a mindenároni maradás — stabilitás — jelképe: — ha a világ „legnagyobb ura elbukik, mi lesz a „kis urak—ból? Ha Péter sziklája sem dacolhat már a haladás szellemével, — mi történik a homokra épitett lovagvárakkal, melyekben a „kis ur*' még most is patriarchailag osztogatja a korbácsokat, s kegyeskedik a bókolóktól magának „legalázatosabb jóreggelt'1

kívántatni. Nem tagadhatjuk, hogy az u 11 r a m o n t a n i s m u snak legerősebb támasza jelenleg a németországi protestánsoknak reactionarius érzelmű pártja s meg kell ismernünk Kálin is lipcsei kanonok azon állitásának igazságát, miszerint: a legveszélyesebb katholikus párt jelenleg a német protestantismus kebelében találtató. — A német prot. egyház jelenleg nemcsak magában véve, de a római katholicismus ellenében is a legkomolyabb krisisen áll. Soha nem fenyegettetett ez inkább Kómától, és soha nem volt igy meghasonlva mint most. A válaszfal, mely a magas egyházi protestantismust a szabadtól elválasztja — áthághatlan, ellenben azon vonal^ mely az elsőbbet az ultramontanismustól elkülöníti, oly íinom, hogy a legélesebb szem is alig ismeri fel. Mind a két fél a feltétlen egyházi tekintély alapelvéhez ragaszkodik, hogy a tekintélyt a tridenti zsinat végzései adják-e vagy a Formula Concordiae ? az jóformán egyre megy. így szinte cultusunk a mise lehető legközelebbi szomszédságába jutott már. A hesseni vál. fejedelemségben az úrvacsoránál minisztráló gyermekeket látunk, — Észak-Németországon egy lelkész, mert keresztet vetni vonakodék, az evangyéliomi egylettől mint bűnbánatot megvető, rationalistának bélyegeztetik. — Kadenben napi renden volt 1855 után a kiadott egvházi könyv barátait „h i v ő k n e k", annak elleneit ,,h i t e 11 eneknek" cimezni. Dr. Stahl nyíltan kimondá, hogy a „tiszta tan4

" megőrzése végett papuralmi intézményeket kell szervezni, melvek az Írásmagyarázat, a theologiai tudományok határpontjait kijelölnék; hogy a confirmatio s papszentelés mily rendkívüli isteni erők közöltetésének csatornái, eléggé tudva van. Mi maradt fenn egyéb a protestantismusból, mint annak tartalom nélküli nevezete ? Farkas Józ s ef. (Folytatjuk). JOiW ISKOLAÜGY. NÉPISKOLAI TANÍTÁS ÉS TANITÓKÉPEZDÉK SCHWEICBAN. (Vége.) Bern canlon népessége 1843-ban 407,913 volt{

s három t.képezde állott e Londonnál csekélyebb népesség számára, midőn London közel ötszörte népesebb. A tanulók igen egyszerűen, de tisztán voltak öltözve ; fa-saruikat, miket a mezőn használtak, könnyű sarukkal válták fel. Mezei öltönyeiket műszereikkel egy erre rendelt helyen kiviil hagyták. Megmosták és tisztották magukat külső dolguk után s munkájukhoz fogtak, — oly csinos, egészséges cs értelmes tekintetű ifjak, mint a milyeneket csak kivánni lehet; figyelők, tiszteletteljesek tudoraik iránt, hanem az önbizalom azon érzetétől lelkesülve, melyet az értelem, egészség és politikai szabadság okvetlenül szülnek. Ugy nevelt emberek, mint ezek, valódi gyönyört éreznek a munkában, értik a földművelők szokásait és érzelmeit, velök rokonszenveznek, társakoznak szorongás és nehézség nélkül s a nélkül hogy magukat lealacsonyitnák, éreztetik a földművelőkkel, hogy az ő osztályuk oly képes a finomodásra, mint a leggazdagabb osztályok s képes, hogy azon finomodással a jellem erélyének férfias egyszerűségét egyesítse, melyet az ő saját életkörük képesebb ápolni és fejteni, mint bármi más. De minden schweici tan. képezdék közt legérdekesebb az, melyet Yherli igazgat. Vherlit több izben meglátogattam. Első izben a mint nála voltam, a mezőn volt némely munkát megtekinteni. Egy a tanulók közül a teremben volt s megígérte, hogy megy és megmondja az igazgatónak, hogy kivánom látni engem pedig kért, hogy menjek be, s nézzek meg valamit, a mit kivánok látni addig is, mig ő távol lesz. Elfogadtam a