Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-23 / 12. szám

arra használták, hogy az iskolai önképezde javára egy szavalati és zeneestélyt rendeztek az egyik tanteremben Árpád ébredése" is előadatván és pedig jelmezekben. A rögtönzött előadás néhány széptehetségü ifjút lüntetett élőnkbe, kik akár megváltónk szolgáinak körébe, akár Themis vagy Thalia templomába szép szónoki képességet viendnek magukkal. — Az önkénytes adakozásokból gyűlt jövedelem a hely szűk volla mellett is 60% frt. volt. A közöket iskolai dalárdánk és zenedénk előadásai kellemesen töltötték ki. Vatterló egyik hőse „Marschall vorwarts" melléknévvel birt, bizony ezen nevet iskoláink gondnokai s tanárai épen igy, s tán jobban megérdemlik, mert nem a csatamezőkön, hanem a szellem országában haladnak előre diadalaikkal. És most engedjenek meg nekünk azok, kiknek szerénységöket az irás parancsszavára hallgatva tán megsértettük. „Ugy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket!" Várady Gábor. BELFÖLD. AZ UNGI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE, folyó év február 11. és 12-ik napjain a ny aradi egyházban tartotta meg képviseleti gyűlését, n. t. Szabó András esperes mélt. Bernáth Zsigmond s gondnok urak elnöklete alatt. Tárgyai voltak e gyűlésnek : az egyházlátogatási jelentések, a főtiszt, e. kerület utján jött felsőbb rendeletek, egyes folyamodások és indítványok. Egyházmegyénk azért szokta ily korán, febr. havában tartani gyűlését, hogy az Isten és ember magasztos szent ügyétől érdeklett egyházak képviselői, gyűlésre menetelökben — a kárpátok kebeléből leomló folyók szétáradása miatt — akadályozva ne legyenek; és hogy a változó egyházi hivatalnokok a lehető rövid uton vitethessenek illető helyökre. Legyen hála Istennek! mindkét kinézés az időt tekintve kívánatosan sikerült: a legjobb szánuton jártuk meg a gyűlést, változás pedig nem volt. — A lucs kai tanítói hivatal ugyan Lisznyai Ábrahám halála által üresedésbe jött, hanem a megholtnak fia — kit tanítóvá kért az egyház — nagyon gyengének találtatván; erősebb tanitó pedig, — minthogy a 1 u c s k a i tanítói állomás is nagyon gyenge — nem találkozván: igyalucskai tanitóihivatal üres; pedig ha mindenütt itt nagyon siralmas az üresség! Szegény Lisznyai! Ínséges helyzetében is mily készséggel tanította azokat a mély tudatlanságban veszteglő szláv ajkú reformátusokat, kik a L u c s k á h o z tartozó kárpátalji több leányegyházakból esengve járak eleibe, hogy tanulhassanak, hogy tudhassanak valamit abból, mit a kálvinisták tudnak; voltak 16 —18 éves fiuk és leányok, kik még űri szent vacsorával nem éltek! Ü Testvéreink ! — kik elölt az Isten, a haza, az emberiség ügye szent (és nevezhelők-e azok embereknek, kik előtt ezek nem a legszentebbek ? !), tekintsetek hazánk őshatára, a Kárpátkoszoru felé, ott lakik 10—12 ezer szláv ajkú református , kik ez áldott haladó kor kívánalmai szerint önerejükből előbbmenni képtelenek. A szláv könyvek példányai elfogytak. — Lelkészük s tanítójuk helyzete csaknem mindenütt inségteljes ; — minek oka a tudatlansággal párhuzamos földhöz ragadt szegénység. — Közsegély utján nyomatott szláv könyveket, közsegély utján erösbitett tanítókat adjatok nekiek, hogy megismervén az igazságot, szabadok legyenek; különben elvesznek. — Vigyázzunk, hogy lelkünkre ne veszszenek el. Nagy örömmel értesültünk arról, hogy s.-pataki főiskolánkban L u c s k a vidékéről két vagy három jó igyekezetü ifjű, — kik lelkészi és tanítói pályára készülnek, — ingyen élelmezést és tanítást nyernek. Jelen gyűlésünk határozata szerint egyházmegyénk kebelében gyűjtendő segélyből a vallásttevő katekhizmust kívánja legközelebb kinyomatni részökre. Pedig mi általában igen szegényeiv vagyunk; de hát igen szép, Isten előtt kedves dolog az, mikor a szegény is segil a szegényen. A mikor az elmondott szomorú, de a hit-remény-szeretet vértje alatt örvendetesre fordulható ügyet a kegyes olvasóközönség elé bocsátom, tudom, lehetnek, kik szláv ajkú testvéreinkrőli gondoskodásunkat helyeselve, de a kor kivánatához mérten — sanyarú anyagi helyzetünk következtébeni szellemi gyengeségünket ismerve, igy kiált— nak fel nagy méltán : Doktor gyógyitsd meg elébb magadat. Legyen hála Istennek! — mi az ily méltó megrovástól menekülni akarunk, ugyanis : a még gyűlés előtt választmányiig készített „ungi egyházmegyei papi és tanítói könyvtár" terve a gyűlés által elfogadtatott s megerősíttetett, kimondatván, miszerint protestáns lelkésznek és tanítónak korszerű szellemi haladás levén éltető levegője és mindene, egyházmegyei könyvtárra évenkint fizetni köteles minden lelkész és tanitó az osztály szerint megállapított összeget, a tanitó harmadrészét annak, mit főnöke fizet. Öt osztály van, az első 5 pfrt, az utolsó 1 pfrt. Fölkéretnek világi tehetösbjeink is e szent cél emelésére. * Eddigelé egyházmegyénk a közhasznú ismereték tárán kivül csak néhány régi könyvet birt. — Jelenleg Pazar István ág-teleki lelkész boldogult atyjáról reá maradt több becses könyvvel egész könyvtárát az egyházmegyei olvasótársaságnak ajándékozta. — Ezen tény az első keresztyéni korra emlékeztet : Javaik közös vala. Pazar Istvánnak könyvtára minden java; egyházábóli jövedelme családja fentarlásáia csak apostolilag lehet elég. Igaz, hogy birtokában maradt esze és szíve — (omnia mecum porto), de ezeket is csak azért tartja, hogy azon ügynek szolgáljon, melyre könyvtárát felajánlotta.