Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-23 / 12. szám

Ötödik évfolyam. Pest, mart. 25. 1862. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIABO-hivatal: A lipót és szerb-utcaszögletén földszint. EEGFIZETESI DIJ : Melyben : házhozhordással lélévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidékén: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. KIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszőri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes szánni példányok még mindig kaphatók. NYILT LEVÉL DR. BALLAGI MÓRHOZ. Kedves Barátom! A mult 1861-ik évben — mely történelmünkre nézve epochát fog ké­pezni — a politikai téren annyi eszme merült fel és ismét szorult háttérbe, hogy azok feletti elmél­kedéssel, vagy azok figyelemmeli kisérésével — de hiszen ezt magad is jól tudod — elég alkalma volt bárkinek is agyát foglalkoztatni; azért is nem fogsz neheztelni rám, ha kimondom, misze­rint az emiitettem időben becses lapod nem birt rám nézve azon kedves ingerrel, melylyel kü­lönben birni szokott. — Azonban mégis egy kér­dés, mely az általad szerkesztett „Prot. Egyházi és Iskolai Lappban a mult évben felmerült, mely már vitatkozás tárgyává is lett — értem a tiszt­újítás kérdését — felébreszté figyelmemet. — Ezen tárgyhoz — gondolám magamban — szó­lani szeretnék, talán tudnék is; s mindamellett sokat hánytam vetettem eszemben: irjak-e, ne irjak-e? mig végre elhatározám, hogy én is szó­lok a dologhoz, reményivé, hogy — bár mint vi­lági tagja a prot. egyháznak — az igen tisztelt lelkészi testülettől, mely protestáns egyházias nézeteimet már ismerheti, nem fogok akár kyri­arehiai akár patronatusi törekvésekkel vádoltat­hatni. — Ezeket meggondolva és híve, ime köz­löm veled az egyházi tisztujitás feletti nézeteimet. A protestáns egyház institutioi elvileg is szorosan alkotmányos népelemi nézetekre levén fektetve, szükség, hogy gyakorlatilag is utó­végre az elméleti nézetekkel öszhangzásba ho­zassanak. — Ezen törekvést tanúsítja a mi pro­testáns egyházunk csaknem negyedfélszázados minden mozzanata, — ezt tanúsítja a mai napig mindinkább-inkább alkotmányszerüleg kifejlett egyházi és világi hivatalnokaink megválasztásá­nál gyakorlatba vett választási rendszerünk — de ezt tanúsítják a bizonyos tekintetben célt té­vesztett utolsó budai zsinatnak a hivatalválasz­tásokra célzó határozatai is. — Pedig ha a ré­gibb időkre visszatekintünk, mennyire korlátol­tak. mennyire nem a tiszta népelemre voltak fek­tetve a hivatalválasztások! Igy p. o. a superin­tendensek a legrégibb idők óta, a főgondnok pe­dig a bodrog-kereszturi gyűlés után csak is az egyházi nagyobb, — később az egyházkerületi gyűléseken az odasereglett egynehány egyházi és világi egyének által választattak meg diszes hivatalaikra. — Igy szinte a dunántúli egyház­kerületben 1775-ik évben Kömlődön tartott egy­házkerületi gyűlés ajándékozta meg a dunántúli egyházkerületben azon időszerirtt létező 8 egy­házmegyét segédgondnokokkal, osztván minde­niknek — kivéve a barsi egyházmegyét, hová csak egyet nevezett ki — két-két érdemes segéd­gondnokot. — De az öregebbek közül ki ne em­lékeznék arra, hogy ezelőtt csak egy-két évtized­del az egyházkerületi közgyűlések alkalmával a superintendensek az egyházi tagok közül, a fő­gondnokok pedig a világiak közül pro lubitu ne­vezték ki az egyházkerületi tanácsbirákat. — Sőt magam is ezelőtt mintegy 35 évvel a n. t. ko máromi egyházmegye tanácsbirájává nemazeg 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom