Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-08-18 / 33. szám

tagokkal oda működjetek, mikép a lelkészek és tanitók, kik vigyáznak a ti lelkeitekre, örömmel miveljék kötelességeiket (Zsid. 13 17); Kérlek titeket, hogy a jótéteményekben meg ne restüljetek, hanem Isten és az 6' szent dolgaiban örülve az ő dicsőségére éljetek, sziveiteket és házatokat az urnák szentelve egyházunk ernyedetlen támaszai, lelkes és hitben buzgó tagjai legyetek. Midőn pedig erre kérlek az Ur nevében titeket s felhivom az egyházi elöljáróságot, hogy jókor adja tudtomra az egyházban fel merülő bajokat, hogy igy mi előtt nagyobb mérvben elharapódznék s közbotrányt okozna, orvosolhassam, igérem magam részéi öl, a szent háromság' egy Isten nevében, hogy az Isten országát közöttünk Jézus szellemében épiteni,a hit és erkölcs-életet Is ten igéje nyomán növelni, az esperesség ügyeit igazságosan, lelki isméretesen és erélyesen kezelni? esperességünk erkölcsi tekintélyét és anyagi jólétét, mennyire Isten erőt adott emelni, a rendet, békét, bizalmat és egyetértést minden önérdek és személy-válogatás nélkül híven ápolni, főgondom leend s e tekintetben könyörgésem hozzátok az, hogy összevetett vállakkal segélni kegyeskedjetek, a mindenhatóhoz emelt forró fohászom pedig az, hogy szent lelkével támogasson s adja atyai áldását az anyaszentegyház ügyében teendő minden munkáimra!!! S ezzel, nemes egyházak, tekintetes felügyelő, tisztelendő s tudós lelkész és tanitó urak, s egyházunk mélyen tisztelt Pesbyterei őszinte bizalmatokat, bölcs tanácsaitokat, erélyes támogatástok és közreműködéstöket még egyszer alázatosan kikérve magamat becses hajiamitokba ajánlom, s egyházunk és annak minden tagjaira az Urnák bőséges áldását óhajtva, őszinte tisztelet és szeretettel vagyok Rozsnyón junius 5-én 1861-ben. A nemes egyházak, tekintetes felügyelő., tisztelendő s tudós lelkész és tanitó uraknak és az egyházak mélyen tisztelt minden rendű és rangú presbytereinek. alázatos szolgájok és szerető testvérük az Úrban Czékus István, főesperes. ÉRMELLÉKI HELVÉT HITVALLÁSÚ EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉS. Tisztelt szerkesztő Ur! Nem akarom, hogy a mult hó 29-dikén szokott helyén Székelyhidon, képviseleti alapon most másodízben megtartatott helvét hitvallású érmelléki egyházmegyei gyűlés, ez alkalommal is nyom nélkül enyészszékkel. Legfőbb mi ennek fényoldalát teszi: az egyházmegye, — mit az egyháztagoktól előre is méltán várni lehete, azoknak teljes megelégedésökre a régiből ujra megválasztott tisztikara, melynek diszkoszoruját a t. cz. szerkesztőség kegyes engedelmével ideiktatva, szabadjon a tisztelt olvasó közönség előtt következő renddel bemutatnom. Esperes : Ungi Márton 40 közül 39 szavazattal; Segéd gondnok: al-ispány Miskólczy Lajos 40-el. Ülnökök az egyházi rendből: Csécsi N. József keserűi, Szinai István kólyi, Szűcs Károly n.-létai, Kovács József szalacsi, Simon Beniámin csokai lelkészek. Világi rendből: Fráter Tamás semlyéni, Nagy Lajos vajdai Draveczky Sándor ér-olaszi közbirtokos — s Dr. Miskólczy Mihály urak a még üresen álló egy világi ülnöki szék betöltésére, mint legtöbb szavazatot nyerttek : Fráter Imre álmosdi és Fényes Kálmán csokai közbirtokosok uj szavazatra bocsátattván. A jegyzői toll jövőre is n.-létai lelkész Szűcs Károly Ur kezében maradt, kiknek mindannyiknak a múltért s jövőre az egyházak részéről nyilvánult hálás elismerés és közbizalom jegyzőkönyvbe iktattatott. Jegyző Szűcs Károly ur azon óhajtása, mit az iránta mutatkozott bizodalmat megköszönő beszédében szépen beleszőtt, hogy a jegyzőkönyv gyorsabb vitele tekintetéből még egy jegyzői állomás, mint eddig is érzett hiány — létesíttessék, a gyűlés részéről semmi ellenmondással nem találkozván, a felemlített jegyzői állomásnak a maga idejében szavazat utjáni betöltendése gyülésileg kimondatott. A szentjóbi ügy, mely mint máskor, ugy most is legtöbb időt elhúzott, valahára végleges eldöntéssel lön befejezve s benne az ítélet következőleg hangzik: Lelkész Nemes Sándor az ellene felhordott vádak ellenébe melyeknek nagyobb részök büntetés nélkül nem hagyható aljas rágalmaknak bizonyultak, tiszta ártatlannak kimondatik s épen nem méltónak arra, hogy hivatalától elmozdittassék; azonban, a huzamos éveken át tartó kellemetlen súrlódás miatt kifejlett engeszstellietlen gyűlölség lelkész s hivei között, mélyebb gyökeret vervén, sem mint az eklézsiában — mint az irás szóll: „mindenek ékesen és jó renddel legyenek," minden viszályok végképeni megszüntetésére, a két félnek egymástóli, elválása most már mulhatlanul bekövetkezettnek elismertetik. Mire nézve még egyszer tisztességes csere megkísértetik, nem sikerülés esetére; a hivhatási jog az egyháznak megadatik, az esperesi beleegyezés előre is oly feltét alatt igértetvén, ha a szentjóbiak jelén Ielkészök minden évről követelt hátrányait kifizetendik s a paplakot romjaiból felépítvén, lakható állapotba teendik a canonok értelmében. A szalacsi elöljárók fölterjesztésére a tractus ezúttal nem határozhatván : világos adat szerzése által ügyök