Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-24 / 47. szám

jaira vonatkozólag a mltgos fő egyházi tanácshoz fellerjesztetni határoztatott, miszerint: meggyőződvén r. zsinatunk, hogy a rendes püsköki jövedelem még most sem elégséges főtiszt, püspökünk bár tűrhető díjazására, a pótlékul eddig fizetett 1200 frt. egyházmegyénkre eső részét az eddigi gyakorlat szerint ezután is pontosan és örömest fizctendi; de az indítványozott lélekszám szerinti krajcáros adó elhatározását s életbeléptetését a jelen idő s körülményeket, valamint anyaszentegyházunk küszöbön álló szervezését tekintetbe véve, ez alkalommal mellőzendőnek véleményezi. 2. A főtiszt, közzsinat jegyzökönyve 27-ik pontjára vonatkozólag a successio és esperesválasztás tárgyában jövő r. zsinatra tüzetes véleményt adni — bizottmány neneztetett ki; megjegyeztetvén csakugyan ez alkalommal is, miszerint egyházmegyénknek jelenlegi rendes jegyzője sincs suceessioval választva ; esperesünk t. t. Péteríi József ur pedig, valamint hivatali elődje néhai t. t. Vályi Pál úr, titkos szózatolással megválasztatásuk után foglalták el az esperesi széket — sőt jegyzökönyveink bizonyítása szerint előbbi espereseink is nem succedáltak, hanem választattak. 3. A mltgos egyházi főtanácshoz felirat határoztatott, az egyes egyházak presbitériumai újraszervezését tárgyazó s jelen egyházi vizsgálaton életbeléptelni rendelt alapszabályok beküldéséért, hogy a mindjárt kezdődő egyházi vizsgálatok alkalmával a tisztelt s várva várt határozat és szabályok értelmében a presbyteriumok szervcztethessenek. 4. Érdekes vitát keltett egy a mult r. zsinat által kinevezett bizottmány következő véleménye — melyet közérdekűségénél fogva — a bizottmány tollvivöje szívességéből — egész terjedelmében közlök : Tisztelendő esperes úr! Tiszt, részletes zsinat! A folyó év september hava 1G. s következő napjain M.-Vásárhelyt tartatott tiszt, részletes zsinat által ki lévén nevezve, hogy adnánk véleményt : 1. Nem volna-e jó, főleg a válóperek tekintetéből, minden hó valamelyik meghatározott napján rendes törvényszéki ülést tartani. 2. Nem volna-e szükséges, az idő és körülményeket tekintetbe véve a r. zsinatok tartás- és élelmezésmódján változtatni. É kérdésekre véleményünket alázatos tisztelettel, következőkben teszsziik meg : Az 1-söre. Igaz, hogy ha minden hóban rendes székezések tartatnának, a válóperek gyorsabban s tán még alaposabban és tisztábban is folytattathatnának. Az is igaz, hogy ily módon a törvényszéki tárgyak a közigazgatásiaktól különválasztatván, a rendes r. zsinat-gyűlések rövidebb idő alatt végezhetők lennének. De mi, a politikai törvényszékeknél annyira előnyös gyors perfolyamot a válóperekre alkalmazandónak nem tekintjük. A tiszt. r. zsinat, mint matrimonii defensornak, az ajánlatos gyorsaságot a szükséges késedelemmel kell párosítani, és a válóperek folyamát mindig ugy intézni, hogy a feleknek necsak megfontolás és kibékülésre legyen elégséges idejök, hanem egyszersmind arról is meggyőzödjenek, miszerint az isteni rendeleten alapult s hittel pecsételt házassági szent szövetséget alapos és törvényes ok nélkül soha, s helyes ok miatt is csak bajjal és nem hirtelen lehet felbontani. És még azt is szükségesnek látjuk, hogy a peres ügyek tárgyalásán ne csak a székbirák, hanem mentül több papok legyenek jelen, különösen ifjabb paptársainkra nézve gyakorlati iskolául szolgálván a jelenlét. Ennélfogva sem szükségesnek, sem hasznosnak nem látjuk a rendes székezések idején változtatni. Az évenkénti négy rendes székezés, rendes körülmények között elégséges a válópereknek is sem igen gyors, sem felette késő ellátására. Ha pedig különös szükség igényli, canon szerint joga söt kötelessége a t. t. esperes urnák, mindannyiszor rendkívüli széket tartani, vagy egész r., zsinatot is hivni egybe. Csakugyan a t. r. zsinat azon régibb határozatát felelevenitendönek véljük, miszerint a diclatura, a perek léptetése végett egy nappal előbb begyülni rendeltetett, még pedig azon hozzáadással, hogy a második nap délelőtti ülés végéig ki nem adott perek azon székezésen vétessenek be ugyan, de referádára ne adassanak, és Ítélet alá ne bocsáttassanak. A mi a 2-ikat, t. i. a r. zsinatok tartás- és élelmezésmódját illeti : A r. zsinatokon ekklézsiák, egyes ekklézsiai tagok, papok, osk. tanítók és egyházmegye ügyei, valamint az egész anyaszentegyházat érdeklő közügyek és válóperek tárgyaltatván , egyházmegyénk a 89-ik canon rendes r. zsinatok tartásáról szóló határozata gyakorlati oldalát nemcsak az igazság és méltányosság, hanem még az anyagi és szellemi haszon tekintetéből is igen helyesen oldotta meg, midőn azt eleitől fogva ugy gyakorolta, hogy a r. zsinatokat tartsák, szükséges helyiség és élelemmel lássák el kebelökben, kiknek ott egyenként és összesen érdekei képviseltetnek, ügyei tárgyaltatnak, az ekklézsiák illető papjaik s isk. tanítóikkal rendre közköltségen. — Helyesnek találjuk azt is, hogy közelebbről az udvarhelyi főtiszt.közzsinat által rendesnek határozott negyedik r. zsinat tartása is ez alapra fektettetett. És e törvényen alapult s százados gyakorlat által szentesitett rendszert alapjában továbbra is fenntarlandónak véljük. Hanem tekintetbe véve a közelebbi 11 évben idő és körülmények szükségességéből , valamint költségkímélésből bejönni kezdett, M.-Vásárhelyt, a központban tartási, de még eddig szabályozva nem levő gyakorlatot is : Mivel a jelenleg folyamatban levő sorozatból még csak hat ekklézsia van hátra, s mielőtt még egy uj sorozat lejárna, reménylhetö anyaszentegyházunk igazgató testületeinek presbyteri alapon újra szervezése , mikor e tárgyról is egyelemleg gondoskodva lesz; Mivel a kisebb és gyengébb ekklézsiák s papjaik és ^k. tanítóikra nézve felette terhelő, külön-külön egy-egy r. zsinatot tartani, több ekklézsiák testületileg összetételére pedig helyes kulcsot találni lehetlen; Mivel különben a terheket egyformán osztani, vala-