Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-24 / 47. szám

mint a javadalomban, ügyeik elintézésében egyformán részesülnek ekklézsiák, papok, isk. tanitók, nem lehet. A kivitelre nézve a régi és ujabban bejönni kezdett gyakorlatot, vagyis a központban és rendre ekklézsiánként tartást, következőleg látjuk összesitendönek s igazsággal egyezőleg szabályzandónak : a) Az ös, canon szerinti három rendes r. zsinattartási költség állapittaspék meg 300 osztr. frtban, két részét az ekklézsiák, harmadát %-ad részben a papok, '/3-ad részben az isk. tanitók hordozván. És mivel a jelen körülmények között, s még máskor is, könnyebb évenként apró részletekben, mint egyszerre összesen hordozni a költséget: b) Készíttessék az ekklézsiák között lélek,szám és vagyonosság tekintetbe vételével egy uj, az eddiginél tökéletesebb osztályozás, 'j

s a két harmadrész 200 osztr. frt. osztassék ki a szerint, s évenként egyházi vizsgálat alkalmával szedessék fel. e) A más 100 osztr. írtnak fele 50 o. írtnak %-ada a papok, egy harmada az isk. tanítókra osztassék ki egyforma mértékben, mert mindnyájan egyenlők vagyunk • más fele 50 osztr. frt. hasonló mértékben jövedelemaránylag osztályozás szerint, mert évi jövedelmünk különböző. Es ez is szedessék fel hasonlóiag évenként. cl) A negyedik, főleg válóperek tekintetéből közelebb rendesitett r. zsinattartásra a válóperektől asztalpénz cim alatt fizettetni szokott 24 pénz csekély dij emeltessék fel, még pedig féldijastól egy, egészdijastól két osztr. frtra. És az ebből éven ál bejövő összeg fordittassék ezen r. zsinat tartási költségeire, s a mennyiben elégséges nem lenne, hordozzák a jelenlevők. e) A megállítva levő sorozat tartass ék meg, és az e szerint következő ekklézsia mindig szólittassék fel, — s ha tetszend kebelébe vinni a r. zsinatot, akkor kapja az egy r. zsinattartásra eső 100 o. frtot; ha pedig körülménye kebelében tartani nem engedik, tartassék ugyanazon pénz-i mennyiséggel a központban Vásárhelyt. f) Ez ajánlat küldessék ki az egyes ekklézsiák, papok es isk. tanítókhoz, s ha elfogadtatik, terjesztessék fel a jövő évi főtiszt, közzsinathoz, és ha ott is helybenhagyatik, miután a még hátra lévő hat ekklézsia az eddigi mód szerint megtartotta, léptettessék életbe. A vélemény első pontja határozattá emeltetett azon változtatással, hogy a r. zsinat második napja délutáni ülése végéig ítélet alá bocsátott válóperekben mondatik azon ülésen Ítélet. — Második pontja elhatározása pedig más alkalomra halasztatott; —mi hiszszük, mi hamarabb bekövetkezend, s r. zsinataink tartási költségének fedezésében nemcsak a főt és testületet, hanem a lélekszámot és jövedelmet is tekintetbe vévö kulcs fog felállíttatni. 5. Egy évvel ezelőtt t. t. esperesünk buzgalma s t. algondnnkunk áldozatkészsége által halottaiból feltámasztott papi olvasóegyletünk életéről, nevekedéséröl is örvendetes tudomást vettünk. — Pénzbevétel 39 részvényestől egy o.írtjával 39 o. frt, kiadás 40 frt 62 o.kr. — A pénzkezelő és könyvtárnok eljárását helyeselve, számadásaikat helybenhagyva, még eddig részvényessé nem lett paptársainkat is 1 o.frt igen csekély évdíj mellett részvételre szólítottuk fel. Egyszersmind hálás köszönetet szavaztunk t. Dósa Elek algondnok urnák, ki a kezdetben ajánlott Bunsen páratlan bibliai művén kivül év folytán még számos becses irodalmi müvekkel gazdagította könyvtárunkat. (Vége köv.) KIVONAT A MAROSI EV. REF. EGYHÁZMEGYÉNEK M.VASÁRHELYT NOV. 5-én 1861. TARTATOTT PARTIALIS SYNODUSAJEGYZÖKÖNYVÉBŐL. 217. — v. szám. Előadja esperes atyánkfia, miszerint a jelen évi április 10-én tartatott partialis synodus jegyzőkönyvének 45. száma alatt tett intézkedés következtében kelementelki lelkész Gönczi Lajos atyánkfia székünk előtt megjelenvén, miután esperes, jegyző Viski Zsigmond és két közigazgató Losonczi Mózes és Szász János atyánkfiainak, mint a fenforgó ügyben érdekletteknek széküket el kell hagyni, — a széknek jelen sziikségkez képest kellene alakulni. Mire nézt nevezett hivatalnok atyánkfiai széköket elhagyták, s idősb székbiró Lőrinczi János atyánkfia az elnöki-, és Pap Elek atyánkfia a jegyzői széket helyettesi minőségben tárgyalatszerüleg elfoglalván, érdeklett Gönczi Lajos atyánkfiának okadás és megfelelés végett, mint a melyek fentemlitve szőnyegrehozó partialis szék által a vádczikk után megállíttattak, következő pontok tétettek fel: a) Mintha esperes atyánkfia törvényen kivül canonizálta volna a negyedik partiálist. — b) A megyéktől s részben a papok és isk. tanítóktól fizettetni kezdett 100 — 100 conventios forint partialis tartási dij, mint egy sokalva, indokolatlan terheltctésnek mutattatik fel. — c) Az ebből fenmaradó feleslegről csak magoknak számolnak a kezdők; ide járul — d) még az is, mintha testületünk patriarkális kiskorúságban és önkény alatt nyögne, — és v égül, minden roszak a hivatalkodás élethossziglan tartásának tulajdonittatnak Mely pontokra Gönczi Lajos atyánkfia szóval megkezdvén tenni mentségét s észrevételeit lehető hosszadalmasság kikerülése s jegyzőkönyvi feltételre vonatkozólag mennél tisztább eljárás tekintetéből, valamint érdeklett atyánkfiának megegyezése és kérése folytán jónak láttatott, hogy : feleletet adja be Írásban. Mely okból A tárgyalás délutáni ülésre halasztatott. 219. — v. szám A délelőtti ülés jegyzökönyvének l2l7-dik száma alatt megkezdett intézkedés tovább folytaásaul beadja Gönczi Lajos atyánkfia Írásbeli feleletét, mely igy következik: Nt. esperes ur! Tiszteletes partialis szék! Folyamaiban levő tiszteletes partialis szék által felszólittatván az iránt, hogy az A. betű alatt idemellékelt pontok iránt értelmezést adnék, érlelmezésemet az alábbiakban teszem meg, — a mi Az első pontot illeti: ismertetésein szövegéből nem tűn ki az, hogy én a négy partialis tartását az *