Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-11-24 / 47. szám
és sept. 14-én nem lehetett Budán, mert Morvaországban hadakoz* »tt Podiebrad cseh király ellen." 14 71. jun. 10. és 20-án nem Budán volt, hanem Morvao rszág Iglau nevü városában.4 4 1476. febr. 10-én Budán adatott ki nevében egy okmány, \ jedig ö akkor Szabácsot ostromolta.4 ' „1477. dec. 12. és 19-én nem lehetett Budán, mert akkor liorneuburgban tartózkodott Ausztriában.4 4 ,„1480. october 13-án nem volt Budán, hanem Zágrább an.4 < „1481. apr. 1. és 14-én nem lehetett Budán, mert Regedén Steyerország szélén tartózkodott.4 4 ,,1485. jan. 16-án nem volt Budán, hanem Kloster-r, neuburgban, valamint nov. 30-án sem, mert Bécs városában időzött.4 4 „1488. sept. 10-én nem lehetett Budán, mert Bécs városában mulatott, szinte a következő év febr. 2-án és 9-én is.4 4 „II. Ulászló király 1494. aug. 19-én nem volt Budán, mert a Királyhágón tűi utazgatott.4 4 „1509. jul. 17. és 29-én nem lehetett Budán, mert Prágában időzött.4 4 „1515. mart. 26. és 27-én nem volt Budán, hanem Pozsonyban mulatott4 4 st. (4.—8. 11.). E példákat elegendőknek tartom felmutatására annak, mily oldalról s mily célra használható e mü. S mivel minden adatát kutfö-idézéssel támogatja a t. szerző, könnyű belátni, hogy itészetileg kidolgozott müve, saját szavaiként, ,,hasznos kézikönyv lesz a történetírók-, tanitók-, tanulóknak, minthogy az illető év lapját felülve, kiki rövid és hiteles átpillantást szerezhet magának az azon évben történtekről.4 4 G—y. A főtisztelendő szerző szívességéből vettük a következő cimti könyvet : „KERESZTYÉN HITTAN, melyet ujabban átnézve és megjobbítva kiadott ZágoniBodola Sámuel, erdélyi református püspök Kolozsvártt 1861. Az ev. reform, főtanoda betűivel. Ara fűzve 60 kr. o. é.4 4 A főpásztorhoz illő szerénységgel irott előszóból értesülünk, hogy a kezünk alatti könyv első (1849) kiadása, a középtanodák V. és VI. osztályában kézi könyvül újra kijelöltetvén, mivel részint a kiadás fogyatékán volt, részint ujabb átnézést s némely javításokat igényelt, — azt ime most nyújtja a tanítóknak és tanulóknak a szerző. Célja „népszerű hittant4 4 adni az ifjúság kezébe; de egyszersmind „emlékeztetőül a rendszeres hittan főbb tárgyaira4 ' — ajánlja azt magok a lelkészek figyelmébe is. A könyv szerényen kijelölt célja nem engedi, hogy annak belrendezéséhez, tárgyai megválasztása s beosztásához, az előadás és tárgyalás modorához és terjedelméhez azon legmagasabb igényeket kössük, melyekkel a tudomány legújabb színvonalán állani tartozó egészen rendszeres hittanhoz mulhatlanul fordulnunk kellene. Elég lesz, ismertetésül, a könyv felosztását megjelölnünk: Az I. szakasz (1 —10. §.) szól a vallásról közönségesen, s a keresztyén vallásról különösen. A II. szakasz a szentírásról (11—-55. §.) közönségesen és részletesen. A biblia ismertetése a könyv egyik legbecsesb szakasza. Önként értetik hogy a bibliai kritika eredményeit itt hiában keresnők. A III. Sz. (56—68. §.) az Istenről s tökélyeiről. A IV. sz. (69—71. §.). A sz. háromság titkáról; igen röviden. Az V. sz. (72 — 86. §.) A teremtésről első, — s a gondviselésről második cikkében. A teremtés cikke alatt találunk valamit az angyalokról és a gonosz lelkekről. A VI. s z. (87—95. §.). Az emberről eredeti és megromlott állapotában. A VII. sz. (96—108. §.). A váltságról; és pedig első cikkben a Jézus személyéről, mely cikket christologiai szempontból terjedelmesbnek óhajtanánk; második cikkben a Jézus által végbevitt váltság munkájáról. Itt jönek tárgyalás alá: a hit mint az idvesség szükséges föltétele; s az eleve rendelés hitcikkelye. A VIII. sz. A Sakramentomokról (109—119. §.). A IX. s z. (120—126.). Az egyházról szól, s röviden egy tekintetet szentel a váltanoknak is. A X. sz. (127—137.). Az ember és a világ utolsó állapotáról. (Eschatologia.) Látnivaló e rövid tartalomkimutatásból, hogy itt a collegiumainkban legszokásosb régi rendszert találjuk újra, melyet pl. Somossi ismeretes dogmatikája is követ; csakhogy nála igy van, ha jól emlékszünk, az osztályozás: I. Előzmények (itt I. és II. szakasz.) — II. Első rész Istenről (itt III.—V. sz.) III. Második rész Soterologia (itt V.—IX. szakasz) és IV. Harmadik rész Eschatologia (itt X. szakasz.). Végül szabad legyen őszinte örömünket kifejeznünk, hogy a buzgó főpásztor hajlott korában s ezernyi elfoglaltatása közt is talált időt, erőt, kedvet, hogy az egyház jövőjét az ifjúság tanításában e könyvecskével is előmozdítsa. BELFÖLD. A MAROSI REF. EGYHÁZMEGYE. Folyó évi nov. 4, 5, 6, 7. napjain tartotta téli rendes részletes zsinat-gyülését M.-Vásárhelyt t. t. Péterfi József esperes és tek. Dosa Elek algondnok urak elnökletök alatt. Közegyetértéssel szavaztunk mindenek előtt köszönetet ns. Marosszék derék ideiglenes fökirálybirája, mltgos gróf Toldalagi Mihály urnák a szék köztanácskozási terme számunkra, ős gyakorlat szerint, átengedéseért és határoztuk, hálás érzelmeinket tüstént ö nsgánál testületileg tolmácsolni. Ezután számos helyi érdekű tárgyak s válóperek elintézésén kivül : 1. A főtiszt, közzsinat jegyzökönyve 12—13 pont)(
