Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-11-17 / 46. szám
A hallgatóság, — szépen volt képviselve a róm.kalh. gymnasium is, — a Szózat éneklésével oszlott el. Hadd említsem meg, hogy megnyílván a 6-ik osztály is, a négy alsóbb osztályban egy-egy tanár működik, és igy az osztályrendszer egészben visszaállíttatott; az 5-ik es 6-ik osztályban két tanár vezérli az ifjakat, egyik a nyelvet, másik a reálét tanítván, és a tanuló ifjak teljes buzgalommal igyekeznek megfelelni a szülék, az egyház, a haza kívánalmainak. -O* KÖNYVISMERTETÉS D r. Luther Márton kis-kátéja, Michaelis Jánosnak ev. népiskolák és konfirmálandók számára készült vezérfonalával a keresztyén vallásban. Brassó, 1861. n. 8r. 78. I. (Ára?) Megnyílván hazaszerte már a falusi iskolák is, sietek ugy a tanitó, mint iskolafeliigyelö urakat a fencimzelt tankönyvre tisztelettel figyelmeztetni, mert jó foganattal használhatónak vélem és egy csomóban megvan itt az, mit elemi tanodákban vallásos oktatásnál szükségelünk. Megvan az e 1 s ö szakaszban Luther kis-kátéja; a másodikban annak magyarázata; a harmadikban: 1) rövid bibliaismertetés ; 2) a reformatio története ; 3) az ágost. hitv. evang. és a r. kath. egyházak választanai. Mindez még nem elég, hanem a toldalékban közölve van: 1) az ágost. hitvallás rövid tartalma és 2) Luther világhírű éneke: Erös várunk nekünk az Isten. Mi a feldolgozást illeti, azt célszerűnek mondhatni, a mennyiben a kis-káté magyarázatában minden állítás nemcsak a szentiratnak a felelet alá lenyomatott szövegével, hanem azonfölül a szentkönyvbol merített példákkal, sőt az énekeskönyv olyan énekeivel is támogattatik, melyek a fennforgó tárgygyal kapcsolatban állnak s reá viszonylanak. Sajnos azonban, hogy nem levén előszó, nem lehet tudnunk, melyik énekeskönyvböl, az Erdélyben elfogadottból-e, vagy másból vannak az érintett énekek kiválasztva. De ez oly hiány, melyet minden tanitó az egyházában divatozó énekeskönyvböl könnyen kipótolhat. Vannak e káténak olyan sajátságai is, melyek azt csak Erdély számára készültnek mutatják. Igy péld. a 25. ]. a keresztyén ünnepnapok közé van a négy poenitentialis vasárnap sorozva; a reformatio történelmében kiválólag Erdély, nem egyszersmind a nagyobb testvérhaza, van figyelembe véve ; a 68. 1., hogy az 1791-iki 57-ik (erdélyi) törvénycikk szerint vegyes házasságoknál a reversalisok tilosak és érvénytelenek; hogy a vegyes házasok csketésének minden esetben az ev. templomban is meg kell történnie (69.1.); de ezeken is az ügyes tanitó könnyen segíthet. Helyeslem, hogy az apokryph könyvek is, melyek közül némelyik kedves olvasmánya a népnek, elöszámlálvák, miután léteznek, azokat ignorálni nem lehet. Magában értetik, hogy a munkában is helyesen van elmondva, mit tart és tanit rólok a prot. egyház. A választanok közt szükségesnek tartom ezentúl meg említeni a legújabb dogmát, Mária szeplőtelen fogantatását is, mely eddigelé figyelembe nem igen vétetik. Nem levén, mint einlitém, előszó a munkához adva, Michaelis müve-e az egész, vagy más munka után van fordítva, avagy tán van benne s mennyi eredeti ? megmondani nem tudom. Fordításnak sejtetik az ilyen kifejezések : az egy csaló, az egy babonás ember (24. 1.); a szombat egy olyan nap (25. 1.); az Isten, utolsó óránk eljöttekor, engedjen egy üdvösséges kimúlást (48. 1.). Nyelvtani botlások; igyekezte (38. 1.) igyekezett h., önmagadat (39. 1.) tenmagadat h., v é l k e z h e t s z (53. 1.) vétkezhetel h. Méltó figyelmébe ajánlom c tankönyvecskét nemcsak erdélyi, hanem magyarországi tanitó s iskolafeliigyelö urainknak is. G—y. Ifjúsági könyvtár. IV. kötet. Beszélyek. írták Emília és V a h o t Sándor né. V-d i k kötet. Chrestomathia az ifjúság számára. Szerkeszté Vachot Sándor né. Pest, 1861. Engel és Mandello tulajdona. Midőn a címzett vállalatnak I. II. és III. köteteit e lapok mult évi folyamának 50. számában ismertettük, bővebben szólottunk mind azon igényekről, melyeknek az ifjúsági olvasmányok, az irány, tartalom és modorra nézve, csekély nézetünk szerint, megfelelni tartoznak, mind azon elvekről, melyek alapján azokat szerkezteni kell, ha azt akarjuk, hogy az ily olvasmányok azoknál, kiknek számára irvák, egyszersmind jótékony sikert is eredményezzenek. Ugyanakkor megjegyeztük azt is, hogy ama bővebb és indokoltabb fejtegetésbe bocsátkozni, részint a magunk könynyebbségeért, de különösön azért láttuk akkor jónak, hogy aztán később, ha a többi kötetekhez hozzá kell szólanunk, ismétlések nélkül és röviden mondhassuk el: megfelelnek-e azok igényeinknek vagy nem ? íme, ismét előttünk fekszik a folytatásul igért kötetek közül kettő, noha egy kissé későbben, mint vártuk és ohajtottuk. Megfelelnek-e ezek is igényeinknek ? Hogy e kérdésre, a mult alkalommal elmondottakra megemlékezve őszintén és igazságosan felelhessünk, lássuk előbb azok tartalmát, habár csak röviden is, és csak is egy pár jellemző vonással föltüntetve. A IV. kötet, mint azt cime is mutatja, beszélyeket, számszerint négyet, tartalmaz : „Emma és R ó z a" Emiliától, — ,,J o 1 á n" Vachot Sándornétól, — „L ó r a'; Emiliától, — és a ,,K i s Kalandor" — címűeket. Ha csak ugy gyorsan és könnyeden akarnánk elbánni a dologgal, elég volna e lapok olvasóinak mondanunk, hogy a felsorolt beszélyek szerzönöinek neveik már elég kezesség arra, hogy e könyvet, melynek azok tartalmát teszik, minden szüle nyugodtan vehesse meg és aggodalom nélkül nyújthassa