Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-11-17 / 46. szám

gyermekei kezébe: mert hiszen ama t. szerzőnök, mint magok is anyák és elismert irónök s jelenleg is mindketten egy-egy méltó pártolásban részesült s épen családok és anyák számára irt lapnak vezetői, miként is Írhatnának olyat, mi nem gyermekeknek való ? Azonban mi, miután ama beszélyeket figyelemmel átolvastuk, többet is akarunk mondani. Átalában megjegyezzük, hogy azok mindenikének tárgya igen helyesen a gyermekek közvetlen környezetéből, a családi életből van merítve, ugy hogy a föcselekvők mindenikben magok a gyermekek, a mozgató erők pedig a gyermeki kebel nemesebb vagy nemtelenebb hajlamai és indulatai, mint: a szeretet, engedelmesség, szelídség, takarékosság stb. — vagy: a kevélység, munkátlanság, önhittség, fényűzési vágy stb. Mi természetesebb már most, mint hogy emez indulatok valamelyikéből folyó cselekvés, az avatott szerzők alakító képességük folytán, az életnek egy-egy élőképévé varázsolva, a mese tarka mezébe öltöztetve, s élénk, kellemes modorban, világos és egyszerű stylben előadva, minden jó érzésű gyermekre nésve mulattató és érdekes, míg a végkifejlés mindenkor ama fontos tanulságok valamelyikében végződik: hogy a szép és jó utoljára is jutalmat nyer, — a rosz pedig, előbb vagy utóbb, büntetését el nem kerülheti. Emma és Róza történetéből a nagyok is tanulhatnak ugyan, hanem a gyermekek különösen megtanulhatják, miszerint a földijavakban való elbizakodottság, ebből folyó kevélység, piperéskedés és külcsillogás nagyon csalfa és múlékony eszközei a tartós boldogságnak s ha az ember már korán a szív nemesebb hajlamait ki nem fejti, hasznos ismeretet nem gyűjt, a munkásság gyönyörével meg nem ismerkedik, előbb- utóbb, s ha néha későn is, de bizonynyal keserűen ábrándul ki csalódásából, s ugy kénytelen magát érezni, mint a ki egyszerre mindenét, söt a mások és önmaga iránti bizalmat is elvesztve, vigasz és remény nélkül, egyedül áll a világon; A Jolán története megtanít, hogy az anyagi szegénység még nem igazi szerencsétlenség, —• söt ha a szív tiszta és ártatlan s a jó gyermek a jó ösvényen hiven és állandóan képes megmaradni, az olyant szegénységében is felkarolja a részvét s megpróbált erényét igen gyakran biztos és állandó boldogsággal jutalmazza a sors ; Lóra pedig példányképül szolgálhat minden gyermeknek, hogy a tűrés és szenvedés nehéz ugyan, de a ki abban ki nem fárad s a bántalmat és lenézést szelídséggel és jósággal viszonozza, legtöbbnyire épen azokat teszi legőszintébb barátaivá, kiktől ama gyöngédtelenségeket kelle szenvednie; végre a Kis Kalandorban örömmel és megvigasztalódva fogja szemlélni mindenki, hogy a ki hü és igaz, s a szülei jó intésekről meg nem feledkezve, bár már azokat nélkülözi s e földön segély és gyámol nélkül elhagyatva áll, a becsületesség ösvényén ugy tud járni, hogy a kísértéseknek diadallal ellentáll: az ilyen utoljára is megkapja jutalmát a jók becsülésében és szeretetében s jövőjéről nem aggódhatik. — Ez röviden tartalma ama négy beszélynek ; hanem e néhány vonással is, reméljük, mondtunk annyit, hogy olvasóink előtt bátran és jogosan fejezhetjük ki azon Ítéletünket, miszerint azok, mind az irányra, mind a tartalomra, mind a szerkezetre nézve olyanok, hogy az ilynemű olvasmányokhoz kötött igényeknek teljesen megfelelnek s így ezeket is minden szülőnek, mint a gyermekeik szellemi és erkölcsi mulatságuk és épülésökre szolgáló eszközt, a leghathatósabban ajánljuk. Még egy pár nyomdahibát s néhány magyartalan kifejezést kellene e kötetben megjelölnünk; miután azonban azok nem is nagy számmal vannak, de meg az értelmet nem is nagyon zavarják, a megrovással, azon jókért, miket benne találunk, örömest elhallgatunk. Az V. kötet tartalmát, Chresthomathia cimmel, az ujabb kor elhunyt és élő jelesb költőinek válogatott versei teszik, fajok szerint következő rovatok alatt: Hazafiúi költemények, Balladák, Elbeszélő költemények, Epigrammok, és emlékversek, — beosztva. Az egyes darabok elég tapintattal vannak megválasztva, ugy hogy az olvasó együtt és mintegy csillogó füzérbe összekötve találhatja itt mindazon jelesebb költeményeket, miket a magyar költészet múzsája az ujabb időben az irt nemekben alkotott. Az e kötetben foglalt müvek felett ítéletet mondani, nem a mi hivatásunk; ismeri már azokat jó részt a felnőtt nemzedék s szívében vagy ajkán hordja nagy részét; mi csak azt óhajtjuk ezúttal: vegye minél több hasznukat már most az ujabb nemzedék is, s gyakran forgatván és olvasván azokat, ne csak könyv nélkül tudja, hanem tanulja meg belölök különösen azt, a miért irvák: lelkesülni, szeretni, hinni és remélni! Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy a IV. kötet ára 1 ft. 10 kr. — az V-ké pedig 1 ft. 20 kr. o. é; valamint tndatjuk e lapnak olvasó közönségével, hogy az itt ismertetett Ifjúsági könyvtár I—VI kötetének ára összesen 5 frt. 50 kr. — I—XII köteté pedig 11 frt. bérmentett küldéssel. Már ez olcsóságnál fogva is megérdemli e vállalat, hogy azt minél jobban pártoljuk és ajánljuk K. J. BELFÖLD. AZ ORBI EGYHÁZMEGYE R. ZSINATA. Páva, oct. 31-én 1861. Nt. szerkesztő url Nem veendi ön rosz néven, ha olykor-olykor becses lapját felkeresem tudósításommal s egyházmegyei életünk mozzanatait megírom; hisz a politicai légkör ugy is oly nyomasztó, mintha a kitöréssel fenyegető Vezúvnak laknánk tornácában, — s ilyenkor vallásos-egyházi életünk a Tábor-hegy, melyre összegyűlni sietünk, hogy megdicsőíttessünk. Igy gyűlt össze az orbai egyházmegye hivatalos személyzete Barátoson fotyó évi october 29-én részletes zsinatra. Két esemény nevezetesitette kiválólag ezen r. zsinatot, első : hogy a Rikán belöli ref. egyházközönség fögondnoka, mélt. Lázár Mihály ur először most szerencséltette gyűlésünket személyes megjelenésével, ki is két egyházi ülnök által meghivatván, pár perc múlva, éljenek között, szé-