Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-03 / 5. szám

szeritvén őt azoknak a földabroszoni kimutatására; ugy engemet is ha valaki kényszerítene e két alig ismert nevet a kisebb földabroszokon felkeresni, pirulva vonulnék annak megnem találhatása miatt háttérbe. Dehát csak a nevezetes várak, s városok méltók-e a mi ismeretünkre. Nem talált-e a vakarcsáló kakas gyöngyszemre a szemét dombon is ? Nem találhatunk-e néha tanúságot oly igénytelen helyeken is, melyeket azelőtt figyelemre sem méltattunk. Megkísértem, s ha t. olvasóimnak ismertetésemmel némi élvezetet szerezhetek, célom elérem. Fotos-Martonos a Kárpátok — Csikfelöl a Sz. Anna tavától délre lenyúló, s Angyalosnál végzödö-hegyláncának nyugoti oldalában — a Gidofalva mellett lefolyó Oltvizétöl keletre félórai távolságra fekszik. Fotost az attól délre eső Martonostól, egy szűk mező, melynek kellő közepén van a Szentegyház, választja el. Jókai egyik adomája szerént a két falu egymástól csak egy lépés — de óriási lépés, mely 10—15 perc alatt eshetik meg. Martonos nevét hihetőleg onnan vette : mivel a falu felső s régibb része egy nagy marton fekszik. **) Itt terem a Háromszéken, Bárcaságon s Brassóban átalános használatban levő porzó sárga fövény, egy szegény embernek mindennapi kenyere, ki köblösleg küldi Brassóba, hol surlásra is használják, s vékáját egy pengő forinton árulja el. Fotos nevét kétség kivül onnan kapta: mert az csak egy fót, vagy egy foltja volt a gidofalvi Anyaegyháznak, melytől Martonossal együtt 1676-ban vált el, mikor a két falu csak is 34 családból állott, ma már kevés hijján két százados független léte után 110 családot s fél ezer lelket számlál. Nem lesz talán érdektelen az Egyháznak a köz sz. Zsinathoz elválhatása iránti kérelmét az arra kapott válasszal együtt ide iktatni: A:

Fotos-Martonosi Eklésiának a szentkoronához***) való alázatos suplicatiója : Mindeneknek előtte a sz. koronát alázatoson kérjük, nekünk megbocsásson, mivel ezelőtt is embereink által a sz. koronát megtaláltuk, és kértük, hogy nekünk a Mater Eklától, ugy mint Gidofalvától elvállást engedjen. De nem engedte, causálván azt, hogy sem Templomunk, sem parochiánk nem volna (amint maga a sz. corona Deliberatuma comprobálja) immár azért Isten kegyelméből mindenek készen vágynák, a mind más leveleinkből, hanem neheztelli, világosan megláthatja. Könyörgünk azért a sz. Koronának alázatoson, tekintvén az élő Istent, s az ö Dicsöséginek jobb módjával való terjedésit, s mind penig a mi két ágon levő Eklésiánkban való erőtlen öregeket, és olyan messze *) Nézetem szerént nem volna szerfeletti bármi csekély helységnek koronkénti ismertetése, — igy az adatok elszéledve fenn maradnának, s a multakat sóvár figyelemmel fürkésző utókor nem szorulna a kétes traditióra. B. L. **) A Németek szeretik Mártonosnak mondani, de alap nélkül, mert ez iker megyében két század alatt egy Mártonnál több nem kereszteltetett — és ma csak egy sincs. B. L. ***) E cim ma oly különös, hogy magam is kétkedném, ha a válaszból nem látnám, hogy a Zsinathoz volt intézve. B. L. nem mehető kisdedeket (kiket eddig is az Ur házába kellett volna szoktatnunk, melyet lelkünknek fájdalmával említhetünk) s mind penig végezetre, a mi majd erőnk felett való költésinket, sok busulással való fáradozásunkat (távol legyen mindazáltal tőllünk a Pharizeusi kérkedség: mert jó reménység alatt cselekedtük) Méltóztassék a sz, Korona ebéli Istenes kívánságunkat, lelki fájdalmunkat Istenes consideratióba venni, s meg is orvasolni, hogy miis a Cristus Jézus e világon vitézkedő Anyaszentegyházban hívebben és nagyobb lelki örömmel, mint eddig vitézkedhessünk: mert Isten kegyelméből már egy Praedicatornak illendőképpen való eltartására is magunkat elégségeseknek Ítéljük, melyet ha Isten tett, ezután is nem csak szóval, hanem a Dolognak valóságával is, mind Isten, mind e világi emberek előtt comprobálunk. Mely hozzánkvaló s megmutatandó jó akaratjáért a sz. Koronának kívánjuk az Urnák kegyelmét. A fenn megirt két ágból álló Ekla. a Sz. K. I. V. V.*). Deliber. Mivel a sz. Gralis által kibocsátott Oculator Atyánkfiainak informatiójokból constál, hogy az introseripta suplicans Eklésiák elégségesek magok kölön a Praedicator tartásra — salariumais a Praedicatornak illendő az ő helyekhez — ezen Ecláknak is abban való buzgóságok nem lassodott, hanem nevekedett, a sz. Gralis Deliberatuma szerént szabadság engedtetik nekiek a Praedicator fogadásra és tartásra. Albae Juliae-occasione comitior. Regni celebrator. A. 1676. 15-0 X-br. Cdspár N. Tisza Becsi. Episcopus. Martonoson az elváláskor főbb családok voltak a Gyújtó, Magyarosi, Ince, Fejes, Gáspár, és Csulak Családok. Fotos pedig az egyetlen törzsökös Balog családból állott — s ezek a Gyújtó családon kivül, mely Martonosról merőben ki halt, ma is mindnyájon léteznek. Ki volt legelső papja az Egyháznak, arrról hallgat az írás. Szentegyháza kétségkívül az elválás előtt kevéssel épült: mert 1678-ban szenteltetett fel, s osztattak el az abbani székek, — de a gya- • kori kemény föld rázkodások miatt már e jelen század kezdetében annyira romba volt dűlve, hogy ujjat kellett építeni. 1711-ig a papok fogadtak oskola mestereket, de ekkor a Zsinatra folyamodása következtében következő választ nyert az Egyház : Delib. Justum petet a Martonosi, és Fotosi Ecla : azért megengedte a sz. Gralis, hogy az Ecla fogadjon Mestert hasznost, s illendőt, a ki jól tanítson a Scholában a testialitásra. Extradat. ex Synodo Gli. Küküllöv, celebrata Anno 1711- 16-a Junii, perme Stef. Vásárhelyi. Jur. not. s. synodi Glis. A 17-ik század előtt a ref. Egyházakban nem voltak mindenütt MBirák: mert 1702-b. a ref. fő Consistorium, *) Az Sz. K. I. V. V. ugy gondolom azt teszi: a sz. Korona Ítéletét várván várja, Közlő.