Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-06 / 40. szám

Püspökségre és esperességekre ne succedáljanak iinmediate, mint darab időtől fogva eddig, hanemha azon hivatalra üresség adatván, uj candidatio mellett megválasztatnak — figyelemre és fontolóra vévén gener. synodusunk: ugy látja és érti, hogy az immediata successionak megváltoztatását szintén egyedül e következendő ok javallhatja : hogy valamely püspöknek vagy esperesnek hosszasabb élete alatt az idő oly ártalmas befolyással munkálódhatik annak notáriussába, hogy a kiből nótáriussá lételekor egy igen hasznos és munkás papi tisztet lehetett reméleni, abból majd egy gyenge és erötelon elöljáró leszen; s mégis az immediata suceessio miatt elrekesztetik a status egy sokkal többet igérő püspöknek vagy esperesnek választásától, azok közül, kiket az alatt az idő arra alkalmatos tehetségekkel felruházva előállíthatna ! Hogy ez, mint az emberi élet folyásának s gyarlóságának természeti következése, megeshetik, nem lehet tagadni; hogy megesett-e valaha ? azt az esperesekre nézve csak akkor tudhatnók igazán, mikor egy századtól fogva minden espereseknek, nótáriusoknak s tractualis papoknak teljes ismeretével bírnánk. A mi a gen. notáriusságot illeti, hogy azoknak immediata sueeessiójával egy század alatt még egyszer sem vesztett a status, azt a tapasztalás eléggé megbizonyította, azonban tovább vive ezen gondolatot, a mi meg nem esett eddig, megeshetik ezután és az immediata successionak megváltoztatásával meg lehelne azt előzni. De ha a dolognak másik oldala vétetik gondolóra, az immediata successionak fenmaradását igen fontos okok kívánják s megváltoztatását pedig káros következések neut ajánlják. — Ugyanis : 1-sőbben. „A nótáriusoknak immediata sueeessiójával a közidö elkerülödik s az administratio nem szenved. A mi papi statusunkban a substitutio által való igazgatás sokkal bajosabb, mint a külsőségen, kivált a püspökségre nézve. Ha p. o. a gen. nótárius immediate nem succedál, — a püspöki jószágban eshető kárnak említését mellőzve is—-mindjárt a jöhet kérdésbe, hogy üresség esetében az uj püspök miképen választatik? a mig megválasztatnék, rövidebb vagy hosszabb ideig az administratio nem szenvedhetvén, interimaliter kicsoda és ki által substituáltatik ? A substitutus püspök esperesből vagy professorból tétetvén, felvállalja-e ? s ha felvállalja, viheti-e az administratiót is a maga hivatala mellett ? kivált viheti-e a püspöki archívum nélkül ? az anteactáknak tudása, a tractusok, ekklézsiák, papok állapotjának ismerete nélkül? Ezeknek s ezeknél több nehéz kérdéseknek megfejtésére semmi szükség nincs a mostani mód szerint, a gen. nótárius immediate succedálván. De 2-or. Ezen immediata suceessio nagy beneficium a mi statusunkra nézve azért is: „mert ez által a tractualis notáriusok az esperességre, a gener. nótárius a püspökségre előre készíttetvén, sokkal alkalmatosabbak lesznek, mint ha ezen hivatalokra valaki minden előrevaló gyakorlás és készület nélkül lépne fel." Ezt a tapasztalás már eléggé megbizonyította: mit csinálna p. o. egy professor minden tudománya és capacitása mellett is, ki a synodusokon egyszer is egyébiránt meg nem jelenvén, hanem mint procedensek praesesse; a papi administratióval, az anteactákkal, papi statusunk sérelmeivel környülállásaival ismeretlen lévén, egyszeribe a püspöki székre emeltetnék? hol az administrans subordinatussaitól — u. m. esperesektől, egészen isolálva, alig lenne abban is módja, hogy akármely dologban is valamelyiktől világosítást kérdjen — lévén ezek mellett a felséges udvartól fogva le több jurisdictiókkal való terhes correspondentiák is. A mostani mód szerint ellenben akár papi officialis, akár professor választassák gen. nótáriusnak, a püspöki forumokon és két vagy három gen. synoduson is elég módja lehet a püspöki hivatal részeinek s kötelességeinek megismerésére. 3-or. Az immediata successionak eltörlésével a gen. és tractualis notáriusságnak minden fontossága, tekintete elvész, s azoknak csak a terhe marad meg. Melyik jó érzésű pap atyánkfia vállalja fel akár a generális-, akár a tractualis notáriusságot, melyek most sokkal nagyobb és több terhekkel járnak mint régen; ha a suceessio iránt nem securizáltatván, nem hogy fáradságának valami jutalmát remélhetné, sőt olyan helyeztetésben látja magát, hogy ha hivatalát sinceritással s energiával viszi, még ellenségeket csinál magának, kik majd apertúra adatván, minden követ felmozgatnak, hogy érdemlett promotiojától elejthessék, vagy pedig a largitio és adulatio útját kell választani, hogy a megszégyenítő praeteriliot elkerülhesse ! 4-er. Ha a püspök és esperesek nem a generális és tractualis nótáriusokból, immediate, hanem uj választással lesznek; a mi reform, statusunk szüntelen való ártalmas scissióknak, részekre szakadásoknak leszen vagy egészen vagy tractusonkint kitétetve. Mert mindenkor fognak találtatni érdemes személyek, kik a notáriusságnak terhét jó szívvel elkerülni, az esperességet vagy püspökséget pedig egyszerre elnyerni teljes tehetségök szerint igyekeznek, melyre maguknak pártfogókat, mind a külsőségen, mind a belsőségen könnyen eszközölnek. Igaz ugyan, hogy a notáriusok is votorum pluralitate választatnak, és hogy ez is ritkán eshetik meg részekre szakadások s animositások nélkül; mindazonáltal nem lévén épen bizonyos az, hogy vájjon a választott notáriusok léphetnek-e esperességre, vagy püspökségre, minthogy attól a halál vagy nagy mértékbeni elgyengülés által könnyen elmaradhatnak, tehát a notáriusválasztáskor közel sincs az indulatok felhevülése olyan tüzes, mint az esperesi és püspöki választáskor, s a meghasonlott felek is hamarább elcsendesednek s összeolvadnak; ezt a megesett példák bizonyítják, melyekből látjuk, hogy terhesen jött régen collisioba a belsőség a külsőséggel a püspök választás felett. Eleven példa közelebbről a debreceni superintendentiában esett püspöki választás is; az immediata successionak eltöröltetésével azok a kedvetlen jelenések természet szerint megújulnának. 5-ör. Az immediata successionak megváltoztatását javaiható fenebbi emiitett ok nem olyan erős és szorító, mint talán látszik első tekintettel. Nincs példa nélkül, hogy az időnek befolyása által megerötlcnitett nótárius esperességre nem succedál, s hogy az olyan ezután se succedáljon, méltó