Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-06 / 40. szám

lasztás helyett később a föconsistorium kijelölést állított a gener. notariusságra, s ezt magának meg is tartotta, a gen. synodusoknak pedig csak a canditatusok közüli választás maradott meg. Igaz, hogy ezen században a gener. synodus mindenkor elejtette a föconsistorium kedvelt jelöltjeit. Igy p. o. 1806-ban Déésen Herepi Jánost biztaták lel a föconsistorium nevezetes tagjai s B. J. enyedi tanár választatott meg; 1815-ben Sz. F. tanárt ohajtották volna a kijelölök, azonban M. M. gerendi pap és enyedi tract. nótárius választatott meg; 1830-ban H. S. tordasi papért követett el mindent a világi rész, azonban a Minervae calculussal A. J. m. vásárhelyi tanár lett gen. nótáriussá s azután püspökké. — Végre 1836-ban B. K. kitetszöleg kedvelt szászvárosi pap helyett a mostani főtiszt, püspök nyerte el szózattöbbséggel. — És váljon nem ugyanez történt a legközelebbi választással is ? ! Bővebben kifejtve furcsa krónika lenne ezekből, s még sem tudtak visszamenni a törvényekhez a püspökök választásában: holott a mit vesztettek a vámon, talán megnyerhették volna még a harminczadon. E közben történt csakugyan a successio megszüntetésére az első és nevezetes mozzanat. 1829-dik év apr. 28-kán tartatott fő consistorialis népes gyűlésben ugyanis főkormányszéki tanácsos B. Naláczi József véletlen és egészen meglepőleg ezen kérdést teszi fel: ,,Óhajtaná tudni, micsoda törvények kívánják azt, hogy a gener. nótárius minden választás nélkül a püspöki hivatalra átlépjen ?•' — És lön nagy hallgatás, melyet b. W. M. szakasztott félbe azon felszólalással, hogy a szilágyi tractusnak, hol semmi ilyen hivatalöröklés nincsen, itt jelenlevő egyik jegyzője zilahi professor S. J. azt mondja, hogy minden e tárgyat illető törvényeink a successioval épen ellenkezőleg mind az esperesek —• mind a püspök választását tisztán kívánják és rendelik. Fölszólittatva tehát az említett tanár — és akkor nem is sejdítve, hogy darázsfészekbe nyul — kifejtette a kérdést, idézte a törvényeket, megemlítette a történetet, melyből a successio eredett, s midőn ezt némelyek tagadnák, hivatkozott Bod Péter Smyrnai Polycarpusára. Még mind küzdött az elébe gördített ellenvetésekkel, midőn akkori kolozsvári pap H. I(. a gyűlés helyéhez közel esett szállásáról elhozván Bod Péter megnevezett munkáját, a beszélőnek kezébe adja, ez pedig a már rákeresett sorok felolvasására épen a fŐconsistorialis titoknokot kérte fel. Lön ismét nagy hallgatás — de a melyet már most élénk és a protestantismus szellemével teljes beszédek követtek. Határozattá is lett: ,,hogy az akkor mindjárt következett S. szt.-györgyi gener. synodusnak a successio félbeszakasztása s ez által mind az esperesek mind a püspök választásában törvényes jogaihoz visszatérés ajánltassék." *) *) A föconsistorium III. sz. alatti átírásának ide tartozó szavai: Azon kérdést pedig, hogy t. i. tractualis fő notariusoknak az esperességekre, ugy ismét a gener. nótáriusnak a püspökségre való következése tárgyában Ugyanezen tárgyra való figyelmezés a synodusra kinevezett fŐconsistorialis követ uraknak is egyszersmind ajánltatott. A gener. synodus jun. 29-én fel is veszi e tárgyat s lett benne ilyen megállapodás : „Fontos okai lévén gener. synodusunknak arra, hogy a már egy század óta gyakorlott azon usussa mellett ezután is megmaradjon, melyszerint a gener. notariusnak a püspökségre, tractualis notariusoknak az esperességre mindenkor immediata successiója volt: annálfogva gener. synodusunk most is a mellett kíván megmaradni. Mely fontos okait egy különös levélben a mltgos föconsistoriummal közleni kívánja." Rég elnyugodtak már az öregek, kiknek többsége a tiszta törvények s a protestantismus szabadsága ellen ezen tiszteletlenséget követte el; nem is szükség neveiket is felhozni: de legalább a tagok mennyiségét és minőségét szám szerint feljegyezni nem látszik szükségfelettinek. A két cardinalis hivatalnok — püspök és gen. notáriuson kivül, tagjai voltak a gen. synodusnak 13 succedált esperes, 10 succedálandó nótárius, ezeken kivül négyen esperesek kéjpei és három nótárius képek, (igy szoktak szinte mai napig a jegyzőkönyvben megkülömböztetődni azon t. lelkészek, tractualis assessorok, vagy director, kik a személyesen meg nem jelenhető tractualis officialisok helyett a gen. synodusra küldetnek), a föconsistorium részéről pedig nyolcz — úgynevezett — d«putatus volt jelen. 3. §. A generális synodus átirata. A kiket e tárgy érdekel, kétségkívül óhajtanák tudni azon fontos okokat, melyek a generális synodust fenebbi maga elhatározásában vezérelték. Álljon itt tehát maga az átirat szórói-szóra : P. P. A mltgos Föconsistoriumnak f. é. april 28-án a 111-ik szám alatt költ és gen. synodusunkhoz tett azon ajánlatát, hogy nemes hazánknak mostani békességes állapotjához képest azon régi szokás visszaállíttatnék, mely szerint az ezután választandó Generális és Tractualis notariusok a egy bizonyos határozás tétettessék, oly atyafiságos ajánlással kívánta föconsistoriumunk a gen. sz. synodus elébe terjeszteni, hogy arról, miképen lehessen elintézni, hogy a mostan szolgálatban levő generális és tractualis notariusok iránt az eddig gyakorlott szokás maga erejében maradván és ezek iránt ezúttal semmi kérdés nem lévén, jövendőre nézve a generális notariusok az esperességekre mindenkor candidálhatók legyenek ugyan, mindazonáltal nekiek állandó és változást nem szenvedhető successionis jus az emiitett hivatalokra ne adattassák: —maga értelmét és vélekedését kinyilatkoztatni ne terheltessék.