Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-10-06 / 40. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ -hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — "Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. SUCCESSIO ES KEPVISELET AZ ERDELYI EVANG. REF. SUPERINTENDENTIÁBAN. Vetus consvetudo sine veritate vetustas erroris est. Ciprian. Epist. ad Pomp. — Előszó. Vannak kérdések, melyek, ha szin'e a hatalmas önérdekek s más erős szenvedélyek által darab időre elhallgattatnak is, nem alusznak, sőt ottan ottan megelevenedvén, addig törnek, mig a közmeggyöződéssel és a kor kivánatával egyező megoldást nyerhetnek. Ilyen kérdés az erdélyi reform, egyházban a successio — azon szinte másfélszázados gyakorlat, mely szerint az egyházmegyei jegyzők (tractualis nótárius) az esperességet, és az egyházkerületi jegyző (generális nótárius) a püspökséget, megürcsedésök esetében, egyházi és polgári törvényekkel ellenkezőleg minden választás mellőztével egyenesen öröklik. A közel lefolyt harminc év alatt ugyan többször ébredt fel ezen kérdés, de sikerült mindannyiszor el is hallgattatni. Most azonban a ,,Korunk" 137-dik számában, r. levelezőjének jun. 20-ról a generális synodus közérdekű tárgyait illetőleg közlött tudósításában a 7-dik pont alatt ez áll: „Inditványoztatván, hogy a jelenleg fenálló, de sem canonainkkal, sem a szabad választással meg nem egyeztethető, sem a kor igényeinek meg nem felelő successionalis törvény töröltessék el, s ennekutána az esperesek a canon szerint ex suis confratribus választassanak : ezen korszerű indítvány tárt karokkal fogadtatott s meghatároztatott, hogy küldessék ki az egyházmegyékhez a szükséges véleményadás tekintetéből." Ugyanezen hírlapi tudósítás 1-ső pontja alatt ezt is olvassuk : „Mint egyik legnevezetesebb tárgy, tanácskozás alá vétetett a mlgos egyházi főtanácstól leküldött presbyterialis rendszer. Ez kevés módosítással keresztülmenvén, reménység van, hogy az egyes egyházközségek mielőbb képviseleti rendszerre lesznek fektetve. Igy tehát „Successio" és „Képviseletí C ismét szőnyegre kerültek. Ha valaki az 1840-től 46-ig különösen az első tárgyról hirlapilag és külön is megjelent cikkeket összeszedné, meglehet, hogy egy ilyen gyűjtemény, azoknak, kiket az ügy közelről nem érdekel, mulatságos olvasmányt szerezne; de azoknál, kik az olykor mérgesen is folytatott polémiából femnaradtak, a már két tized múlva behegedett sebeket is felszaggatná. Az ilyen cikkek tehát, mint némileg emberi gyarlóságnak és olykor beteg szenvedélyeknek is tanúi, innen maradjanak ki! Azonban bármennyire érlelte az idő az ezen kérdések feletti nézeteket, ki merné mégis állítani, hogy ujabb vitatások nem merülnek fel, s hogy ilyenkor egy szinte egészen megujult nemzedéknek némi felvilágosítás szükséges s minden esetben könnyítő nem lenne ? Annyival inkább szükséges pedig ezen tárgyaknak felvilágosítása, mivel az egyik az egyházmegyékhez küldetik véleményezés végett, a másik pedig minden gyülekezetben beáílittatni elhatároztatott. De arra épen nincs szükség, hogy jelen értekezés terjedelmes legyen, miután azon könyvecske *), melynek megjelenésével kezdődött a successio feletti vitatkozás, még egészen nem lett ismeretlenné,, az ujabb időnek egyházi küzdelmei s képviseleti intézkedései pedig, melyek magyarhoni minden protestáns — és az erdélyi lutheránus atyafiaknál is életbe léptek, eléggé ismeretesek. Jelen értekezés nem kiván tehát uj harczot kezdeni, sem a régit folytatni; csupán tájékozásul s némi könnyítésül óhajt szolgálni a feltett kérdések felett felmerülendő véleményezésekben s tanácskozásokban, és különösen azoknak kedvökért Íratott, kiknek az itt feltárt históriai adatokkal más uton megismerkedni talán alkalmuk s em nyílhatna. I, szakasz. A successioról. 1. A successio eredete. A szathmári békekötés által lecsendesedett zavarokból alkalmat veitek a protestáns egyház ellenei azon mél*) Jos. Salamon commentalio de statu ecclesiae evatfíg. retí in Transilvania. Claudiopoíi 1840. pag. 57—7$J.