Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-29 / 39. szám

vétessék le a hivatal, mely hogy akkor életbe nem léphetett, Szilágyi Mártonnak közbejött halála gátolá meg. Tál a tiszai püspökök élete 152 lap. Mindezekből és a föntebb idézett Calvin és Bucan szavaiból nyilván megtetszik, mikép az egyházi tisztújítás szükségességének eszméje sohasem aludt ki végképen az egyház életéből, és hogy állandóul életbe nem léphetett, azon egyszerű körülményben, de mégis nagy fontosságú, az egyház szabadságával azonban homlokegyenest ellenkező okban keresendő, mivel a presbyteri rendszer — mely, mint látánk, zsinatilag is elkárhoztatva volt — és az ebből kifolyó egyházi tisztviselők restauratiója sem a hierarchiának nem tömjénezett, sem hazánkat illetőleg az erdélyi fejedelmek nagy hatalmával meg netn egyezett, vagy legalább annak fényét nem nevelte. És igy végre, valamint egy részről nem lehet kétségb e vonni, hogy egyházi igazgatásunk egyik föhibája a képviselet hiányában gyökeredzett: ugy másrészről mulhatlanul szükséges, miszerint az eredeti állapotjára visszaállíttatván, elvégre az időnkénti tisztújítás hova hamarabb életbeléptettessék, a minthogy azt már a lelkes Szász Károly tettleg is megkezdte. Csúthy Zsigmond. J<V' ISKOLAÜGY. (Egy kis jelenlés a köznevelés mezejéről.) A kernenesalji ev. esperességn'ek bevett szokás szerint N.-Dömölkön tartatott legközelebbi gyűlésében előfordulván az iskoláknak megvizsgáltatása, Szopóczy Zsigmond kocsi ev. népiskolatanitót az oktatásban tanúsított fáradhatlan szorgalmáért ösztöndíjra érdemesítette. Minthogy pedig ezúttal az iskolavizsgálók részéről a máskülönben gyakorlani szokott iskolai látogatásokról a hivatalos bejelentés elmellöztetett: tehát a magokat folytonosan kitüntető tanítók részére az ösztöndíj kiadatása jövő évre lön elhalasztva. Egyébiránt nevezett Sz. Zs—dot ez évben is a t. c. esperesség jegyzőkönyvileg kívánta köztudomásra juttatni, és ezzel méltánylását kijelenteni. KÖNYVISMERTETÉS. KALÁSZOK AZ Ó-SZÖVETSÉGI KÖLTÉSZET MEZŐIN. Herder szerint Gonda László; Pest. Osterlamm Károly 1861. kis 8-adrét 112 1. Ára 80 kr. Nemzet egyik legszebb áldásának mondható, ha a köhyvek könyvét, a bibliát oly fordításban birja, mely hűs az ö húsából, nyelvezetével együtt termékenyítőleg ment át az életbe s általa az irodalomba. Mi nem vagyunk oly szerencsések. Károlyi Gáspárunk fordítása nem annyira képét, mint inkább korvonalozását adja eredetijének s a bágyadt körülírás prózai nyelvezete nyomát sem mutatja eredetije gyönyörű nyelvverdesettségének; hiába keresed e fordításban az ősköltészet müalkotát, a keleties színpompát, a szólam zománcát: a mondatok vizenyős kiszélesbitése lerontotta azt, eltörölte emezt és oly színehagyott valamit állított elő, mely még csak utólérhetlen tartalma által is alig vonz. Annál nagyobb elismerés illeti azokat, kik e hiányokat kipótolandók, a szent könyv költészeti darabjait költői nyelvre iparkodnak áttenni. E szempontból örömmel üdvözöljük Gonda László urat amaz „Isten földjén/' melynek mívelésére öt a bibliai nyelv tudásán kivül nem megvetendő költői tehetség képesíti.— Óhajtanok ugyan, hogy szerző több gondot fordítana a külalak correctségére, a nyelvezet dallamosságára és különösen azon benső rhythmus utánzására, mely a héber költészetet kiválólag jellemzi. — Azonban jelen alakban is élvezettel fogja olvasni e költészeti gyöngyöket mindaz, kinek ép ízlését a napi regényolvasmány végkép el nem rontotta. Mi szívből óhajtjuk, vajha a közönség részvéte lehetségessé tenné Gonda úrnak e müve folytatását, hogy igy serkentve támadhatnának minél több mívelöi azon költészetnek, mely, midőn a lélek legfinomabb szálait rezgésbe hozza, észrevétlen ama sejtelmi világba varázsol át, hová szellemünk elragadtatása legboldogabb perceiben el-elszárnyal. Hogy a közönség maga Ítélhessen, mit várhat Gonda László úrtól, mit nem, e végre álljon itt a kérdéses füzetből egyik legsikerültebb darab, mely valamint a szerző tehetségéről tesz tanúbizonyságot, úgy árnyoldalait is egyben mutatja. Mózest jellemző' aggkora-beli éneke. (5. Móz. 32.) Egek, figyeljetek! beszélek; — A föld figyelve hallja szózatom ! !

) Esö gyanánt csöpögjenek beszédim , Mint harmat, úgy üdítsen énekem ; Mint zöldelö füvön ragyogva ég Es gyöngyözik szüzharmatos korány: — Isten nevét hirdetve szólok én , Magasztalást Jehova Istenünknek. Szirt ö 2

) . . . A mit teszen, hibátlan az 3

); És minden úta szent, igaz, dicső. ') Ég s föld hivatik fel — tanúbizonyságul — az alőadandók igazsága mellett. Szelid bevezetés, oly hatalmas fenlángolásba végződő tankölteményhez. Később apróféták által ugy oktató, mint lantosköltészeti daraboknál gyakorta bekezdésül használtatott műremek és legtisztább eredeti héber szólam. 2) Ezen „Szirt" képlet nyilván Sinai- és Szirtes Arabiára emlékeztető, — melyen annyi ideig bujdosott a nép, s mint közönséges szólásmód jön elő ez énekben a 15.y 30., 31 37. verseknél. Sziklás Sinai hegyen köttetik a szövetség, adatik ki a törvény, — s a szövetséget önmaga részéről Isten oly rendületlen hűséggel tartja, mint a „Szirt." 8) Izraelnép gyakorta zúgolódik Istennek a pusztai vándor\