Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-22 / 38. szám

A zsinati útiköltség cimü pénz igaz, 1859-ben is fel­szedetett; de szintoly igaz az is, hogy ekkor sokkal több költsége volt egyházmegyénknek, — mint más években, midőn csak az officiolatus szekérbérét fizettük, — el kell— vén látnunk a föliszt. közzsinat egész személyzetét — és közegyetértéssel e célra fordíttatott, — az officiolatus zsebébe egy fillér sem ment belőle — mit — nem hiszszük — ne tudott volna ! A tüzhelypénzre nézve, egyikünk ekklézsíájának sem levén zselléréi, sem a régibb, sem az ujabb gyakorlatot nem tudjuk, hanem a praxis fori eccl. XLVII. Tit. 37 p. szóról szóra ez áll: „az ekklézsia zsellérei adnak eszten­tendönként a seniornak egy-egy forintot." És már most t. G. L. paptárs ! okkal jogosítva érezzük magunkat ránk rótt gúnyos elnevezéseit ugyanazon téren, hol velők gyanúsítani érdekében állónak látta, határozottan visszautasítani — egyszersmind, felhozott adatainkra mu­tatva, a nyilvánosság ítélőszéke előtt kimondani: hogy va­lamint „egyházmegyei élet ismertetésében" ugy „okada­tolt igazolásában" sem az evangyéliom, sem a törvény, sem az igazság szem előtt tartva nincs, és nem mi, hanem épen ön az, ki vagy az Önérdek zsoldjában áll, vagy félre van vezetve, vagy másokat félre akar vezetni. Mit sem kételkedünk, kerülőleg lelki függetlenség hiányával gyanúsítani szándékolt egyházmegyénkről is hasonló határozottsággal nyilvánítani, miszerint a tények valódi állásával ismeretes paptársaink s értelmes buzgó vi­lági atyánkfiai nem más okból, hanem egyedül azért nem csoportosultak ön köré, mert föllépését sem törvényesnek, sem helyesnek, sem mindenekfölött állításait igazaknak nem látták, és — főleg t. Tollas Károly úr a szenvedély tengeréből egész tűzzel összehalászott s cápafoggal ok­adatolt „észrevételei" (Prot. Egyh. lap. 12. sz. 1861. mart. 24-éről) olvasása után — önben a közügy ékes köpenye alól beszélő Demeter ötvöst vélték felismerhetni, s önérze­tök és igazságszeretetök egyaránt tiltották az Efésusi so­kaság tettét utánozni. Csel. 19. 23—30. Ha ön t. paptárs fellépésével anyaszentegyházunk aristocratico-hierarchiai igazgatásmódja, vagy a főtiszt, gen. synoduséhoz teljesleg hasonló p. synodusaink tartási rendszere változtatására, — vagy az örökös hivatalosko­dás megszüntetésére akart hatni: — e tárgyak mindeni­kére, — akár külön-külön, akár Összesen, — mert egy­mással szoros egybefüggésben vannak, — találhatott volna elégséges érveket mind az evangyéliomban, mind a histó­riában, mind a ráért idő szellemében, mind a testvér anya­szentegyházak példájában; nem kellett volna érette egyház­megyénk kormányzatát a tények és törvények félremagya­rázásával s megtagadásával gyantís szinben mutatni fel. Ha ön egyházmegyénk papi officiolatusát akarta el­itéltetni: akkor az officiolatus saját körében, saját felelős­ségére elkövetett tetteit kellett volna felhoznia s valósíta­nia a törvény és világ előtt, — nem pedig nagy hangzású, felettébb gyanúsító kifejezések mellett óly tényt hozni fel ellenök vádűl, melynek, ha bün vagy törvényellenes lett volna, mi pedig, mint kimutattuk, egyik sem volt, 52 anya-és leányekklézsia, önnel együtt 36 pap, 49 osk.-tanitó és a p. synodus az elkövetője s az officiolatus csakis köteles­sége szerint a közakarat végrehajtója. Ha ön az officiolatus vagy annak valamelyik tagja ál­tal saját személyén, vagy ekklézsiáján elkövetett sérelem­ért akart elégtételt eszközölni, akkor nyilt sisakkal, a sze­mély és tény megnevezésével kellett volna azt tennie, nem pedig a közügy köpenye alatt oldalaslag támadni meg, s a közvélemény előtt gyanúsítani. De nehogy mi is a személyeskedés terére tévelyed­jünk, bezárjuk már is igen hosszúra terjedt visszautasítá­sunkat, csupán annyit hozván még e tárgyban tájékozásúl a t. közönség tudomására, miszerint: t. Tollas Károly úr — kinek „Észrevételeit" pár szóval jellemzők — t. G. L.-nak első és második neje után is édes jó sógora, és szövérdi birtokos ugyan, de nem szövérdi, sem marosmegyei, ha­nem kolosvári lakos és ugyanodavaló ekklézsiai tag, s mint ,,Észrevételeidből kitetszik, egyházmegyénk bel­ügyeivel ismeretlen , és kettős sógorával nem csak test­ben , de szellem- és célzatban is rokon. Adataink és számjaink bármelyikét, bárki kétségbe­vonná, rólok, a kezeink közt levő hiteles bizonyítványok­kal, szemmel látható meggyőződését eszközölni akár e becses lapok terén, akár egyébütt, tüstént készek vagyunk — e tekintetben a kívánt helyet, bárhol legyen, illetékes­nek fogjuk tekinteni. A ki nem adott cáfolatot aláirt kilenc marosmegyei ev. ref. pap. HIRDETÉSEK. Alólirottnál megjelent; A B C és OLVASÓKÖNYV. Ág. hitv. evang. elemi iskolák számára Szerkesztette RIMLER KÁROLY. 8. rét. 83 1. Ara kemény kötésben 20 kr. o. é. TARTALMA: Elemi rész: ABC. Betüzés, Szemléleti tárgyak. Olvasmányok : (12) Bibliai történetek. (80) Szentírási alapmondatok és egyházi énekek (10) Imádságok. A tiz parancsolat. A keresztyén hitágazatok. Az egyszeregy. Szépirási minták. A közeledő iskolai év kezdetével bátor vagyok a protestáns egyházi községek tiszt, lelkészeinek tanítóinak ezen célszerű és hasznos könyvet szíves figyelmükbe ajánlani. Minden 10 példány után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedem. PFEIFER FERDINÁND. nemzeti könyvkereskedése Pesten, Teleky (szervitatér-) sarkán a „fehér hajói £ -val jszemében-Pest, 1861. Nyomatott Engel és Mandellonál, (Egyetem utca) 2. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom