Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-29 / 39. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ - ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint, ELŐFIZETÉSI DIJ : Hflybeit : házhozhordással félévre 'ó frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 írt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. aorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. BUNSEN ES BAUR. Y. (B. M.) A mult század második felében megkezdődött s azóta hevesen folytatott harc az egyházi merev orthodoxia ellen elvégre mindenütt gyözött. A kritika hatalmas csapásokkal döngette és utoljára le is döntötte a mesterségesen összealkotott scholasticus rendszereket; századokig fenállott elö'itéletek elenyésztek, az igazság külszinével dicsekvő tévedések fölfedeztettek, az emberek általában vakon hinni megszűntek, felvilágosodottabbakká lettek; de valljuk meg az igazat : a nagy műtét, mely amaz eredményeket szülte, a kegyes illusiókkal együtt a valódi kegyességnek is oly sok csiráit taposta el, hogy nem kevés ember szíve szánandó sivár pusztává lőn. Másfelől félre kellene ismernünk természetünk nemesb hajlamait, rágalmaznunk kellene önmagunkat, hogyha azon egész roppant szellemi munkásságnak, mely majdnem egy század óta Európát foglalkodtatja, csak romboló hatást tulajdonítanánk s azt minden positiv tartalom nélkül valónak lenni állitanók. Valóban csak a legelfogultabb vakbuzgóság tévesztheti össze Lessing, Schleiermacher, Hegel s az istenies tudomány más herosainak komoly vizsgáló iásait a francia encyklopaedisták frivol tagadásaival; sőt merem állítani, hogy Lessing axiómái*), melyek az ujabb mozgalmat inegkez*)Ezen axiómák, vagy Lessing önsaját kifejezése szerint, tételek, melyeknek szavait csak kellön érteni kell, hogy azoknak igazságán ne kétkedjünk, e következők : 1) a dik, semmivel sem szegényebbek vallásos positiv tartalomban, mint Luther 95 thesise,melyeikel ez a középkori keresztyénség ellen kelt síkra. Abból, hogy az egyház az ujabb kor vallásnézeteit még nem formulázta, nem szentesitette, nem az következik, hogy az ujabb tudománynak nincs positiv vallásos tartalma, mert ezzel pálcát törnénk nem annyira a kor, mint inkább a vallás fölött; hanem az, hogy amaz igazságokra az idők teljessége még be nem következett s igy annál szentebb a feladatunk, hogy azt tehetségünk szerint siettessük, különösen az által, hogy ama nagyfontosságú kérdéseket a tudósok zárt köréből kiragadjuk és a nagy közönség elébe vigyük. biblia nyilván többet tartalmaz, mint a mi épen a vallásra tartozik ; 2) puszta hypothesis, hogy a biblia a vallásra nem tartozó részben is csalhatatlan; 3) a betli nem a szellem, s a biblia nem a vallás; 4) következetesen a betű és a biblia elleni kifogások nem egyszersmind kifogások a szellem és a vallás ellen ; 5) meg is volt a vallás, mielőtt a biblia lett volna; 6) a keresztyénség létezett, még mielőtt az evangyélisták és az apostolok irtak volna. Jó idő folyt le, mig azoknak elseje irt, és igen tetemes idő keltett, mig az egész kánon létre jött; 7) e szerint bármennyi függjön is ezen iratoktól: a keresztyén vallás egész igazsága lehetetlen, hogy csak azokon alapuljon; 8) ha volt idő, midőn a keresztyén vallás elterjedve sok lelket meghódított, s mégis egy betűje annak följegyezve nem volt, a mi abból reánk jutott: lehetségesnek kell lennie, hogy mind az, a mit az evangyélisták s az apostolok irtak, elveszne,s azért az állalok tanitolt vallás mégis fenmaradna ; 9) a vallás nem azért igaz, mert az evangyélisták és apostolok tanították: hanem azért tanítottak, mert igaz; 10) az írásbeli hagyományok a vallás benső igazságából magyarázandók, és minden Írásbeli hagyományok benső igazságot neki nem kölcsönözhetnek, ha avval nem bir.