Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-09-15 / 37. szám
fS 07 sw g/ PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADÓ -hivatal: A lipőt és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt, 50 kr., egész évre 7 foririt — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A SOLTI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE AZ EGYHÁZI TISZTÚJÍTÁS ÉRDEKÉBEN. f Tisztelendő Lelkész urak és Tiszteli Egyházgyülekezetek! Nagy tiszteletű Egyházmegyék! Fötiszteletü Egyházkerület! A solti egyházmegye már mult 1860. év october 4-kén Tasson tartott gyűlésében kimondá elvileg az egyházi tisztújítást; elfogadták, magokévá tették ezt minden tisztviselői; közelebbről pedigf. évi május 22- és 23-kán tartott ülésében, ismételve, érett és többoldalú megfontolás után nemcsak magára nézve keblileg kötelezőnek ismerte azt el, hanem végzé egyszersmind?; hogy az egyházi tisztújítás eszméje minél szélésb körben terjesztessék, annak átalános elfogádása az egész egyházkerületben ajánltassék, indítványba tétessék, s a törvényes módok és eszközök határai közt elkövetve legyen minden ezen eszmének sikeresitésére, tettleg s egész kiterjedésben életbe léptetésére. A solti egyh.-megye nem tolakodik ez által ujitói, vagy vezérszerepre, mire testvérei körében magát hivatva sem érzi. Mert azon rövid, kevesebb mint egy évi idő alatt, mint fölebb kijelölénk, az egyházi tisztújítás több egyh.-megyék által, mind ezen dunamelléki, mind más egyházkerületekben elvileg kimondva s tettleg életbe léptetve, sőt a nyilvánosság előtt is vitatva lőn, s ugy látszik, a közvéleményben eléggé meg van érve arra, hogy egyszer már határozott eldöntés elébe mehessen. De ha ez nem volna is, ha a kérdés még egészen vitatlan s az elv ezután megállapítandó lenne is, — a solti egyh.-megye annyira meg van győződve, hogy: „egyházi életünk oly szükséges megelevenitésének, szellemi s vallásos ügyeink uj lendületének, sokféle betegségeink s tespedésíink megorvoslásának eszközei között a legsikeresbek egyike az egyházi tisztújítás, s hogy remélhetőleg ez leend az angyal, mely szárnyával a Bethesda tavát jóltevően megmozditandja ; —u miszerint mellőzhetlen erkölcsi s egyházi kötelességének ismerte, saját meggyőződése okait, vitatási eredményét a testvér egyházak, egyházmegyék s az összes egyházkerület elébe juttatni s ezeket anyaszentegyházunk érdekében fölkérni: — hogy azoknak érvényt szerezzenek — s az elvet, ha igaznak és célosnak ismerendik, kétségtelen joguknál fogva kötelező határozattá emeljék. Mindenek előtt azért azon ellenvetésnek kell szemébe néznünk, mely itt-ott már is emeltetett, hogy az egyházi tisztújítás, mint egyházszervezeti kérdés, kizárólag zsinati tárgy ; s mint ilyen, illetékesen az egyes egyházkerületek, — annál kevésbbé az egyházmegyék — által el nem dönthető ; — mi ha való lenne: a kérdés tüzetes vitatásától csak egyszerűen elmozdittathatnánk s felszólalásunk alól az alap üttetnék ki. Mi ugy vélekedünk, hogy mig a zsinat csak óhajtás és bekövetkezendő fejlődés tárgya és célja, nem pedig egyházi alkotmányunkba szervezetileg beillesztett s tényleg létező törvényhozási testület, — mindaddig az egyes egyházkerületek (vagy részletes zsinatok) följogosítva vannak még a legfontosabb változtatások s átalakifá. sok létesítésére is: annyival inkább oly ügyek„^m^ r.