Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-15 / 37. szám

fS 07 sw g/ PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADÓ -hivatal: A lipőt és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt, 50 kr., egész évre 7 foririt — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A SOLTI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE AZ EGYHÁZI TISZTÚJÍTÁS ÉRDEKÉBEN. f Tisztelendő Lelkész urak és Tiszteli Egyházgyü­lekezetek! Nagy tiszteletű Egyházmegyék! Fötiszteletü Egyházkerület! A solti egyházmegye már mult 1860. év october 4-kén Tasson tartott gyűlésében kimondá elvileg az egyházi tisztújítást; elfogadták, mago­kévá tették ezt minden tisztviselői; közelebbről pedigf. évi május 22- és 23-kán tartott ülésében, ismételve, érett és többoldalú megfontolás után nemcsak magára nézve keblileg kötelezőnek is­merte azt el, hanem végzé egyszersmind?; hogy az egyházi tisztújítás eszméje minél szélésb kör­ben terjesztessék, annak átalános elfogádása az egész egyházkerületben ajánltassék, indítványba tétessék, s a törvényes módok és eszközök hatá­rai közt elkövetve legyen minden ezen eszmének sikeresitésére, tettleg s egész kiterjedésben élet­be léptetésére. A solti egyh.-megye nem tolakodik ez által ujitói, vagy vezérszerepre, mire testvérei köré­ben magát hivatva sem érzi. Mert azon rövid, kevesebb mint egy évi idő alatt, mint fölebb ki­jelölénk, az egyházi tisztújítás több egyh.-me­gyék által, mind ezen dunamelléki, mind más egyházkerületekben elvileg kimondva s tettleg életbe léptetve, sőt a nyilvánosság előtt is vitatva lőn, s ugy látszik, a közvéleményben eléggé meg van érve arra, hogy egyszer már határozott el­döntés elébe mehessen. De ha ez nem volna is, ha a kérdés még egészen vitatlan s az elv ezután megállapítandó lenne is, — a solti egyh.-megye annyira meg van győződve, hogy: „egyházi életünk oly szükséges megeleve­nitésének, szellemi s vallásos ügyeink uj lendü­letének, sokféle betegségeink s tespedésíink meg­orvoslásának eszközei között a legsikeresbek egyike az egyházi tisztújítás, s hogy remélhető­leg ez leend az angyal, mely szárnyával a Be­thesda tavát jóltevően megmozditandja ; —u miszerint mellőzhetlen erkölcsi s egyházi kö­telességének ismerte, saját meggyőződése okait, vitatási eredményét a testvér egyházak, egyház­megyék s az összes egyházkerület elébe juttatni s ezeket anyaszentegyházunk érdekében fölkérni: — hogy azoknak érvényt szerezzenek — s az el­vet, ha igaznak és célosnak ismerendik, kétség­telen joguknál fogva kötelező határozattá emel­jék. Mindenek előtt azért azon ellenvetésnek kell szemébe néznünk, mely itt-ott már is emeltetett, hogy az egyházi tisztújítás, mint egyházszerve­zeti kérdés, kizárólag zsinati tárgy ; s mint ilyen, illetékesen az egyes egyházkerületek, — annál kevésbbé az egyházmegyék — által el nem dönt­hető ; — mi ha való lenne: a kérdés tüzetes vi­tatásától csak egyszerűen elmozdittathatnánk s felszólalásunk alól az alap üttetnék ki. Mi ugy vélekedünk, hogy mig a zsinat csak óhajtás és bekövetkezendő fejlődés tárgya és célja, nem pedig egyházi alkotmányunkba szer­vezetileg beillesztett s tényleg létező törvényho­zási testület, — mindaddig az egyes egyházkerü­letek (vagy részletes zsinatok) följogosítva van­nak még a legfontosabb változtatások s átalakifá. sok létesítésére is: annyival inkább oly ügyek­„^m^ r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom