Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-09-08 / 36. szám
di bizottmányi gyűlésen nem mulasztám el az illető helyeken öt ajánlani. Ugyanígy kitünteté még magát a Dorogon szállásoló Láng, ulilánus káplár is egész szakaszával. Csak azt sajnálom, hogy őrmesternek nem én tudom kinevezni. De majd valamit kigondolunk. Az igaz emberszeretetet meg kell, ha lehet, jutalmazni mindenkiben. Nagytiszt. Eötvös Sándor, e tractusnak érdemekben megőszült fő-esperes! is agytiszt. Kecskeméti Fördős Lajos — Te N. Dorognak szülöttje és büszkesége ! Nagytiszt. Szász Károly, főesperes a közei-túlparton, Te fiatalkorod dacára is már máig egyik csillaga a testvéregyháznak! Nagyt. Dobos János — Te aranyszájú Chrisostomus Jánosa honi prot. egyházunknak, és Te névleg tettleg valódi dobosunk ki olykor-olykor oly hatalmasan veredriadódat: hogy majd megreped belé dobod — az én szivhártyám ! De nemcsak Ti! Ti is ott a magyar folyam két partjain — Ti tiszahátiak: országos hirü Révészek! s Különösen Ti fő-papok és fő-pásztorok : Te tisztes Nesztora a királyhágón inneni magyar vallású püspöki karnak, Főtiszt. Nagy Mihály Rév-Komáromban! Te legelszántabb bajnoka autonom evaiigelmi egyházunknak, főtiszt. Balog Péter! Apostol Pál méltó utódja, Főtiszt. Zsarnai Lajos ! De mindenek előtt és fölött Te ott a középpontban, Te kire reábizták ez idő szerint a zászlótartást s ki nevednek oly annyira megfelelőleg pusztítasz és dúlsz az obscurántismus lidérc- és denevér serege ellen, — Főtiszt. Török Pál! ki különben is megyéspüspöke vagy N. Dorognak — ne hagyjad : ne hagyjátok el a tolnai esperesség ezen egyik, szebb jövendőt igérő s márig virágzásnak indult gyülekezetét az inség napjain! Gyűjtsetek filléreket; nem kérünk többet, csak filléreket ! Nagyok N. Dorognak szükségei. Uj paplakát, méltót N. Doroghoz — csak ez idén kezdé még épiteni. Mindkét rozzant iskolája — fundarnentombul kell hogy újra épittessék; hasonlag a két tanitói lak is. A jó és alkalmas helyiségek már meg is vannak: a gondos és fáradhatlan lelkész és elöljárók közreműködése s a méltóságos földes uraság kegye és bőkezűségéből. Te az leszel bizonnyára ezután is, mi mindekkorig voltál: igaz édes atyjuk egykori jobbágyaidnak — Te nemcsak szóval, hanem tettleg is igaz emberbarát, örökös ura és grófja Nagy-Dorog-Segesd- és Egervárnak, méltóságos gr. Szécheny János! Te pedig gróf Szécheny Sándor — Te méltó fia János grófnak — Te kedvence egész vidé -künknek, ki tegnapi napon ott a megye zöld asztala körül első gyüjtéd a könyöradományi filléreket az égettsoriak számára: gyűjts és szedj számukra ezután is s másfelé is. De gyüjtsünk, szedjünk,, adakozzunk mi is ágostai hitvall. testvéreim! Mutassuk meg ország világ előtt: hogy megvan már az unió legalább lelkeink- és sziveinkben. De adakozzunk mindenek előtt — még pedig hitvallásra való minden szűkkeblű és Jézusellenes tekintet nélkül — mi közelebb és távollabbi szomszédjai N.-Dorognak. Nagy-Dorogi házalót ne várjatok ajtaitok elé: Nagy-Dorogi koldust még sohasem láttam. KisBikácsom 3-szorfog adakozni. Adakozott most, és még most is egyre adakozik. Kukorica szedés és dohány-eladás után fog másod- és harmadízben adni s vinni. „A szemtelen égett megszedi magát, de a szemérmesnek koppanik a szeme4 ',? ezt mondá egy valaki a tegnapi szegszárdi bizottm. gyűlésen. Rajta tehát emberbarátok: adjunk és vigyünk — „kétszer ad, ki hamar ád ;í 4 és ki kérés nélkül is ád: az Jézus igaz tanítványa és követője. Oh csak én velem lettetek volna nem vasárnap, hanem hétfőn,midőn még egyszer azon égett utca korom, szén és hamuhalmai közt végig mentem. Még most is cseng fülemben az egeket verdesett jajveszékelés. Oh hogy még ezt kelle megérned. — Te már halni készülő tisztes bölcse, 32 évektől fogva hu pásztora, édes atyja N. Dorognak: Nagytiszt. Fördös Dávid ! Csak mi ismerünk Téged, csak mi kiknek szerencsénk volt közeledben lakni. Te olyan valál mint az én virágom — az égszinü és igénytelen ibolya: messziről senki meg *
