Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-21 / 29. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Lövészutca, 10. szára. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos pelit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. BUNSEN ÉS BAUR. II. (M. B.) Bunsen Keresztély Károly Jósiás 1791. aug. 25-kén a Casseltől néhány mérföld­nyire fekvó' waldecki kis fejedelemség régi. fő­városában , Corbachban született. Atyja, ki derék, de vagyontalan, nyugalmazott katona­tiszt volt, fia taníttatására csak igen keveset for­dithatott, ugy hogy, midőn 1808-ban a 17 éves Bunsen a theologia hallgatása végett Marburgba ment, atyai áldásán kivül 100 tallért adott neki, és ez volt minden, a mit tehetett. 1809-ben a göt­tingai egyetembe ment, hol Heyne és Heeren vezetése mellett, különösen a classicai és törté­nelmi tanulmányoknak feküdt neki, a tanulással önfentartása végett a tanítást is kötvén össze. Nagy befolyással volt további fejlődésére azon baráti viszony, melyet a fiatal Bunsen itt a későbbi tudományos működéseikről nagy hírre ju­tott Lücke Fridrik, Lachmann Károly és más, tehet­ség és nemes iparkodás által kitűnő, jeles ifjakkal kötött.Még nagyobb befolyást gyakorolt jövő élet­pályájára a már akkor érett korú Niebuhrral történt megismerkedése. 1815-ben ugyanis néhány hónapot Berlin­ben töltött, hol a már ekkor a rómaiak története körüli munkálatairól hires Niebuhr tanárkodott. Még mielőtt Niebulirt Bunsen személyesen ismerte volna, lelke élénk részvétre gyuladt ennek poli­tikai jelleme és merész itészeti tanulmányai iránt. Mig mások megszomorodva szemlélték a Niebuhr scepticismusa által Titus Livius elbeszélésein tört réseket, a mi ifjú Bunsenünk elragadtatva csodálta, mikép foszlatja le a történelmi tények­ről mélyreható itészeti elméjével a mesék halma­zát, mely alá azok csaknem eltemetve voltak. A következő évben már Párisban találjuk a mindinkább előre törő fiatal tudóst, hol is a hires Sacy a persa és arab nyelvekben volt tanítója. Hogy az indiai nyelvek tanulmányozását na­gyobb sikerrel folytathassa s bevégezhesse, In­diába is el akart utazni. Azonban az erre kíván­tató anyagi segély gyűjtésére kedvezőleg ajánl­kozó alkalom , — mely szeiint egy előkelő amerikai egyént Európában teendő utazásában kísérni ígérkezett, csakhogy bizonyos segélyben részesüljön, — közbejött körülmények folytán elenyészett, miután Rómában, hová az amerikait bevárandó utazott, hasztalan várt, és darab ideig foglalkozás nélkül vesztegelt. E csalódás alapja lőn egész jövő életirányá­nak. Niebuhr, ki mint követ, akkor Rómában lakott, Bunsent, kit még Berlinből ismert és ked­velt, most pártfogása alá vette és 1818-ban kine­vezteté követségi titkárnak. Ez határozott jöven­dőbeli életpályája fölött s ezentúl a diplomatikai és tudós foglalkozást egész élte végéig együtt foly­tatta. Tudományos vizsgálódásai most vallásos, sőt egészen theologiai színezetet kezdtek ölteni, a mennyiben a római régiségek tanulmányozása figyelmét kiválólag a keresztyén egyház első századaira vezette, melyeknek történeteire Bun­sen dolgozatai addig ismeretlen világot derítettek. 1822-ben III. Fridrik Vilmos porosz király Rómában tartózkodott. Tudvalevő dolog, meny­nyit foglalkozott ez a király az egyházi ügyekkel, a liturgia és egyházkormányzat kérdéseivel; ő egyesitette államaiban a helvét és lutheri egyhá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom