Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-14 / 28. szám

igék ragozása e mondatok fejtegetése közben taníttatik meg, azt emliteni is fölösleges. — E nyelvet megelőzi c) — A magyar nyelvtan tanítása, a betütan, beszédrészek ismertetése, név- és igeragozás, cselekvő és szenvedő igék ismertetése és alkalmazása az egyszerű, de mindennemű bővítőkkel tágított mondatok mellett. Szavalás, fölolvasás. d) — Az egész föld polgári és természeti földrajza, e) A számtanból a négy alapmüvelet teljesen, a törtszámok ér­téke előbocsátása mellett azok összeadása és kivonása, f) Szépírás, irásolvasás, dictandó írás. g) A természetrajzból — mulatva tanulás végett — az állatok, növények és ás­ványok alakjai mutogattatnak részint természetben, részint rajzban, — ha rajz. A tanárnak 24, a növendékeknek 26 órájuk van he­tenként. Jegyzés. Ez osztályban a rajzmester segélyével egy tanár oktatja a növendékeket; — a tanár rendes óráin ki­vül styljavitással, szép- és helyesírási példányok igazitga­tásával is foglalkozik; ezeken kivül a növendékeket, idő­szakonként szállásaikon meglátogatja. II. A gymn. 2-dik osztályában: a) A vallásból, az er­kölcstani rész, bibliaolvasás az újszövetségi részből, különösen az evangyéliumok. b) A latin nyelvből a nevek és igék alaktana — mind a rendeseké, mind a rendha­gyóké — befejeztetik, a mondattan, összetett mondatok elemezése és fordítása közben terjedelmesebben tárgyal­tatik ; a nevek nemei, gyakorlatok fordítása és elemezése közben, szabályok alkalmazása mellett taníttathatnak be. — c) A magyar nyelvből összetett mondatok fejtege­tése mellett az igetan ismételtetik, mondatok szerkesz­tetnek ; — a rendhagyó igékkel a nevek és igék alaktana teljesen berekesztetik. Szavalás. — d) A Magyarhon tör­téneteinek fele, Európa greographiája kíséretében, elpillant­va Ázsiára is. e) — A természetrajzból: az álattan egészen, f) A számtanból a mult éviek ismétlése után a rendes és tizedes törlek befejeztetnek, g) Szép- és helyesírás szabá­lyok mellett; irásolvasás, dictando írás. h) Rajz. III. A gymn. 3-dik osztályában : a) A vallásból az egyháztörténelem első fele. Bibliaolvasás. — b) A latin­ból Cornelius Nepos elemezése és fordítása közben a szó­füzés, — a szófüzés szabályai nyomán stilszerkesztés. — c) A magyar nyelvből szófüzés és a mondatokból körbe­szédek szerkesztése, mindennemű körbeszédek fogalmazása. Szavalás d) A német nyelvből: betütan, beszédrészek, decli­natio, motio, comparatio, segédigék s a rendes igék alak­tana, egyszerű mondatok fejtegetése s fordítása mellett. — e) A történettanból Magyarhon történelmének utolsó fele, Ázsia és Európa földrajza kíséretében, f) A természetrajz­ból növénytan, g) A számtanból: viszonyok, egész szá­mokkal és törtekkel, egyszerű arányok egész és törtszá­mokkal. — A nézlettanból, mely ez osztályban kezdetik meg,—vonalok, szegletek, egyenközök, három négy s több szegü idomok szemléltetése s készítése módja. — h) Szép-és helyes irás; íratás; — fogalmazás a tanteremben, i) Rajz. A tanárnak 24, a növendékeknek 26 órájuk van heten­ként. A tanítás itt is osztályrendszeren megy, mint a két elsőben. IV. A 4-dik osztályban: a) A vallástanból: az egy­ház történelme utolsó fele. Bibliaolvasás.—b) A latinnyelv­ből Phaedrus és Caesar, de Bello Gallico commentáriusainak fejtegetése és fordítása mellett az ékes szófüzés: rövid periodusok fogalmazása a kézikönyvekből vett sententiák nyomán, c) A magyar nyelvből] a folyó beszédtudomány mellett a magyar jeles irók műveiben a fordák és ábrás mondások fölismerése; kisebb szónoki müvek, különféle chriák fogalmazása. Fölolvasás, szavalás, d) A német nyelv­ből az igék alaktana, a rendhagyó igék. Bővített mondatok fejtegetése, szerkesztése, fordítása németből magyarra s magyarból németre, e) A történelemből, Göröghon és a ró­mai birodalom történetei — előzményül a classicusokhoz, Ázsia, Áfrika és Európa földrajzával, f) A természetrajz­ból ásványtan és a vegytan elemei, g) A mennyiségtan­ból az algebrai négy rendes müvelet; a nézlettanból az egyenes vonalú idomok, területi nagyság kiszámítása, h) Példányok írása magyar, német és latin szabályok mellett, i) Rajz. A tanítás osztályrendszerü. A tanárnak 24, a növen­dékeknek 26 órájuk van hetenként. A tanár stylt javít, fogal­mazásokat rendez, azokat tiszta naplóba viteti — kija­vítja. V. Az 5-dik osztályban: a) vallásból a heidelbergai káté első fele a háladatosságig. Bibliaolvasás, b) A la­tin nyelvből Ovid Metamorphosisai és Elegiáinak értel­mezése mellett a latin szótagmértéktan (Prosodia) Liviusból (bár ez auctor ez osztálynak még igen nehéz)jelesebb helyek elemzése és fordítása ; a Livius és Ovid korának irodalmi története. Kisebb cicerói chriák fogalmazása. — c)— Római régiségek d) — Római és görög mythologia. e) A görög nyelvből, mely ez osztályban fog megkezdetni: a nyelv elemei, a rendes igékkel befejezve; mondatok bontogatása, szerkesztése és fordítása, f) A magyar nyelvből: a költé­szettan általános és különös része; költemények fogalma­zása kötött és kötetlen irmodorban. Szavalás. —g)— A tör­ténelemből, a hajdankor egész terjedelmében, az ó világ föld­rajzával és chronologiájával. h) A természettan,—egészen— de csak kivonatilag. i) A német nyelvből erkölcsi elbeszé­lések fordítása, k) A mennyiségtanból, — a számtani rész­ből: vegyítés, társaság, kamatszámítás stb. szabályai; aequatiokegy ismeretlennel; — a nézlettani részből kerü­let és térszámitás. i) Rajz. A tanítás szakrendszerű. A tanárnak 25, a növendé­keknek 27 órájuk van. — Itt a szaktanitás szükségesképen megkezdendő. Itt 13 külön tudomány van elrakva (külön tudományoknak vétetvén a Prosodia, irodalmi történettan), melyekhez folytonos készülgetés kívántatik a tanár részé­ről, holott szakrendszerben két osztályban (az V. és VI-dikban)] hat tanágat kell egyik egyik tanárnak elő­adnia. VI. A gymn. 6-dik osztályában: a) A vallásból a heidelbergai káté végig. Biblia olvasás, b) A latin nyelv­ből „Caesar de bello civili commentáriusaiból" a jelesebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom