Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-07-14 / 28. szám
bölcsebbjeinek és legtapasztaltabbjainak gyülekezete leend, — figyelemre vévén minden érdeket, nem fogja követelni azt, mit a pesti nagy conferentia legnagyobb része kivánt, hogy az Entwurf gymnasiumink mindegyikében egész terjedelmében elfogadtassék, . . . mert ellen esetben a VI osztályu gymnasiumban a hét, nyolc tanár mulhatlanul szükségessé válnék , — a mennyiben nem volt, nincs, nem is lesz Magyarhonnak oly két tanférfia , ki másod magával az V-dik és Vl-dik osztály mindenik besorozott tudományát ugy bel-, mint külterjedelmileg előadhatná, betanithatná, söt csak be is tanultathatná (pedig még az Entwurfi pensumok mellé rendszeres mythologiát, római és görög régiségeket, literaria históriákat is kell azon osztályokba soroznunk, melyek az Entwurfban csak ugy per tangentem kullognak); — ki ezekre vállalkozni merészkednék , az legkevésbbé váltaná be igéretét, mert vállalkozván azt nyilvánítaná, mikép vagy nem ismeri a terheket, melyeket vállaira akar emelni, — vagy tul is ismeri s becsüli tehetségét és lelke erejét, ... mi mindkettő veszedelmes dolog oly tanodában, mely létét s becsületét pályatársai közt fentartani s növelni kivánja. Hogy hat tanárnál kevesebb még akkor sem vezethet hat osztályu gymnasiumot, midőn az imént emiitett bölcs férfiak (kik a tanügy célszerű intézgetése végett gyakran fognak együtt tanácskozni) a helyi körülményeket és érdekeket figyelembe veendik: arról meg fog győződni és győzetni mindenki, ha látni fogja : a) Mit és mennyit kivánt hajdan a protestáns status azon három négy férfiutói, kiknek egyike a Coniunctica és Grammatica, — másika az alsó és felső syntactica, — harmadika a Rhetorica és Poetica osztályokat vezette kisebb tehetségű iskoláinkban, melyek azonban a magok helyére (például Sziget és Szatmár meg mások a magokéra) nélkülözhetlenül szükségesek valának, mint a darab kenyérke a szegény ember hajlékába. b) Mit és mennyit kiván a tudományok mostani fejlettsége s a körülmények parancsoló szava a I. II. III. IV. V. és Vl-dik gymnasiális osztályok növendékeitől, mi a tudományos műveltség conditio sine qua non-jául tekintetik már ma. 1847 előtt a protestáns status kisebb tanodáinkban: Az I. és II. deák osztályban a latinnyelv elemein és kevés vallásos oktatáson és Magyarország földiratán kivül a mennyiségtanból a négy alapmüveietet kivánta a gyermekektől ; — s egy kis természetleirást ha tanultattak a praeceptor urak a gyermekekkel: a két osztály számára kiszabottak bevégzettekül tekintethettek; A III. és IV-dik — ugynevezet szófüzeti osztályokban a latin nyelv syntaxisa és az auctorok mellett kevés vallástudományt, néhány levél természetrajzot, ó-geographiát, egy kevés (succincta) ó-történelmet, mely inkább szent történettannak vala mondható, végre periodologiát tanultak. — A nemzeti — magyar — nyelvre, annak mondat- és szófüzésére szinte semmi figyelem nem fordíttatott; — a IV-dik osztályban magyaráztak ugyan körbeszéd-tudományt, de azt is csak a latin periodusok kedvéért; — a mathematicumokból a törtekrőli részt, kevés viszonyt és aranyregulát;—a nézlettannak hirét sem hallották az V-dik osztályig. Az úgynevezett humanisták osztályai, a rhetorika és Poesis, kényelmesen taníttathattak egy classicus miveltségü professor által, ki egyik évben a rhetorikát tanitá két osztálynak; másik évben, ugyanazon osztályok növendékeinek a Pöesist adá elő a hozzájok szükséges antiquitásokkal, literaria históriákkal, rhetoricával, prosodiával, és mythologiával; — tanította még egyik évben Magyarhon történelmét, — másikban egy kis — szerfölött összerántott — közép- és újkori universalis históriát, a természettanból a testek köztulajdonságait, a számtanból a társaság, vegyítés szabályait, az algebra alapműveleteit (de nem minden tanodában), a német és görög nyelvből gyakorlatok fordítása mellett a nyelvtant, az igék és nevek alaktanát ; a geometriából a szögletek és oldalok mérése törvényeit s a vallásból a keresztyén vallás sarkigazságait. Igy ment ez kevés kivétellel Magyarország mindenik szegényebb gymnasiumában. Ily terjedelemben, ily idöosztással, ennyi tudományt, három jóravaló ember, hat osztályban, ma is kényelmesen eltanithatna, — el is tanítana. 1850-től fogva mit s mennyit követelt az osztrák minisztérium iskoláinktól ? — azt már ne mondjuk el! — Mit kivánt (de mi még nincs megadva) a pesti 1860-diki septemberi egyetemes értekezlet a protestáns iskoláktól, s mennyi terhet kivánt rakni a gymnasiumok tanáraira? (minthogy hat osztályban azon terheket hat tanár ép Ugy meg nem birná, mint a széles határu Entwurf germanizáló pensumait), azt is tisztelettel mellőzve, csak azt teszszük le ide vázlatban: mit kívánhat ma a protestáns status, mit kívánhat Szatmár intelligentiája, a szatmári és más kisebb erejű iskolák pártfogó testülete, mostani körülményeink között egy haj osztályu gymnasiumtól ? s mi remélhető azon szakavatott, de a körülményeket s helyi érdekeket is latba veendő bölcs férfiaktól, kik bölcseségökre hallgatva, a tanodákat sem kívánják túlterhelni tudományokkal és tanárokkal, de azt sem engedik és soha nem is fogják megengedni, hogy tanügyünk a hajdani vágásba zökkenjen vissza. Mig a superintendentiák és főiskolák küldötteiből újra alakítandó nagy értekezletek, később ezek előterjesztéseinek nyomán a zsinat elhatározná, vagy megállapítaná a tantárgyak és tanárok számát, alólirott, — itt Szatmárt — a hat egymást fölváltó osztályokban következőleg vélné a tanszakokat részint osztály,—részint szakrendszerben a következő iS6í /2 isk. évben előadhatni : I. A gymnasium legalsó osztályában: a) A vallástudományból , a hittan legvékonyabb elemeit, az ó szövetségi fejezetek olvasását a Bibliából. — b) A latin nyelvből, betütan, a beszédrészek megismertetése, declinatio, motio, comparatio, a rendes coniugatióknak, ha csak activa formája is a segédigeelöbocsátásával.Egyszerümondatok fejtegetése, egyszerű mondatok bővítése független és függő birtokossal, tárgyakkal, igehatározóval-, köt és indulatszavakkal, fordítva latinról magyarra és magyarról latinra; hogy a nevek és 56
