Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-07 / 27. szám

Az iskolai idő tartama ily helyes megállapítása mellett a tantárgyak is ehhez mérten, kellő arány és terjedelemben vannak felosztva, a tantárgyak felosztása, különösen pedig azok megtanítására vezérlő alapnézetek, felfogásom szerint, oly helyes tapintattal vannak kifejtve, hogy mind az elemiiskolai tantárgyak elöfogalmaira a legtermészetszerübben következnek s azokat hiven egészítik ki, mind a nevelés és tanitástan jelen fejlődési színvonalán állanak. Nagy alapossággal van fejtegetve különösen a nyelvtanok tanítása s kellő tapintattal vannak el is osztva. Meglátszik, hogy mind a szervezők, mind a szerkesztő tisztán fogták fel, miben kell a gymnasium lelkét keresni, kifejteni s pompázó életben tartani. — Nagy ügyességgel vannak megválogatva a források, melyekre utalja a tanítót, — részben idegen irodalomból ajánlván addig, mig 12 év alatt e tekintetben is elnyomott iskolai életünk ujakat szülhet. Azonban bocsásson meg a szerkesztő ur, ha ilyen szépen alkotott remekéből egy pár szeget ki szeretnék húzni s helyére mást állítani. — A latin-irodalom tanításánál az V. osztályból ki szeretném venni Liviust és Ovidmetamorphosisét, s helyükbe tenni inkább Sallustot. — Okom reá az : nem tartom még ezen korban általában a növendékeket a reflexiókkal s képzelmekkel gazdag müvek helyes felfogására elég alkalmasaknak. — A VI. osztályban megy Ovid, Livius históriája pedig a bölcsészeti tanfolyamra való, hol aztán reá Tacitus természetesen következik. A középtanodai tanuló humanistikus mivelödését a nyelvtanok után nagyban mozdítják elő a földrajz, történelem és a vallás. Hogy a földrajzot önálló tantárgygyá teszi a „Szervezeti javaslat" s ugy nézi, mint rendkívül képző, s a tanuló látkörét minden oldalra szélesítő tudományt, ennek részemről valóban örvendek, mert annyi éve már, hogy ezen fontos tárgyat a történelem szolgájává alacsonyították s jól esik látni, hogy iskolánk kellő méltóságába kezdik visszaállítani. — Azonban mig igy méltányolja a földrajzot, talán kissé tul is emeli a Szervezeti javaslat, azalatt kissé megszorítja a történelmet, holott a történelem legalább is annyi megbecsültetést érdemel, mint a földrajz, s annál is inkább, mivel a tárgy terjedelmes, s főleg azért, mert a növendék előadási képességet, az emberi tettek megbirálására vezérlő itélö tehetségét ezen tantárgy segítségével lehet kifejteni. — Nézetem szerint tehát e tárgyat már a III. osztályban meg lehet kezdeni s folytonosan vezetni a következő osztályokon keresztül, s bevégezni a magyar nemzet történetével. A vallástan felosztására nézve is van némi észrevételem. — A középtanoda első és második osztályába lépő gyermekek nem hoznak az elemiiskolából még kellő előismeretet a hit- és erkölcstan dogmaticai felfogására; velők tehát tanácsosabb a hit-és erkölcstant példákban tanultatni, s mily szépen lehet ezt a biblia- olvastatással egybekötött szent történetekkel felfogatni! Ha aztán ezen oktatáson átestek, taníthatjuk őket aggodalom nélkül elvontabban a hit-és erkölcstanra, ezután az egyházi történelemre, végre symbolicus könyveink ismertetésére. A humanisticus mivelödést előmozdító s kifejtő reáltudományok a mennyiség- és természettan, a természetrajz, a Szervezeti javaslat szerint oly terjedelemben vannak a tantárgyak közé fölvéve, hogy ezen alapokon tanítandó tanítvány ezen tudományokban kellő alapismeretre tehet szert. — A mennyiségtant mind a hat osztályon keresztül tanítják, kezdik a számvetési alapmütételeken s végzik a másodrangú egyismeretlenü egyenleteken, a mértant a sík háromszög-és tömeg-mértanon. A természettan a VI. osztályba van szorítva, s egészen népszerüleg tárgyalva, mi helyes is, mivel itt még elöfogalrnakat kell a növendéknek szerezni a tárgyról,hogy a bölcsészeti folyamban a tudományos oktatáskor ne kelljen a tantárgy elemeire is gondot fordítani. A természetrajzot az első, a második és harmadik osztályba osztotta el a szerkesztő. — A reáliák tanítását a szemléleti oktatás alapján vették fel, mely által a siker egészen biztosítva van; holott a puszta könyvnélkülöztetéssel, mint sok helyen tesznek még mainapig is, nemcsak a tárgy marad egészen ismeretlen, sőt a tanuló kedvét is örökre meg lehet ölni. Az izlés és a gyakorlati élet nemesítésére szolgáló rajzolás és éneklés különösen ki vannak a szervezetben emelve s oly módon ajánlva, hogy ezek haszna és célszerűségéről még azokat is meggyözendi a szerkesztő, kik e tárgytól eddig idegenkedtek. A tanórák hetenkénti száma a legmérsékeltebben van a középtanodában is kiosztva. — Nevezetesen az 1.—4-dik osztályban hetenként 28, az 5.-6. osztályban hetenként 26 óra van, beleértve ezen számba a mellékes tantárgyakat is. Rendkívüli tantárgyakul ajánlja szerkesztő a szépírást, az építészeti rajzot, a rajz elméletét, a testgyakorlatot és kerti foglalkozást. A Szervezeti javaslat tervezői, az elemiiskola mind a négy osztályában merőben az osztály, a középtanoda hat osztályában az osztályrendszer tulsága mellett a szakrendszert állapították meg; a szakrendszert, főleg a technicumok és a reáliák tanítására alkalmazzák, vagy más szóval, minden középtanodai osztálynak van egy rendes, vagy fötanitója, a nyelvek, történelem, földrajz, vallás és az alsó osztályokban még a számtan tanítására s az osztály erkölcsi vezetésére. A Szervezeti javaslat mind az elemi, mind a középtanodai tanfolyamok megállapítása, mind a tantárgyak felvétele , mind azok terjedelme meghatározásában , mind végre a tantárgyak módszeres tanításában az ezekre vonatkozó alapelvek kifejtésében, nézetem szerint a legnagyobb ügyesség- és tapintattal jár el; lássuk azonban, miként vélekedik a tervet exequaló tanítói erőről. Erre nézve a Szervezeti javaslat igy szól: fötanodáink bölcseimi, jogi és hittani osztályzatában rendesek és állandók a tanárok; az elemi és középtanoda tanítói állandók és változók. Az elemiiskola és középtanoda négy alsó