Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-01-20 / 3. szám
Vess számot erőddel, s legjavát, a melyet Leghasznosbnak ítélsz, hazádnak szenteljed, Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása: „Bár hol állj" csak tőled előmentét lássa! Igy ír nemzetünk gyémántja Arany, — s szavai legyenek életünk irányadói! Nem szabad kímélnünk semmi fáradságot, ki kell kutatnunk minden nevezetességet, fel kell fognunk minden szépet, jót, üdvöst lelkesen, de még itt megállnánk nem szabad, — haza jutva egykor, — a szerzett tapasztalatokat foganatosítani kell. Ritka nemzetet áldott meg a jó Isten annyi elmetehetségg~el mint a magyart, — de ép ezáltal fokozvák kötelességeink is. Minden nap, minden óra, mit a külföldön hasztalanul töltünk el, testvéreink ellen ejtett vétek, kiknek joguk van tőlünk számonkérni minden itt töltött időnket. „Lelkesültség, kitartás, magasztosultság, szorgalom" ez az a miért imádkoznunk kell, — s ha buzgón imádkozunk, megadja kérésünket az áldások atyja! Isten velünk! Györy Vilmos. THEOLOGIAI INTÉZETI ÜGY. Az egyetemes gyűlés megbízásából működő középponti bizottmány 1860 dec. 5-kén tartott ülésének 3-ik pontja igy hangzik : „3. Szóba hozatván miként nemcsak gymnasiumaink, lianem theologiai intézeteink rendezése is sürgető szükségeink közé tartozik s felolvastatván erre nézve főt. Székács József II. száinu Pesten nov. 15-kén kibocsátott s ide mellékelt körlevelének 3-ik pontja alatt tett indítványai, azon nézetből indult ki ezen középponti bizottmány, hogy ö e tárgyban legfölebb csak kezdeményező lépeseket tehet. Névszerint pedig felkérendőknek vélte a soproni, pozsonyi és eperjesi theologiai tanárokat, hogy ők Pesten 1861 mart. 24-kén mint megérkezési napon megjelenni s a nagy hétben, hol ugy is szünnapok vannak e nyomos tárgyat minden oldalról, minden részleteiben megvitatni szíveskedjenek a végett, hogy munkálatuk az egyes Egyházkerületekkel közöltetvén s ezeknek felőle való véleménye kikéretvén az ügy a jövő egyetemes gyűlés határozata alá bocsátathassék. Mivel pedig az ily összehívás csak az illető egyházkerületi elnökségek által történhetik, felkérendők lesznek a dunántuli, dunáninneni és tiszai főt. Superintendens urak, hogy — feltevén szives beleegyezésöket — az illető tanár urakat ama tanácskozmányra kiküldeni, legjobb belátásuk szerint netán utasítási pontokkal is ellátni s őket megnyugtatni méltóztassanak, miként Pesten elszállásolásuk s élelmezésük felöl gondoskodva lesz, söt a mennyire lehet, oly intézkedés is fog történni: hogy a kerületek pénztárai az útiköltség tekintetében lehetőleg megkímélve legyenek. Egyébiránt pedig főt. Székács J. ur igérte; hogy azon tételeket, melyek azon tanácskozmányban vitatás alá veendők lesznek, elkészíteni, kinyomatni s jó eleve a főt. Superintendens urakkal ugy, mint az illető theologiai tanár urakkal is, közölni fogja." Az ezen pontban foglalt ígéretemhez képest íme azon Tételek és kérdések, melyek az eperjesi, pesti, pozsonyi és soproni theologiai tanár urak által Pesten 1861-H mart. 2±-kén tartandó értekezletben megvitatandók lesznek. 1. Minő tudományos, erkölcsi és physicai képességgel kell az ifjúnak birnia, hogy a theologiai pályára bocsátassék ? 2. Mondhatjuk-e hogy az Eperjesen, Pozsonyban és Sopronban létező theologiai intézetek teljesen kimerítik a theologiai tanrendszert ugy annyira, hogy az innen kikerült ifjak theologiát végzetteknek tekintethessenek s mint ilyenek ordináltathassanak is. 3. Ha ezt nem mondhatjuk, hogyan kell intézkednünk, hogy ifjaink tanulmányaikat folytathassák? a. Kötelezendők-e, hogy egytől egyig a külföldi egyetemekre kimenjenek s ez esetben nem volna-e tanácsos meghatározni mind a tudományokat melyeket, mind az időt mely alatt, mind tán az egyetemet is, hol azokat hall— gatniok kellene, mind végre a személyeket kik az ellenőrséget gyakorolják felettök ? b. Ha nem mindnyájan kötelezhetők a külföldi egyetemekre való kimenetelre, mire köteleztessenek az itthon maradók ? aa. egyes kitűnőbb tudományos lelkészek oldala mellé adassanak-e, hogy itt a rendszerbe tartozó s még nálok hiányzó tudományokat magán szorgalom utján végezzék s minden év végével vizsgát álljanak ki. bb. vagy nem állana-e az egyetemes egyház érdekében egy belföldi teljes theologiai facultás felállításáról is gondoskodni ? 4. Ha ily facultás felállítása szükségesnek ismertetik el a. Hol állitassék fel ? b. Hogyan állitassék fel? — A meglevő tanerők összpontosítása, vagy uj tanerők szerzése vagy mind a kettő által? c. Mily tanrendszer keresztülvitelére köteleztessek ? hány év alatt évenkint mely tanulmányok adassanak elő benne, hány tanár által? d. Mennyi pénzerő kívántatnék meg ehhez, a tanári fizetéseken kívül egy könyvtár, alumneum, stipendiumok s egyéb segédeszközöket is tekintetbe véve ? 5. Elégséges-e „egy" ily facultás, ugy annyira, hogy ha például az Eperjesen állitatnék fel, a pesti, pozsonyi, soproni előkészítő intézetek mind, vagy egyike vagy másika és melyike megszűnjenek ? 6. Ha a facultás mellett létezniük kell még egyes előkészítő theologiai intézeteknek is; milyen viszonyban álljanak ezek amahhoz? 7. Hogyan kell intézkednünk, hogy a facultáson keresztül viendő tanrendszer azok által is követve legyen, kik tanulmányaikat a külföldi egyetemeken folytatják ? 8. Feltéve, hogy a facultásban a theologiai pálya négy, az előkészítő intézetekben két évi lenne, feltéve azt is, hogy amott ugy mint itt az első két évben ugyanazon tudományok adatnának elő; kérdés hány évet kell a tanulónak 6