Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-06-16 / 24. szám

cikkíró, hogy barátomat védelmezem, nem is annyira bará­tomat, mint egy elvet védelmezek, mely elv olyan nehe­zen tud megszokottá lenni bizonyos körökben, ezen elv: az ifjú lélek is munkálkodik haszonnal.... Hiszen ha önök elmúlnak : nekünk kelL elfoglalni a tért, igen szükséges azért, — ha csak készülnünk is, hogy helyeiket becsülettel tölthessük be. Mindezeket szükségesnek láttam elmondani ezen ügy­ben. Hiszem hogy ezen ügy azért van előtérre hozva, hogy kellőleg megvitaltassék. Szóljunk azért hozzá minél többen. Josephus ille Certus. i THESAURARIUS PÁL KÖSZEGHI LELKÉSZNEK RECZES JÁNOS ESPERESHEZ 1596-ki APR. 5-kén IRT LEVELE. (Vége). Czobor Erzsébetnek, Thurzo nádor özvegyének. Klasze­kovics István dunántuli superintendenshez 1620.-&Í febr. 4:.-kén irt levele. Admodum Reverendo, ac Clarissimo Dno Stephano Klazekovits, Dnorumque Ministrorum in partibus ultra Danubianis regni hujus degentis Superintendenti, ac in Ec­clesia oppidi Szent-Miklos Pastori dignissimo DnoinChristo nobis honorando. Admodum Reverende Domine in Cristo nobis obser­vande! post sinceram salutis deprecationern nostra pietatis studia aílectu benevolo deferimus ! Kegyelmedet akarom ez jelen való Írásommal meg találni; noha tudom jól emlékezik Kegyelmed arról, hogy az elmúlt esztendőnek napjaiba, midőn meg találtam volna Kegyelmeteket a Pázmán Kalausz névö könyvének fordétá­sába, hátra maradt rész felöl, hogy annakis meg fordétá­sába munkálkodnék Kegyelmetek; mellyen akkorbéli kéré­semet meg tekéntvén méltónak itélt lenni, és a keresztény­ségnekis lelkek ezen szívre való hasznos igyekezetnek lát­ván azt lenni, ajanlotta volt magát arra Kegyelmetek, hogy annak a meg fordétásába a Xténségnek épületyekkel mun­kálkodnék jó szívvel Kegyelmetek; mind az által mégis akartam Kegyelmeteket levelem által bizonyossá tenni, hogy én aménémö indulattal és szévvel ahoz kezdettem volt mostis azon szívvel (nékem abban legelsőben Istennek tisz­tességét, annak utanna a keresztényi lelkeknek épülettyekre való hasznot) kívánnám véghez vinni minek okáért Kegyelme­det kérem, mint jó akaró betsülendö Uramot, hogy ha annak fordéttásába való faradságába Isten altal ugy volna (kit eleitől fogva miolta e dolgát elindétottam kívánok, ki­vántom is látni életemben) Kegyelmednek első alkalmatos­sággal küldöm meg, meg küldöm én osztán az Csetey Jó­szágba való Nádasdy Páll Uram Tisztartóiának mindgya­rast köldök 40. fl. mellyért Kegyelmet kezéhez köldgyön azoknak munkájokért, kik annak fordétásában fáradozza­nak ; Kegyelmeteknek is annak én hozzám való méltóztatá­sában illyen mod adathatik bátorságossan, mind hogy az Úrtól ide az—jószágba jövének, azok meg hozván a Tisz­tartónak, onnit nékem meg köldik: hogy ha pedig mégis valami dolog kívántatnék vagy a fordétásba, vagy egyébb munkájába, kérem Kegyelmedet hogy mentől hamarébb le­het aztis végye végbe mellyekröl Kegyelmedtől első, alkal­matossággal kívánok informáltatni hogy tudhasam mennyi­ben légyen, már az ideig abban vagy Kegyelmeteknek munkálkodása. Ezeknek utanna Istennek oltalma és kegyel­mes gondviselése alá ajánlvan Kegyelmeteket, kívánok Ke­gyelmeteknek sok jó esztendökik való egésséges életet. Dátum Bithonii die 4 Febr. Anno 1620. Admodum Reverende Domine Venerande Deienti obsequio honorandi. Illustrissimi Quondam Cottis D. Georg. Turzó deBeth­lemfalva etc. alias Regni Hgriae Palatini relicta vidua Czo­bor Ersebeth. Garnauf gyűjteményéből. Thesaurarius Pálról azonkívül, mi a levélből kivehető, egyebet közleni nem tudok. Reczes (Réczes-, Reczés-nek is találtam) János, kihez a levél irva volt, egyike a három esperesnek, kik Beythe után a dunántuli egyházkerületet kormányozták (Prot. egyh. s isk. lap f. é. 29. sz.): csepregi lelkész volt, 0 eszközlé, mit a levélből is kivehetni, hogy a Formula Concordiae Dunán tul elfogadtatott. A fegyelmet szigorúan gyakorolva, nem egy lelkészt vetett ki hivatalából, kit a helv. valláshoz hajlani észrevett. E miatt sokan, különösen Beythe és pártja halálos elleneivé lőnek. Nem volt gúnynév, melylyel öt nem illették volna. Részegesnek, mint a közlött levélben Thesaurarius is, zsarnoknak, szent háborút szító­nak, ostobának, tudatlannak, ki a ker. vallás legelső ele­meit sem tudja, fenevadnak, baknak, st. efélének nevezték, miket ö hasonlóan viszonozott. Meghalt 1600. körül. Czobor Erzsébet levele az, melynek közlését a f. é 29. számban megígértem. Garády. —^O' — % n 1 > BELFÖLD. A PESTI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE GYŰLÉSE PES­TEN MÁJUS 23-án. (Folyt, és vége). 5-ször. A körlelkészek referáltak az iskolákról, a re­latio egy tanitó, pap és világiakból álló választmánynak ada­tott ki bírálás végett; mit délután hat órakor felolvasott a jegyző s lett tanitó — kitűnő, dicséretes, középszerű és semmiszerü. Szerintem ily módon se referálni se bírálni nem lehet embernek, mert ehez az egyszeri találkozás nem elég. — Hogy classificálni lehessen, az alábbi pontokat vélemé­nyezem: a) Biztos tudomás után bizonyítvány arról, volt-e egész évig iskola, vagy csak a szokott négy hónapig ? A népiskolai szervezet szerint történt-e a tanitás, vagy pe­dig csak diktálás által, még pedig ugy, hogy a tanitó kö­zöttük sem volt a gyermekeknek ? milyen erkölcsű ? s vé­gül van-e faiskolája, látszik-e rajta szorgalom ? b) A helybeli papnak mint atyának legalább kétszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom