Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-01-20 / 3. szám

nyát, a szegényebb pedig önmagán segít és saját számára gynjt, ha közsegélyt előmozdít. A bejövendő adományok kezelése és elosztásáról bőven értesit a gyámintézeti programm. Az alakulandó gyülekezeti vagy esperességi bizottmányok értesítését szivesen veendem, gyámolításukra kötelességem szerint sietendvén. Isten áldása legyen munkátokon. Isten áldása legyen mindnyájunkkal. Amen. Kelt Bélán, december havában 1860. Mádciy Károly superintendens. NYÍLTLEVÉL. Méltóságos Radvánszky Antal urnák, zólyomi esperességi felügyelő és zólyommegyei főispánnak üdvöt az Úrtól. Méltóságos ur! Magyarhoni protestáns egyházunk, mely édes hazánk jobb és balsorsában szerető testvérként mindég hiven osztozott, és alkotmányos elvii életének rendületlen megőrzésében legbiztosabb földi oltalmát találván, azt tiszteletreméltó hősi következetességgel védte, háromszázados bűs történétének sérelmekkel tölt mostoha helyzezetébőli tükélyes kibontakozását most és onnan várhatja leginkább, amidőn és a honnan az összes haza várja jobb idejét, az országgyűléstől, melynek a legközelebbi időben nézünk elébe. E reményünk alapszik az 1848. évi XX-ik t.-cikk 2-ik, 3-ik, 4-ik és 5-ik szakaszain, melyek rövid szavakban a magyar haza protestáns gyermekei, a haza elismerésére sohasem méltatlan fiairól is el akarták venni örökre a mostohaság és jogtalanság lebilincselő és szégyenitő bélyegét, melyek a mult századok igazságtalansága reájok nyomott volt; s meg akarták törni azon szellemi és anyagi nyűgöt, mely annyi keserves panaszunkra, annyi lelki küzdelemre, annyi sérelemre okot szolgáltatott volt. Nem is lehet elsőbb reményünk és kivánságunk, minthogy ezen az országgyűlésen teljes érvényességgel hozott, és koronás féjedelmi megerősítés által szentesitelt törvénycikknek tökélyes érvényre emeltetése általános szabálylyá váljék. Más részről pedig, ha el is hallgatjuk a közel mult évtized fájdalmas emlékét, el nem hallgathatjuk ebbeli aggodalmunkat, hogy különösen a nevezett törvénycikk 2-ik és 3-ik szakaszai, fellegekben járó általánosságok miatt csupán irott malaszt maradván, épen ott találnának alkalmazási akadályra, hol egyes jogok és egyesek jogairól levén szó, a polgári hatóságok könnyen a régmúlt igazságtalan törvényeinek részletes rendeléseit foganatosítanák, mi az 1848-ki törvénynek célbavett szándokával ellenkeznék s egyházunk bajain épen nem segítene. Azért szükséges és kívánatos, hogy a jövő országgyűlésen, melynek egyik első rendű feladata az 1848-ki törvények átvizsgálása leendhet, a „jogegyenlőség és viszonosság" elveinek „ alkalmazása" is történjék ugy a vegyesházasságok jogkérdéseire s az azokból származó gyermekek vallásos nevelésére nézve, mint a községi és állami pénztárakból nyerendő segélyezés és egyházunknak a többi törvényesen bevett egyházak példájára az országgyűlésen leendő képviselésére nézve is. Bizton hiszem, hogy a nemzet vissza nem utasitandja méltányos követeléseinket, és azért követendőnek tartom Üdvözítőnknek intését: „Kérjétek és megadatik néktek; keressétek és megtaláljátok, zörgessetek és megnyittatik néktek" (Máté 7, 7.). Ugy vélekedem azonban, hogy midőn az országgyűléshez jogaink rendezése és biztosítása tekintetéből szózat intéztetik, azt nem tehetik egyes tagjai az egyháznak, legalább nem annyi nyomatékkal és sikerrel; hanem annak inkább és méltóbban kell eredni az egyház egyetemének képviselőitől. Anyaszentegyházam iránti határtalan szeretetemtől indíttatván, tehát bátorkodtam méltóságodat jelen soraim által bizalomteljes kérelemmel felszólítani, méltóztassék az országgyűlés kezdetének talán második, vagy harmadik hetére, a körülmények tekintetbevételével, összesen négy egyházkerületünk elnökeit és némely képviselőit összehívni Pesten tartandó értekezletre, melyből a fentérintett fontos ügyek feletti tanácskozás folytán elérendő megállapodás után az egyetemes egyház nevében történjenek a további szükséges intézkedések. Ha méltóságod jelen sajnos körülményeink között, midőn egyetemes felügyelőnk nincsen, mint a f. évben Pesten tartott egyetemes gyűlésünk jegyzőkönyvények 23-dik pontjában a zsinati előkészületekkel megbizott választmány elnöke elvállalja a kezdeményezést, csak nevelni fogja azon hálás tiszteletet, melylyel az egyház egyik hü és érdemteljes vitéz bajnoka iránt viseltetik. Jelentvén, hogy az egyetértés előmozdítása végett jelen soraim tartalmát a többi három testvérkerület elnökségével is közlöm , egyszersmind kérem, méltóztasssék indítványom elfogadása esetében a helv. hitv. tesvérkerületekkel is közölni tartandó egyetemes értekezletünk idejét; bennünket pedig arról szinte jókor értesíteni, hogy kerületi értekezlet vagy kisgyűlés összehívására még elegendő időnk maradjon. Ki Isten oltalmába ajánlott ernyedetlen bizalommal és atyafiságos szeretettel maradtam Bélán, december 28. 1860. Méltóságodnak testvére az Úrban Mdday Károly tiszamelléki superintendens. EGYHÁZI ÉNEKEINK TÖRTÉNETE, ISMERTETÉSE, ÁTNÉZÉSE. AZ ÉNEK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA, JAVALLATOK AZ ÉNEKESKÖNYV MEGJOBBTTÁSÁRA, (Folytatás). „Egy volt-e a két prot. felekezet énekeskönyve ?" Tudjuk, hogy a hazára csaknem végveszélyt hozó mohácsi ütközet után jött közvetlen 1527-dik évben a meg-