Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-06-02 / 22. szám

jól-e? ,,Az egyházmegyei consistorium egy egyházi törvényszék, mely egyházi pörökben itél, ha t. i. viszály van a lelkész és egyháza között" stb., s melyben csak is a consistorialis tagoknak van szavazati joguk; az egyház­megyei gyűlés pedig áll az egyházak küldötteinek gyüle­kezetéből, mint a jelenlegi cservenkai lenne, hol minden rendes lelkésznek s egyházi küldöttnek minden nem peres ügyekben egyforma szavazati joga van; de ezen fejtegeté­sem az egész gyűlés által elvettetett, az állíttatván, hogy ez consistorium, ha szinte itt az egyházak küldöttei jelen van­nak is. És csakugyan ugy is volt, mert csak a consistorium tagjai számára voltak székek a tanácskozási asztalhoz téve, ezáltal mintegy tudtul adatván, hogy ez consistorium, s nem egyházmegyei népképviseleti gyűlés ; nem kérdeztetett, hogy vannak-e itt egyházi képviselők, s van-e megbizó­levelök; majd minden r.-lelkészek s egyházküldöttei, mind a hallgatók között foglaltak helyet. Én mint felebb, ugy most ujolag kérem nt. szerkesztő urat felvilágosításért, kinek volt igaza : nekem-e vagy a eonsistoríumnak, vagy talán egyiknek sem egészen ? Legvégül még bátor vagyok valamit az egyházmegyei gyűlésekre nézve indítványozni. Véleményem szerint min­den lelkésznek és minden világi egyházi küldöttnek kellene a tanácskozási asztal mellett helyének lenni, nem pedig a hallgatók között ülni. Én tapasztalásból tudom, hogy egy oly gyűlésnek, hol 30-an vagy 40-en ülnek egy hosszú tanács­kozási asztal mellett a hallgatók, a panaszlók s panaszlottak előtt sokkal nagyobb tekintélye is van, mint azon gyűlés­nek, hol csak 8-an vagy 10-en ülnek egy rövid asztal mellett. A meg nem elégedök rendesen azzal mennek el a gyűlésről: mit ?! ez az egy-két pap végzésére én semmit sem adok; mig ellenben, ha a tanácskozási asztal mellett hosz­szasan sokan ülnek, kik között magokhoz hasonlókat is látnak, az ily gyűlés irányában mindjárt nagyobb kegye­lettel is fognak viseltetni, s végzéseit nem oly könnyen fitymálni, mint ez nálunk sokszor megtörtént. Azonban az is igaz, mindennek kezdete nehéz; én hiszem, hogy jövőre nézve tán szinte nálunk máskép fog lenni. Ujverbász, maj. 22. 1861. Kármán József ref. lelkész. THESAURAR1US PÁL KŐSZEGI LELKÉSZNEK RECZES JÁNOS ESPERESHEZ 1596-ki APR. 5-kén IRT LEVELE. Gratiam et pacem a Deo Patre per Deum nostrum Je~ sum Christum precatur et officia sua commendat atque ofFert. Hallottam és értettem jó Reczes Uram, hogy ugyan hirem nélkül akartatok ide én hozzám jönni, és megvisitálni, hogy én is véletek subscribáltam volna a Concordia nevü formu­lának, és mind Aszszonyomtól ö Nagyságától *") mind a Várostól meg is követtétek volt. Ha énnékem is megírtátok volna és híremmé adtátok volna, bizony én magam is töre-*) Dies ist die verwitwete Christoph Nádasdy, eine Toch­ter Jóhann Choroms, des ődenburgischen Capitans. Gamauf jegyzete. kedtem volna, mind Aszszonyomnál ö Nagyságánál, mind a városnál, sőt tanácsul is adtam volna, hogy az ide való be­jövetelre szabadságot adtak volna Kegyelmeteknek, Ke­gyelmetek talán nem tudja, de midőn tsak fül hegyei meg­halottam volnais, és tudtomra lett volna, örekedtem benne, mind az én kegyelmes Aszszonyomnál követe által, mind a városnál személyem szerént, ugy annyira hogy valamit a Város és Aszszonyom ö Nagysága azután irt Kegyelmetek­nek,annak mind én vagyok a kútfeje (kevélység nélkol légyen mondva tőlem) kit meg is bizonyíthatok, ha szűk ség. Két da­rab papiroson egy levelet írtam vala Dominus Petrus Ko­marinak, kire a többi között azt irja énnékem, hogy ami­némü választ a város adott a Kegyelmetek levelére megírja hamar nap a mássát, mihént Kegyelmetekkel szembe lehet és végezhet. De azon bár ne aggodjatok, mert annak én nálam is vagyon a mássá, és atöbb leveleitek is kezemben vágynák. Hanem a mint Péter Uramnakis meg irtain, meg ügyeztettítek sokakkal magatokat, hogy az hagyot napra ad 2. diem Április, elnem jövétek Kőszegre, kivel mind ha kissebséget tettétek volna Nádasdy Ferenc Uramon ö Nagyságonis. Mert ha ollyan jó akarattal vagyon ehöz a visitaciohoz, a kiben jártok az Isten parantsolatyábol, a mint a levelekben ide irtatok, kiben én bizony nemis kitelkedem. Hát annyival inkább illett vólna szorgalmatossan járni benne, hogy ne szegetetnék kedve ö Nagyságának, hanem lenne az ö Nagysága akaratya szerint. És amit ö Nagysága felöl irtatok tselekedettökkel is, mégis bizonyítanátok, hogy egyebeknek is kedvet ne szegnétek, mind azoknak tudni illik, akik halják és olvassák ö Nagyságának illyen jó ke­gyes és kegyelmes akaratyát. De hogy el nem jövétek a hagyott napra, gondoljátoké mit beszélnek felőletek ? Annak pedig a gyalázattya az Ur az ö Nagyságára is rné­gyen, és magatokrais esik valami benne. Te Reczes János azt irtad Aszszonyomnak ö Nagyságának, hogy semmi vala­szod nem volt leveledre ö Nagyságától, és azért multel egyik okáért az áldott Visitatio. Nám még annak előtte meg követted, akkor is hirem nélköl pedig, hogy a visitálásra való idejövetelt meg engedje Kegyelmednek ö Nagysága, a mennyi ö Nagyságan is áll benne, nám akkor is meg engedte ö Nagysága, és jó nevénis vette Kegyelmedtől: hát nem vethetet volna Kegyelmed ö Nagyságára: Sött ha meg nem engedte volna is ö Nagysága, tsak magamnak meg irtatok volna én magam is kész voltam volna melettetek törekedni ö Nagyságánal, kit mégis bizonyítottam. Jól lehet Ke­gyelmed inkább meg nyerhet mindent ö Nagyságától én nálomnál. Más az: volt azért imilíyen válaszatok a Vár­banis : Poteris abire. Mint egy Zrínyi Uramtól ö Nagy­ságátolis Lenárt *) Uramnak és Ggörgy Uramnak: Poteslis abire. Jól lehet a minémü válaszatok lett itt a Vár­ban, a nem Asszonyom ö Nagyságától volt, mert nem volt itthon is, mikor a levelét küldöttétek volt ö Nagyságának. Mert ha itthon lett volna, akkor is ugyan azon választ tette volna, a minémü valaszt az után is adott. De ha semmi vá­laszt ö Nagysága nem adott volnais erre a leveletekre, az *) Dies ist Leonhard Vidos. Gamauf jegyzete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom