Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-06-02 / 22. szám

Szinte kívánatos lenne egy oly törvénynek vagy határozatnak hozatala: hogy mily helyen és mimódon történjék a papválasztás. — Véleményem szerint a mi a helyet illeti, legcélszerűbb hely a templom, a választás pedig mindig titkos szavazat szerint történnék. Miután a választás ekkép megtörtént, akkor a választást vezető bizottmánytól egy jegyzőkönyv lenne mindjárt a templomban szerkesztetendö, melyet a bizottmányi tagok, s minden válaszlók aláírnak. Hogy oly választás, a hol a kurátor s egy-két presbyter házról-házra szavaztatni mennek, nem szabad és igazságos választás : az világos dolog. De a templomban tartott nyilvános választást sem tartom egészen szabad választásnak és igazságosnak; ennek bebizonyítására két esetet hozok fel. 1847-ben a dunamelléki egyházkerület volt soros a pozsonyi országgyűlésre diétái papot küldeni, s a pesti ref. paplakon tartatott egyházkerületi gyűlésen erre nézve választás történvén, egy valaki nt. Tomori Szabó Sándor urat ajánlotta országgyűlési lelkésznek, ezen ajánlatot helyeselte egy másik s egy harmadik tag, erre csaknem általános felkiáltással a fentebb emiitett bicskei lelkész diétái papnak elválasztva lön. Ekkor azonban föllép tek. Fényes Elek ur, s titkos szavazatot kíván, mert szerinte csak ez az egyedüli igazságos választás; ez indítvány elfogadtatván, a titkos szavazatnak eredménye lön, hogy nt. Dobos János ur nagy többséggel országgyűlési papnak lön választva. Im uraim, egy superintendentiai gyűlésen csakugyan bátor emberek ülnek, — ott ült tek. Nyári ur is — s egy-két ember ajánlata után, noha más érzelmű volt a gyűlés nagy része, mégis a kisebb rész kivánata teljesült eleinte a nyilvános választási uton. Hát a falusi népnél mennyivel inkább igy van ez : ha némely falusi egyházban egy hatalmas bíró, vagy kurátor, egy-két eskütt s presbyterrel összeszövetkezve, valakit lelkésznek kikiáltanak, sok esetben nem igen mernek azoknak mások ellenmondani, mig titkos szavazat utján talán egészen más lenne a választott. Ekklézsiámban történt egy eset a presbyterium megújításánál, hogy egy régi presbyter a nyilvános választás alkalmával keresztülesett, nem levén mellette egy szó sem, miután 2—3 szájasabb ember elkiáltotta magát: nem kell; azonban egy tagnak csak hamar mégis bátorsága lön a már keresztülesettre nézve titkos szavazatot kivánni, s a titkos szavazat eredménye lön, hogy 50 szavazat volt mellette s 10 ellene. Csak ezen két előadott esetből is látható, mennyivel igazságosabb mindenféle választásnál a titkos szavazat, s igy szerintem ez a papválasztásoknál is behozandó s határozatul kimondandó lenne. Végül bátor vagyok nt. szerkesztő ur elébe terjeszteni meghatározás vagy felvilágosítás végett ezen kérdést*): *) Ily kérdések eldöntése nem egyéni vélemények és nézetektől, hanem kizárólag canonok, statumok vagy egyházkerületi végzésektől függvén, van szerencsém a f. év május 27-kén Pesten tartatott dunamelléki egyházkerületi gyűlés tárgyra vonatkozó végzését ide iktatni: „A peres ügyekben bíráskodó egyházkerületi consistoriuinnak, mint az 1790—91-ki országgyűlési tör„mi különbség van az egyházmegyei consistorium és a népképviselőkből álló egyházmegyei gyűlés között?" Ugyanis apr. 30-ra Cservenkára esperesi körlevél által minden lelkész s minden egyházból egy választandó világi tag, mint egyházmegyei gyűlésre meghiva levén, a gyűlés össze is ült, de az egész gyűlés alatt más szó nem igen volt hallható, mint nt. consistorium, s az újonnan elválasztatott föesperes ur is többek között csak arra esküdött, hogy az egyházmegyei consistorium végzéseinek — nem pedig egyszersmind az egyházmegyei gyűlés végzéseinek — foganatosítását kötelességének tartja, stb. S midőn én egy izben fejtegettem, hogy ez jelenleg nem egyházmegyei consistorium, hanem egyházmegyei gyűlés, akkor egy consistorialis tag azon kérdést intézte hozzám: „hát mi különbség van az egyházmegyi consistorium s az egyházmegyei gyűlés között?" Erre igy feleltem, nem tudom vény cikkekben is különösen kiemelt canonokon alapuló egyházi hatóságnak jog- és működési köre, valamint a debreceni egyetemes bizottmány javallatában, ugy egyházkerületünk mult octoberi gyűlésének arra vonatkozó végzése által is épségben hagyandónak mondatván ki: ezen tárgyra vonatkozólag nem kerülhette ki közgyűlésünk figyelmét ama körülmény, hogy az egyházi rendből levő tanácsbirák száma az utóbbi években szembeszököleg megfogyatkozott; sőt miután e hivatallal főtiszt. Nagy Mihály és nt. Vajda Sámuel urakat, mint egyházkerületünk s rendelkezésünkön kivül esőket úgyis csak megtisztelni, nem pedig terhelni lehetett szándéka egyházkerületünknek , nt. Fördös Dániel doroghi lelkész ur pedig elaggott koránál fogva szinte nem viselheti e hivatal terheit s igy voltaképi működő tagokul csak Szabó Károly, Tatay András és Ballagi Mór urakra lehet a consistoriuinnak számítani: ugyanezért kérdésbe tétetett, s a közgyűlés elhatározása alá bocsáttatott, hogy nem volna-e szükséges az egyházi assessorok számát szaporítani, és ha igen, mikép kívánja azt a közgyűlés foganatosítani ? A consistorium fenállásának, valamint törvényszerűsége, ugy szükségessége ismételve kijelentetvén: ezennel elhatároztatik , hogy jövőre annak alkotó tagjai lesznek az elnöklő superintendens és főgondnok, valamint az esperes és segédgondnokokon kivül — ez utóbbiakkal egyenlő számú, tehát 8—8 egyházi és világi tanácsbirák. Jelenlegi 13 világi assessorainkat azonban, szintúgy, mint az egyháziakat, nemcsak a gyakorlat, hanem megpróbált egyházi buzgalmuk s hüségük által is szentesitett jogaik alapján egytöl-egyig kívánjuk s e közgyűlésből újra fölkérjük birói székeiknek megtartására. — Az egyházi részről pedig szükségesnek ismertetvén 6 tanácsbirói hivatalnak újból leendő betöltése : arra nézve határoztatik, hogy az a gyülekezetek választása által, szinte a beküldött szavazatok általános többségének alapján eszközöltessék. És hogy a kivánt cél minélelébb elérethessék: a szavazás e hivatalok betöltésére is ezennel oly hozzáadással rendeltetik el, miszerint a szavazatokat esperes urak folyó évi aug. 25-re superintendens úrhoz fölküldjék, ki is azokat egy még e gyűlésből kinevezendő bizottmány által felbontatván, az eredményt, valamint szükség esetében az uj szavazást is a fenálló szabályok értelmében kihirdetni fogja." Szerk. *