Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-19 / 20. szám

zül evőnként igazgatót, mint primust inter pares, vagy. in-: kább, hogy semmiféle korteskedésre alkalom ne szolgáltassék, következzenek évenként egymás után, hivatalbeli időrend szerint. Ugy is az igazgató-hivatal vagy becsület, vagy teher, nem tudom, a harmadik szétválasztott tag, a megkülönböztetett fizetés van-e mindenütt, vagy lesz e ? De álljon bár mindhárom, abban minden érdeklettnek részesülnie kell, azt közösen kell viselni. — Tehát az igazgató-hivatal változó és kerülő legyen. Föl sem lehet tenni, hogy oly tanár legyen valahol, ki erre is alkalmas ne legyen, főleg ha egy- két éven keresztül tanitói hivatalt viselt, figyelmesen szemlélt és fontolva észlelgetett. Annyival inkább ajánlandó az igazgatónak hivatalbeli időrendszerinti következése, mert a politicai viszonyokból az iskolai életbe is átszivárgott corteskedés kiszámithatlan erkölesi kárral lenne az ifjúság erkölcsére, miként ennek szomorú példáit látjuk s erre tett bűnös kisérleteket tapasztalunk is. A különálló tanári testület az igazgató elnöksége alatt minden héten egyszer rendesen tanári széket tart, s teljes ismeretet szerez az ifjúság erkölcse s tudományokban tett előhaladása fölött. A tanári szék, mint ilyen, első és.közvetlen törvényszéke a különálló intézeteknek, hol t. i. többfajta tanintézet van. 2. Második fokú törvényszék, de egyszersmind minden kebelbeli tanintézetre nézve kormányzó testület is az iskolai szék. Ez áll a különálló tanári testületek választott tagjaiból, kik mellé ugyanannyi választott tag adatik az elöljárókból, mennyi van a tanári testületből. Az elöljárók és tanárok közül külön-külön egyenlő számmal választott iskolai széknek legyen elnöke egy az iskolaügy körében jártas egyén mint iskolafelügyelö. Igy az iskolai szék az elnökkel együtt páratlan számból álljon. Az iskolai szék a tanintézetre nézve épen az közvetve, mi közvetlen a tanári szék. Ez elébe minden hónap végével a tanári szék a maga választottai által tudósítást terjeszt az intézet erkölcsi és tanulásbeli állapotjáról. 3. Harmadik kormányzó és csak kormányzó testület, a helybeli egyházi tanács, már akár egészen, akár inkább csak bizonyos számú választott tagjai által, melynek elnöke a lelkész. Ezen testület szolgál közvetítő kapocsul a főtiszteletü egyházkerület és a tanintézet iskolaszéki és tanári testülete közt. Ennek számol félévenként az iskolai szék, még pedig nemcsak az intézet szellemi, hanem anyagi s pénzügyi állásáról is. A f. t. egyházkerülethez ezen testület tesz közvetlenül előterjesztést az intézetről. Igy lesz 4. Negyedik kormányzó testület a f. t. egyházkerület. Ez közlekedik az országos kormánynyal. Ez fogadja el a rendeleteket, ez közli azokat fokozatosan az illetőkkel. Igy központosulhat. 5. A legfölsöbb felügyelési jog (Jus supremae inspectionis) az országos kormányban. Igy nem lehet tartani, véleményem szerint, hogy a centralisatió önkénye a nevezett fokokon keresztül találkozhassék a szinte elfajulható autonómiával. Pedig az autonoraia is elfajul ellensúlyozás nélkül, elfajul dologlalansággá azok részéről, kik dolgozni tartoznak, önkénykedéssé pedig azok részéről, kiknek annyi a mennyi parancsolási szerep jutott. Ez a két nagy átka van a roszul alkalmazott üdvös autonómiának. Ezek azon alapnézetek egy protestáns Lyceum szervezete körül, melyek szerint én a jelen körülmények közt többéves, de legközelebb ez évben nyert tapasztalatom után, nevezett tanintézeteinket átváltoztatni, s módosítani óhajtanám, sőt szükségesnek találnám, de a melyekben részletekbe nem bocsátkozám sem a tantárgyak, sem az órák berendezése, sem a törvények körül azért; mert, miként előre is megjegyzém, ezen tárgy hírlapok és folyóiratok utján eléggé kimerítve van, továbbá; mert a részletezés különösen helybeli körülményektől s az intézet különböző fajától függ. Bezárjuk alapnézetünk fejtegetését a következő dilemmával : Vagy helyesek a kifejtett alapnézetek, vagy nem. Ha helyesek, a részleteket könnyű lesz belölök és szerintök hely-és körülményszerüleg szerkeszteni. Ha helytelenek, akkor a részletezés is haszontalan volna. Tehát a részletezést teljesen mellőzzük. Egyébbiránt adjon más jobb alapnézeteket, s részletezze : én csak örülni fogok, miként örültem s örülök az iskolai ügy körül föltünedező oly sok ép és józan nézetek fölött. Warga János. KÖNYVISMERTETÉS. Utasítás evang. népiskolatanitók számára. Készítette Pálfy József a soproni evang. tanítóképezde igazgatója. Pesten. Kiadja Osterlamm Károly. 1851. Ara 40 kr. Jelen munka három részre oszlik: „A népiskola és a népiskolatanitó. A népiskolai oktatás. A népiskolai nevelés." Az első rész körülírja legelőbb a népiskola feladatát és viszonyát a szülői házhoz, egyházhoz és polgári államhoz; továbbá a tanitó jellemének rajzát, vonatkozólag az övele magán és hatáskörénél fogva természetes viszonyban lévőkre. Figyelmeztet az iskolai reformokra, és utasítást ád az egyházi ének vezetésére, a tanítóival összekötött kántori hivatalt tekintve. ,A második rész, mint voltaképeni munkamezö, legterjedelmesebb. Tárgyaltatik benne általánosan: az iskolakötelezettség, az iskolai idő, iskolarendezés, tantárgyak, az oktatás vezérelvei, tanmódok, tanitványsegédek. A nézletek- és beszédbeni gyakorlás az oktatás kiinduló pontjául felvétetvén, következik az egyes tantárgyak különös tárgyalása, tekintettel három osztályba sorozott növendékekre. A vallásoktatás három folyamra van osztva. 1) „Bibliai történetek," melyek elbeszélés utján taníttassanak hozzáemlékelre tárgyhoz szóló velős szentírási mondatok.