Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-19 / 20. szám

siumban adassék egy tanár, ki a VI osztályon kezdve a mathesist és természettudományokat 20 órán hetenként az osztályokon lefelé tanítsa. Föl sem lehet tenni, hogy ki gymnasiumban tanárságot mer lélekből elvállalni és nemcsak menhelyül tekinti azt, annyi képességgel sem birna a mathesisben és természetrajzban, hogy az első és második gymnasiumi osztályokben ezen tudományokat sikerrel taníthassa. Ezek szerint négyéves gymnasiumban négy osztálytanár működnék, hatévesben hat osztálytanár, és ezek mellett még egy a természettudományokban és mathesisben. 2. A praeparandiában már inkább szakrendszer szerint kell tanítani, és pedig : Egy rendes tanár tanitsa a nevelés,-és elemi oktatástant az inkább alaki tanulmányok tanmódszerével. Másik rendes tanár adja elő a real tudományokat azok tanmódszerével együtt; mert praeparandiában a tanmódszer a tantárgytól épen ugy el nem maradhat, mint nem válik el az alak az anyagtól. Annyival inkább kell pedig praeparandiában a tantárgyat a tanmódszerrel együtt előadni, mert ez épen rendeltetése a tanítónak, ezzel lesz ö egész életében elfoglalva; továbbá azért is, mert külön, és magában a tantárgyakat a négyéves gymnasiumban ugy is végezte már az, ki praeparandiába lépett ; tehát inkább arra kell öt tanítani, miképen tanitsa azt majdan növendékének, miként egyitse a tanítást a nevelési elvekkel, mint velők — úgyszólván — csak ismételgetni a tudományokat. Két segédtanár tanitsa az éneklést, orgonázást, továbbá a szépírást és rajzot, és pedig necsak a praeparandiában, hanem a gymnasiumi, sőt rendkivülileg a bölcsészeti osztályokban is. 3. A bölcsészeti osztályban négy csoport tiidományt lehet megkülönböztetni u. m. a) A bölcsészettant egész terjedelmében, hová tartoznak: a gondolkodás- és lélektan, szépészettan, neveléstan, alap-bölcsészettan, bölcsészet története, bölcsészeti erkölcstan és jogtan. A bölcsészeti vallástant, mint fentebb is érintők, a theologicus tanfolyamba kell áttenni. b) A bölcsészeti tudományok közül — ha szabad ugy szólni — egyik körben kerengnek a természettudományok széles értelemben, ideértve a mathesistis. c) A másik körben épen ellentétes irányban keringenek az embervilági, vagy történelmi tudományok, s

szinte széles értelemben. d) Ezekhez járul, mint negyedik csoport tudomány, a Philologia. Itt egy oldalról — ha tetszik, a bölcsészettanon keresztmetszetben — áll a latin és görög, vagy az ó classicai irodalom, másik oldalon ezekkel ellentétben a hazai irodalom elővezetése mellett a német, ha lehet, francia és angol nyelvek. Ezen négy csoport tudomány, mind magában különkülön egy szerves egészet képez, mind együtt egy nagy organizmust képeznek. Igy ezeket egymástól eltépni, eldarabolni az organizmus megsértése nélkül nem lehet. Tehát itt aszó legsajátabb értelmében más tanítási rendszert nem lehet alkalmazni, mint a szakrendszert. Tehát a bölcsészeti kétéves folyamatban a vallástanon kivül, vagy legroszabb esetben ezzel együtt, mulhatlanul négy szaktanár kívántatik. Ezek tanítják és képviselik az egyes szaktudományokat. De ez nem rekeszti ki, hogy egyik szaktanár, ha szükség, főszaktudománya mellett évenként talán más rokon és közelebbi szaktudományból is tanítson, p. 1. a Philosophus taníthat egy vagy más philologiát és megfordítva más szaktanár mást már csak azért is, hogy több szaktudomány kellemét és nehézségét is ismerje meg. C) Az órák száma. A tantárgyak és tanrendszer viszonyából önkényt foly, hogy négyéves gymnasiumban négy osztálytanár legyen, hatéves gymnasiumban szinte hat osztálytanár, ezek mellett a hatéves gymnasiumban kell hogy legyen egy hetedik a mathesis és természettudományokban. Praeparandiában két rendes tanár és két segéd, kiket még a technicumok mellett egy vagy más tudomány tanításával is megbizhatni. A bölcsészeti osztályban négy szaktanár szükségeltetik. A tanárok közt az egyes osztályok tanórái ugy rendeztessenek el, hogy egy osztályban a tanórák száma a szoros értelemben vett tudományokból sem a gymnasiumban, sem a praeparandiában sehol ne legyen több hetenként mint 20, ezekhez jőjön még mindenik osztályban 2—4 óra körülményszerüleg a technicumokból, jelesül az éneklésből, zongorából, szépírásból és rajzból. A bölcsészeti osztályban sőt, fokonként kezdve az V. és VI. gymnasialis osztályban is a szépirá s órái magasabb fogalmazási, sőt irodalmi önképző órákká magasuljanak. Az úgynevezett közórák 9 —10 délelőtt a mi időnkben folytonosan fogalmazási, vagy fordítási órák voltak, és pedig sikeresen. Ezen közórák tanítási órák gyanánt szolgálnak, csakhogy dolgot kell abban adni a növendéknek és számot kérni tőle a kiadottak elvégzéséről. III. A tanintézet kormányzása. A kormányzás helyes fogalmával legegygyezöbb, ha az alsóbb körökben az önkormányzásnak minél szélesebb és szabadabb működéskor engedtetik; de ezen szabad és széles müködéskört a közvetlenül egymás fölött álló kormánytestületek folytonosan ellenőrzik, ellensúlyozzák. Csak igy lehetünk mentek, akár az autonómiának nagyon is szétfolyható és szerte elágazó önkénykedésétől, akár a centraliszatiónak nagyon is tömött és központosított zsarnokságától, mert a két végletek, ha valahol, itt könnyen találkoznak (les extremes se touchent). Ezen alapnézetet elörebocsátván, a következő kormányzási fokokat ajánljuk: 1. Mind a gymnasiumi, mind a praeparandiai (hol ilyen van), mind a bölcsészeti osztályok tanárai képezzenek külön- testületet, ez a dolog természetéből foly, akár vegyük a tanulmányokat, melyek a nevezett intézetekben más más irányban taníttatnak, akár vegyük a növendékeket, kik fegyelmi tekintetben különböző bánásmódokat igényelnek. A különböző tanári testületek válaszszanak magok kö*