Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-12 / 19. szám

kaját hatalmas indirecl eszközökkel támogatja. Ott az iskolák nem mint oasok állanak a tudatlanság sivatagjain, de sok részben az iskolai tenyészet a termékeny közélet mezőjének virányaival összefoy. Ott nagy a társulás, nagy a nyilvános munkásság, ennek körében, ennek befolyása alatt élni, okulás, tanulás. Ott a nagyszerű szellemi és anyagi mozgás erejétől az iskolák ódon falain ülő tudománynak gőze a közélet fris legében van verve, könnyű hozzájutni. Innen van, hogy a természettudományok s az úgynevezett reáliák a „public schoolsu

-ban, — mint bárhol is könnyen megszerezhetők,—nem tanittatnak. Dr. Wiese 99 1. Már csak e néhány vonásból is kitűnik, hogy mi gymn. ügyben az angol példákra bölcsen nem hivatkozhatunk. ,,De a gymnasium ősi nevének jelentményén, rendeltetésén, tehetségén lép tul, nyolc osztályra terjeszkedvén, s a két felsőbb osztályban a bölcsészetre elökészitö tantárgyakat adván elő. Nem is lehet, hogy mint egységes intézet alul és középen csak némely tudományra elökészitö disciplinakat tárgyaljon, felül a bölcsészet magasabb egébe nyúljon és vezessen át ugyanazon gymn. rendszer, eljárás és egyének által. Ily forma az, mit a hat osztály pártolói felhordani szoktak. De fentebbi alapfeltételemből foly, hogy a gymnasiumi, akár lyceuininak nevezhető hetedik és nyolcadik év tantárgyra és módszerre nézve csak folytatása lehet az előbbi oktatásnak, csak elökészitö bölcsészeti oktatás, s e célra mi szolgál ? bizonynyal a görög-római nyelvnek és szellemnek ismerete, e szellemnek a magyar protestáns szellem fejlődésére képzőül felhasználása, s ekép egy világszerü, de egyszersmind nemzeties műveltség eszközlése. S vájjon ezen célra elég-e a görög és latin irodalmat csak az ajak szélével is alig érinteni, a hellenböl és \ . latinból a szónoklatot és a költészet legegyszerűbb nemét a szorosabban képző tanfolyam befejezőiül venni, az irodalom többi ágait s kissé magasabb tájait, de a melyek amazokkal képeznek egy egészet, és a melyek nélkül együgyü kezdet; befejezetlen töredék s a mai müveit életet teljességgel ki nem elégitö részlet, a többit és nemesebbet, mondanom, külön szakaszban, külön eljárásmóddal adni és hallgatva kimondani, hogy ezek már a közönségesebb, de müveit életre nézve nem kellök, és a mint mondani szokták, csak nyelvészeknek fentartandók „Atalán szólva fájdalmasan kell látnunk, hogy nálunk a görög nyelv és irodalom ügye nem sokára legyőzött ügy lesz. Oly rendszer mellett legalább, melyet itt-ott tervben előmutatnak." A helyett, hogy irónk méltó feljajdulását e ponton bőven igazolnám, s a görög nyelv és irodalom becsét innepélyes hangon hirdetném, kiírom itt, mit Hegel a classicus régiség becse és haszna felett a mily szépen, épen olyan nagyszerűen mond: ,,Néhány század óta Görögország és Róma azon föld, melyen minden mívelödés állott, melyből kinőtt s melylyel folytonos összefüggésben volt. Mint a természeti organisatiók, növények, állatok, méhből bontakoznak ki, de lényöknek ezen elemét el nem hagyhatják, igy minden művészet, tudomány ama földből nő s bár magukban önállókká lettek, ama régibb mívelödés emlékeitől meg nem szabadulnak. Mint Anteus az anyafölddel való érülközés által erősbödött, igy a tudomány és művelődés minden ujabb lendülete és szilárdulása a régiséghez való visszatérés által került világra." A magasabb tanulmánynak különösen a görög, azután a római irodalom szolgált és szolgáland alapul. E remek müvek tökélye és fenséges volta kell, hogy legyen a szellemi fürdő, a profán keresztség, mely a léleknek az izlés, tudomány első és kitörölhetlen bélyegét, szinezetét adja. S e felavatásra a régiekkel való általános, kiilsö ismeretség nem elegendő, hanem kosztra és szállásra kell hozzájuk mennünk, hogy légöket, képzelödésöket, szokásaikat, ha ugy akarjnk, tévedésöket, előítéleteiket is beszíjuk, s a valaha létezett világok legszebbikében, honosak legyünk. Ha az első paradicsom a természeti ember paradicsoma volt, ugy ez a második magasabb, a szellemi ember paradicsoma, mely szép természetességében,szabadságában,mélységében és vidámságában mint menyasszony az ö ágyasházából lép elö. Azt hiszem, nem sokat állítok, ha mondom, hogy a ki a régiek müveit nem ismerte, élt a nélkül, hogy a szépséget megismerte volna." „A legnemesebb tápanyagot a legnemesb alakban, az arany almákat ezüst tálakban tartalmazzák a régiek müvei s hasonlithatlanul többet, mint bármely idő és nemzet müvei." „Gymnasialreden," Gymn. Padag. v. Dr. Kari Schmidt. Vájjon a gymnasium az ö hat osztályával, s az e fölébe vont két bölcsészeti év az ö hetenkéntvaló két órájával elegendök-e, hogy az ifjú szellemének a görög és római profán keresztséget megadják, a mélyebb titkokba bevezessék, coníirmatióra bocsássák?! E kérdésre azok, kik a 48 előtti hatosztályos rendszer alatt nőttek, s a hiányok pótlása, a nagy hézagok töltése munkája alatt izzadnak, bajosan fognak igennel felelni. Hogy a régenmult időkben a latin nyelv kelendőbb, virágzóbb állapotban volt közöttünk, oka, hogy nálunk diplomatiai rangban állt. De igy is, — nagyon kevesek kivételével, — honfiaink a mindennapi használat felszínén maradtak, a nélkül, hogy a nyelv szerkezetébe, a római gondolat- és érzelemvilágba hatolva a humanismust nálunk meghonosították volna. Érdekes e részben ismerni a külföldi irodalom embereinek felettünk való Ítéletét. Dr. Kari Schmidt „Die Geschichte der Padag. in weltgesch. Entwicklung" etc. cimü folyó évben megjelent munkája II. kötetének 374-dik lapján ezen fejezeti cím áll: ,,A classicus tanulmányok Magyarországban, Angollionban" stb. Miután előadja, hogy az olasz míveltség micsoda csatornákon jutott Magyarországba, hogy a classicai tanulmányok alapját hazánkban Vitéz János vetette meg, és saját költségén Olaszhonba, a görög és latin nyelv ezen classicus földére tanulni ifjakat küldött, igy folytatja: ezen ifjak közt volt Cesinge Ján., Janus Pannonius, kiről az öreg Guarino négyévi oktatás után ezt mondá: ugy beszél görögül, mintha a régi Athenben,—latinul, mintha ha a régi Rómában, született volna" „Megrakva olasz és görög könyvekkel tért meg Olaszhonból Magyarországra, s a humanismussal az olasz könnyűséget is magával hozá. — Mégis a humanismus Magyarországon idegen növény volt és