Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-04-07 / 14. szám

A DUNÁNINNENI ÁG. HIT. EGYHÁZI KERÜLET. Szentiványi Márton kerületi felügyelő ur lakában Szentiványba Mart. 20-án tartotta kerületi gyűlését, mely Sztromszky Sámuel superintendens ur legköszönése következtében, e hivatalra beküldött kijelelési szavazatok felbontásával és öszveszedésével foglalkozott. Örömmel jelenthetjük, hogy a kerület 88 egyházai közziil 77. beküldte szavazatát, a többinek kimaradását inkább elkésésnek, mint nem voksolási akaratnak tuladjonitani lehetvén, miután az árvái esperesség is, mely eddig tisztán patentális volt, két egyházi és két világi tagja által képviselve volt, közte Zochius Esperes és Nóvák lelkész urak. A szavazás eredménye következő: Geduly Lajos pozsonyi lelkész nyert 69 voksot, Tessák Sámuel szeniczey 36. Szvaty Mátyás zay-ugróczi-és Hollerung Károly modori lelkészek 16. A gyűlést követő lakomán, a hazáért, vállásért és az egyetértésért számos poharak ürítettek. AZ EV. REFORM. MARMAROS-UGOCSAI E.-MEGYE NYILVÁNOS ÉLETE. 1. Az evangyéliomban (Ján. 3, 19 — 21.) Idvezitönk által kimondott nyilvánosság elve, közohajtásunk szerint, az igéből testté leendő. A testszerkezetben képződő táp-nedvek, is, éltető vérré átalakulhatás végett, ereikből a szívtájra sietnek, hogy a tüdőnek légző működése által élenyezve, egészséggel virágzó életelevenséget szüljenek. — Egymás iránt viseltetni kellő keresztyén-atyafiui szeretetünknek, legelső fokon nyilatkozó elemi tanitmánya ez : Számon tartanunk kölcsönösen egymást a legszívesebb figyelemmel. Sajnos ugyan, de méltó panaszunk az, hogy országosan egybefoglalt létszámozással nem birunk. Oly kicsiny töredék e hon népsége közt, és igazán a nagy tésztatömeget fölkelesztő kovász levén a magyarhoni mindkét hitfelekezetü protestáns egyház, — ha ekkorig önjogainak dicsőséggel kitartott védelmezésében — a kevésen — hűnek találtatott, jövendőben csakugyan többre érdemesítendő Ily nemes gondolkozás szelleme élteté legközelebb f. év. Martius 12, 13-dikán a verbőci sz. gyülekezet körében tartatott e megye közgyűlésünket, midőn Tts. Pataky János legidősb világi tanácsbiró ur indítványát elfogadván, alulirottatt jónak látta jegyzőkönyvileg arra megbízni, hogy a köztiszteletü esperesünk nt. Batizi András — técsői lelkipásztor által, az év kezdetén működött e.-megyei látogató küldöttség munkálata folytán készített, s a gyűlésen bemutatót „Egyház-megyei rajzu

-nak közérdekű adatait ez oly becses lapokban közölje. Ennélfogva: a marmaros-ugocsai e.-megyében jelenleg van 30. anya-, 7. leány-, összesen 37 gyülekezetünk. A mennyiben központtól igen távoli körben élünk, figyelemre méltó jegyzetül itt beigtatandó azon körülmény, miszerint mások felett gyakori, érdekés hullámzásban ingadoznak e.-állaprajzunk e nemű adatai. Már több anya-egyházaink — mintegy két századév alatt — Jeánygyülekezetekké szállottak le; hanem másfelől, dicséretes buzgalommal munkába vétetett az, hogy régebben lehanyatlottak újra föltámasztassanak. 1860-ik évi tavaszi gyülésünkön jelenté az illető bizottmány, hogy ez idö szerint íilialis, Mármarosban a técsői egyház-anyához csatolt vájnági és urmezői gyülekezeteink 3—4 év alatt, egyesítve,önállóságra jöhetnek. Ugyszintén,közszeretettel tisztelt segédgondnokunk gr. Teleky Sándor ő méltóságának, hivatalába történt ünnepélyes beléptekor tett kegyes adományozása folytán, a mármár harmadrendű — az az mellékhelységgé sülyedett inármarosi Dolha is, a huszti anyához leányi tisztesebb állásra emeltetett. Ugocsában, rnátyfalvi testvéregyházunk létezhetése, az ottan volt lelkipásztorunk hivataláról lemondása által, kérdőjel alá esvén, e. m. felsőségünk ugy rendelkezék felőle, miszerint jogával élve — papi sz. hivatalra felhatalmazott tanítót állit be. Épen ily módon igyekezik magát fentartani a nevetlenfalui, nagyon csekély népességű e.-közönség.— Ösztönszerűleg érzik itt a végső őrszemen álló egyházak hivei amaz életszükséget, hogy minden áron lelkipásztort kell tartartaniok; minthogy különben a nyájnak léte forog veszélyben. Van is — egyebek felett joguk, a majdan és vajha minélelőbb! létesülendő, átaláuos hitfelekezeti e. domestica áldásaihoz fentartott igényekre. Szintúgy protestáns, mint hazai közérdek parancsolja nálunk : „Megfogyva bár de törve nem !" az élet színvonalán minden erőfeszítéssel föntartani magunkat. Egyházainkban 30 rendes lelkipásztor. Ezek közül heten a m. é. Október 6-án fölszenteltettek, és egy olyan, ki még ezután fölszentelendő. Továbbá 1 helyettes, 3 segéd és 2 nyugalmazott, és 5 olyan lelkipásztor van, kik egyszersmind iskolatanitók is. De már ezen utóbbi tételre vonatkozólag, az apostollal kell szólnunk(l. Ján. 1, 8.), „Ha azt mondjuk, hogy bűn nincsen bennünk, magunkat megcsaljuk, és igazság nincsen mi bennünk/1

Az e.-megyei közgyűlésen bevallott, és senki által meg nem cáfolt igazság ez, hogy a pap-tanitók iskolái egyátalában leghitványabbak. Még ha ugyan volna mit — egy némelyeknél — iskola cimmel tisztelnünk. Példának ez sem igen szeretetreméltó dolog, miszerint a lelkész—tanitó nem tartván köziskolát, nem felekezet-, sem nemzetünkbeli magánegyén tart magániskolát. Köszönjük, hogy nem több, mint csak egy helyütt — még ez ideig. Azt is nyilván hirdetni kezdik nálunk, hogy talán bizony nem is alkalmas volna bármely lelkipásztor arra, hogy iskolatanitó is legyen. Igaz, hogy nagy különbség az: nagy és kis embereket evangelizalni; hanem ti halljátok ezt s értsetek róla, a kornak lelkéhez kiskoruságban nem maradott papnöveldéink, és szorosabban testyérisüljetek a tanitó-képezdékkel! — Iskolatanitóink száma összesen — 35. Ezen tételt illetőleg, saját külön szakaszra kívánjuk fentartani az érdemleges megjegyzéseket. Énekvezér mindenütt a tanitó. Orgonista van — 5. Öszhangzatos éneklés (harmónia), 6 egyházban található. Nem ugyan mint összes egész gyülekezet, — pedig ez a cél, mely felé törekednünk kell; hanem különös, leginkább iskolás 28